A 148 áldozatot követelő január eleji vörös-tengeri repülőgép-szerencsétlenség nyomán felvetődik a kérdés: mennyire biztonságosak a tömegturizmust szolgáló olcsó charterjáratok? Az Európai Unióban az ellenőrzések szigorítását tervezik.

"Az a gép borzalmas állapotban volt!" - nyilatkozta a január első hétvégéjén az egyiptomi Sarm-el-Sejk üdülőhelynél a Vörös-tengerbe zuhant chartergépről egy olasz turista, aki utolsó előtti útján repült az egyiptomi Flash Airlines társaság Boeing-737-esén. A gép január 2-án, pénteken 10.10-kor landolt Torinóban, olasz csoportokat hozva haza Sarm-el-Sejkből, és 11.40-kor indult vissza zsúfolásig megrakottan; 15.45-kor szállt le, majd hamarosan újra a levegőbe emelkedett, hogy 21.27-re Velencébe érkezzen, ahonnan 22.45-kor indult vissza Sarm-el-Sejkbe, majd szombaton hajnali 3.30-kor szállt fel Párizs felé végzetes útjára - végig ugyanazzal a személyzettel. A fent idézett udinei kisvállalkozó családjával utazott vörös-tengeri üdülésre az Alpitour utazási iroda szervezésében, és elmondása szerint a Flash Airlines gépe igencsak lepusztultnak látszott: az ülések szakadtak voltak, az utastérben ételmaradékok és szemét, hiányoztak biztonsági övek, a mennyezeti panelek egyike-másika lógott, a fáradt személyzet siettette a be- és kiszállást, mert késésben voltak. "Semmiféle biztonsági ellenőrzés nem volt, imádkoztam, hogy épségben megérkezzünk" - mondta az illető az olasz Raiuno televíziónak még a katasztrófa okozta sokk hatása alatt.

Ugyanezen az 1992-ben készült - tehát viszonylag új - Boeing-737-300 típusú gépen 2002-ben, Bolognába tartva, kigyulladt az egyik hajtómű, és a pilóta bravúros kényszerleszállást hajtott végre Athénban. 2003 elején pedig az egyiptomi Boeing Genfben kényszerült menetrenden kívüli leszállásra műszaki zavar miatt. A Boeinget egyébként hétszer jegyezték be, vagyis ennyi tulajdonos üzemeltette 1992 októberétől az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, majd Egyiptomban. Az is kiderült, hogy a Flash Airlines gépei - összesen kettőt üzemeltetett a kis légitársaság, kizárólag charterjáratokon - már 2002 októbere óta nem szállhatnak le Svájcban, mert az alpesi ország repülési hatósága (OFAC) egy ellenőrzés alkalmával "komoly hiányosságokat" talált Célestine Perissinotto szóvivő közlése szerint. Mohamed Nur, a Flash vezetője viszont a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva azt állította, hogy a svájci ellenőrök csak kisebb mulasztásokat találtak - nem volt például ködszemüvegük a pilótáknak -, és valójában elszámolási vita áll a kitiltás hátterében: a zürichi repülőtér 30 ezer frankot követel a társaságtól, amit az nem hajlandó kifizetni.

A svájci hatóság azonban köti az ebet a karóhoz: 2002 áprilisában és októberében a Flash mindkét gépét átvizsgálták, és azon túl, hogy nem voltak rendben a kísérő iratok (hiányzott például az üzemanyag-tartalékra vonatkozó kötelező számítás), nyilvánvaló karbantartási mulasztásokra bukkantak a futóműnél, a hajtóműveken és az irányítóberendezéseken is. Ezt követően, decemberben egy norvégiai üzemben a gyártó előírásainak megfelelően átvizsgálták és rendbe hozták a Flash most lezuhant gépét (ez volt az utolsó nagyobb karbantartása), a társaság azonban nem folyamodott újabb légtérhasználati engedélyért a svájci hatósághoz. A történtek fényében most mosakodni kényszerül az olasz és a francia légügyi hatóság: ha a svájciak kitiltották, ők miért engedték leszállni repülőtereiken ezt a lepusztult gépet?

A BBC brit televízió nyomozást végzett, és kiderítette, hogy 2002-ben a Flash Airlines gépein kívül további hat kisebb társaság gépeit tiltották ki hasonló hiányosságok miatt valamelyik európai országból, és erről az egyes nemzeti légügyi hatóságok tudtak is - az utasok és a gépeket igénybe vevő utazásszervező irodák viszont nem. A kölcsönös információ fóruma az Európai Polgári Repülésügyi Konferencia (ECAC) nevű kormányközi szervezet, amelynek 41 európai ország a tagja, és amelynek 1996-tól működik egy adatbázisa (SAFA). Ez tartalmazza az egyes nemzeti hatóságok által szúrópróbaszerűen végrehajtott ellenőrzések eredményeit. Évente több ezer ilyen alkalmi kontroll történik, ám ezek eredményét a társaságok közötti gyilkos konkurenciaharc miatt olyannyira bizalmasan kezelik a légügyi hatóságok, hogy még egymással sem mindig osztják meg az információt.

