Az ígérgetés földje

Utolsó frissítés:

Az USA-ban illegálisan dolgozó sok ezer magyar is profitálhat abból, hogy George W. Bush a választási év kezdetén megcélozta a latin-amerikai származású szavazókat. Ha a kongresszus elfogadja az elnök javaslatait, feketemunkások milliói kaphatnak ideiglenes munkavállalási engedélyt.

Az állandó terrorfenyegetettségben élő Egyesült Államok konzulátusai tavaly több mint kétmillió vízumkérelmet utasítottak el világszerte, az év eleje óta ujjlenyomatot vesznek a belépőktől (HVG, 2004. január 10.), akiknek a mozgását hamarosan átfogó számítógépes rendszer követi. Ugyanakkor ugyanebben az országban becslések szerint 8-12 millió külföldi tartózkodik illegálisan, akiket sokan immár az amerikai társadalom részének tekintik. Maryland államban tavaly év végén emberjogi csoportok hevesen bírálták a jogosítványok kiadásának megszigorítását, mondván, az illegális bevándorlóknak most még több papírmunkába kerül, hogy megszerezzék a dokumentumot, amely egyébként Amerikában sok tekintetben a személyi igazolvánnyal egyenértékű. "Őrzik a határokat, üldözik az embercsempészeket, ugyanakkor szemet hunynak a farmokon illegálisan dolgozók milliói felett: jogosítványt kapnak, családjuk szociális segélyekben részesül, gyerekeiket támogatják az iskolai felvételnél" - vázolja az ellentmondást a HVG kérdésére Gidófalvi Zoltán, a San Diegó-i magyarok szervezetének elnöke. "Ezt a tudathasadásos állapotot már régen meg kellett volna szüntetni" - teszi hozzá.

Hogy, hogy nem, a változtatásra - amely elsősorban a mexikói származású amerikai szavazók millióinak helyeslésével találkozhat - éppen most, a novemberben végződő választási év kezdetén szánta rá magát George W. Bush elnök. "Bevándorlási törvényeinket ésszerűbbé és emberségesebbé kell tennünk" - jelentette ki a múlt héten kormánya tagjainak és latin-amerikai származású amerikaiak szervezetei vezetőinek gyűrűjében a Fehér Házban elmondott érzelemdús beszédében Bush, hosszasan ecsetelve, milyen jelentősen gazdagították Amerikát a bevándorlók újabb és újabb hullámai, akik "mindig magukkal hozták az álmaikat is".

Ehhez képest a "texasiként sok mexikói családot személyesen ismerő" - és éppen a bevándorlás liberalizálását régóta kérő mexikói kollégájához készülő - elnök viszonylag szerény ajánlatot tett: egy ideiglenes munkavállalást engedélyező rendszer elfogadását kéri majd a kongresszustól, amely, mint mondta, "semmiképpen nem vezethet oda, hogy törvényszegőket automatikusan amerikai állampolgársággal tüntessenek ki". A tervezett hároméves, legalább egyszer meghosszabbítható engedélyért illegálisan itt dolgozók és külföldön élők - regisztrációs díj ellenében - egyaránt folyamodhatnának, amennyiben egy amerikai munkáltató, aki nem talált hazai alkalmazottat az adott állásra, hajlandó foglalkoztatni őket.

"Bush javaslata az első pozitív lépés az illegális bevándorlók ügyében azután, hogy 2001. szeptember 11-ét követően minden intézkedés csak nehezítette a sorsukat" - magyarázta a HVG-nek Cristina Escobar. A philadelphiai Temple Egyetemen tanító szociológus szerint, ellentétben az 1986-os amnesztiával, amikor mintegy hárommillió illegális bevándorló előtt nyitották meg a zöldkártya és ezzel az amerikai állampolgárság megszerzésének lehetőségét, ezúttal a kormány célja feltehetően az, hogy az Amerikában dolgozó külföldiek idővel hazatérjenek. Bush ehhez adókedvezményes megtakarítási számlát helyezett kilátásba és azt, hogy megpróbálja elintézni: az Amerikában ledolgozott időt is számítsák be a hazatérők nyugdíjába. Escobar ugyanakkor elmondta, az 1986-os amnesztia nem érte el azt a célját, amit az elnök most is fontosnak tartott hangsúlyozni, nevezetesen hogy megszűnjenek az embertelen munkakörülmények és a teljes kiszolgáltatottság, amivel az illegális munka jár. "A munkáltatók az itt lévők legalizálása után inkább újabb illegális bevándorlókat toboroztak, hogy ne kelljen emelniük a béreket" - idézte fel a kutató a korábbi tapasztalatokat.

A novemberi választás közeledtével egyébként Bush egyre gyakrabban tesz valami látványosan jót az amerikai társadalom egy-egy nagy szavazóerőt képviselő rétegével, illetve próbál egyszerre minden amerikainak örömet szerezni. Most például azzal az e hétre várt bejelentéssel, miszerint a NASA néhány éven belül ismét embert küld a Holdra, majd idővel a Marsra. Decemberben a nyugdíjaskorú amerikaiakat örvendeztette meg nagyszabású gyógyszer-finanszírozási programmal (HVG, 2004. január 10.), amikor is elemzők szerint ugyanúgy összekötötte a kellemest a hasznossal, mint a mostani bevándorláskönnyítési javaslat ügyében. A gyógyszervásárlás állami támogatásának haszonélvezői ugyanis, a nyugdíjasok mellett, a - Bush három évvel ezelőtti és mostani kampányát anyagilag támogató - gyógyszergyárak és magánbiztosítók, a bevándorláskönnyítései pedig az olcsó munkaerőt alkalmazó vállalkozások, elsősorban a nagy ültetvényesek, a vendéglátó- és a szállodaipar. Utóbbiak máris támogatják a javaslatot, amely egyébként inkább a republikánusok táborát osztotta meg. A párt néhány konzervatív képviselője már közölte, semmiképpen nem adja áldását "törvényszegők megjutalmazására".

Az amerikai munkavállalás liberalizálása magyar állampolgárok ezreit is közvetlenül érintheti. Washingtoni illetékesek nem hivatalosan úgy becsülik, hogy az Egyesült Államokban dolgozó magyarok négyötöde illegálisan vállal itt munkát. "Semmilyen adatunk nincs arról, hány magyar állampolgár tartózkodik illegálisan az USA-ban, nincs is közünk hozzá" - mondta a HVG-nek Helyes Imre washingtoni magyar konzul, hozzátéve, hogy az országot elhagyók felületes regisztrációja miatt másnak se nagyon lehet megbízható adata. Gidófalvi két olyan illegális magyar munkavállalóról is tud, akiket nemrég, néhány hetes börtön után kitoloncoltak az Egyesült Államokból. "Nem hiszem egyébként - tette hozzá -, hogy az itteni munkaerő-piaci igény találkozna a kivándorolni szándékozó magyar fiatalok elképzeléseivel, és tartok tőle, hogy ha élnek is majd az esetleg megnyíló legális munkavállalás lehetőségével, sok csalódott, kallódó fiatalember válik az »amerikai álom« áldozatává."

RÉTI PÁL / WASHINGTON