A Légitársaságok Nemzetközi Szövetségének (IATA) adatai szerint 2003-ban a polgári légitársaságok gépeivel 36 baleset történt, és ezek éppen fele charterjáratoknál. Figyelembe véve azonban, hogy a menetrendszerű járatokon megtett 21 milliárd kilométerrel szemben a charterjáratok mindössze 699 millió kilométert repültek, ebben a körben 15-szörös a kockázat. Holott a chartergépekre ugyanazok a biztonsági előírások és követelmények érvényesek, mint a menetrendszerűekre. Ám a bérelt repülők üzemeltetése - az utazási irodák versenye miatt alacsony jegyáraik okán - csak akkor igazán nyereséges, ha a gépeket a nyaralási szezonban maximálisan kihasználják. Némely kis társaságok pedig vélhetően a karbantartásra fordított összegek lefaragásával is csökkenteni próbálják költségeiket.

A gyártók általában a repült üzemórák, illetve a le- és felszállások számához kötve írják elő a gépek kötelező karbantartási műveleteit. A Boeing is valóságos karbantartási kódexet ad gépeihez, szakértők szerint azonban erősen kérdéses, hogy a kis társaságok maradéktalanul betartanak-e minden előírást. Pierluigi Di Palma, az olasz légügyi hatóság (Enac) vezetője szerint ez a személyzet kihasználására is érvényes, a kis társaságok pilótái jóval többet kénytelenek repülni, mint a nagyokéi, nem kapják meg a szakszervezeti megállapodásokban rögzített kötelező pihenőidőket.

Ellenpélda is akad: az utóbbi negyven évben egyszer sem érte baleset az osztrák nemzeti társaság, az AUA gépeit. Január 5-én azonban majdnem bekövetkezett a "statisztikarontás"; a Bécsből Münchenbe tartó Fokker-70-es gép, 28 utassal a fedélzetén, 7 kilométerre a müncheni repülőtértől kényszerleszállást hajtott végre. A gép kerekei letörtek, az utasok közül többen sokkot kaptak, komolyabb sérülés azonban nem történt. A német szakértők vizsgálatából kiderült, hogy a hajtóművek teljesítményének csökkenését a rajtuk lévő jégtelenítő lap törése okozta. A pilóta a vibrációból érzékelte a problémát, s tíz perccel később a szántóföldre "tette le" a gépet. Az AUA ezek után átmenetileg kivonta a forgalomból mind a 9 Fokker típusú repülőgépét, hogy alaposan átvizsgálja őket.

Nelly Maes belga zöld párti európai parlamenti képviselő évek óta harcol azért, hogy a légitársaságok ellenőrzése átláthatóbb és nyilvános legyen. Tavaly készített parlamenti jelentésében tarthatatlannak minősítette, hogy az ellenőrzési adatokat üzleti titokra hivatkozva bizalmasan kezelik, és a legfőbb érintettek nem férhetnek hozzájuk. A kockázat főként a nem európai kis társaságoknál igazán nagy - állapította meg -, márpedig az EU-ban, ahol tavaly mintegy 35 millió turista szállt chartergépre, az utasok 59 százalékát ilyenek szállították.

A hamarosan felállítandó, kölni székhelyű Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (AESA) hatásköre csak az EU-országok társaságaira és azok gépeire terjed majd ki, a külföldiek ellenőrzését egy elfogadásra váró új EU-irányelv tenné lehetővé. E jogszabály rendszeressé tenné minden külföldi társaság közösségi repülőtéren leszálló gépének ellenőrzését és kötelezővé az eredmény megosztását a többi EU-ország hatóságaival. Az ellenőrzések alapján az Európai Bizottság (EB) évente nyilvános jelentést készítene, felsorolva a kockázatosnak ítélt társaságokat és repülőgépeket, amelyeket ki is tiltanának az EU légteréből. Pontosabban, ha egy országból kitiltottak egy társaságot, a jogszabály alapján az EB felhatalmazást kapna, hogy a tilalmat az unió egészére kiterjessze. Az irányelv jelenleg egyeztetés alatt áll, több tagország ugyanis - nemzeti hatáskörben kívánva tartani az intézkedés jogát - ódzkodik elfogadásától. "Óvatosnak kell lennünk az efféle feketelistákkal, hiszen a legbiztonságosabb légitársaságokkal is előfordulhat baleset" - vélte egy, a párizsi Le Monde által idézett szakértő. A kompromisszum az lehet, hogy végül az EB csupán ajánlást tesz majd a kitiltásra.

MAGYAR PÉTER

Monitor

Magyar charterkép

A Polgári Légiközlekedési Hatóság szóvivője, Bajkó Erika elmondása szerint tavaly 2232 charterjárattal összesen 650...

Kitüntették Kudlik Júliát

Kitüntették Kudlik Júliát

Útlevél nélkül utazhatnak egymáshoz a szerb, albán és észak-macedón állampolgárok

Útlevél nélkül utazhatnak egymáshoz a szerb, albán és észak-macedón állampolgárok

Rengeteg nő életét mentheti meg a Microsoft mesterséges intelligenciája

Rengeteg nő életét mentheti meg a Microsoft mesterséges intelligenciája

Összefogott az ellenzék Soroksáron: fizetés nélkül maradt a polgármester

Összefogott az ellenzék Soroksáron: fizetés nélkül maradt a polgármester

Iszonyú összeget költhetünk karácsonykor

Iszonyú összeget költhetünk karácsonykor

Fémforgács lehet a Lidl leveles tésztájában

Fémforgács lehet a Lidl leveles tésztájában