Szolgálatmegtagadás

Utolsó frissítés:

A román parlament szenátusának emberjogi bizottsága vizsgálatot indított a Kolozsvár-Belvárosi Református Egyházközség lelkésze, Balogh Béla felfüggesztésének ügyében. Baloghot, állítása szerint, a Tőkés Lászlóval szemben megfogalmazott kritikája miatt akarják ellehetetleníteni.

Amikor az ember Kolozsváron belép a Farkas utcai református templom melletti ház emeleti lakrészébe, amely Baloghék otthona, úgy érzi, idilli környezetbe érkezett. A lakásban gyerekek nyüzsögnek, a dolgozószobában békés hangulatot árasztó hatalmas karácsonyfa áll, semmi sem utal arra, hogy a család ötödik éve harcban áll saját egyházával. A hétgyermekes, 49 éves református lelkész higgadtan, indulatoktól mentesen idézi fel az elmúlt fél évtized csetepatéit, pontosan sorolja a megnyert és az elvesztett csatákat.

"Azért engedem meg magamnak Tőkés László bírálatát, mert az 1989-es rendszerváltás előtt ugyanabban az egyházmegyében szolgáltunk - mondta a HVG-nek Balogh Béla. - ő Temesváron, én pedig az onnan légvonalban ötven kilométerre lévő Szemlakon. Sajnos Tőkés autoriter, már-már törvénybe ütköző módon vezet, elüldöz, kikészít embereket" - magyarázza a lelkész a püspök ellen írásban is megfogalmazott kritikáinak mozgatórugóit. Valójában azonban a Balogh család kálváriája nem is a Királyhágó-melléki püspök bírálatával kezdődött, hanem Tőkés Eszternek, Tőkés László húgának 1999-es apasági keresetével, amely szerint kislányának Balogh Béla az apja. A közöttük lévő ismeretség még 1990-re nyúlik vissza, amikor Tőkés Eszter a parókia egyik helyiségében nyitott fogorvosi rendelőt. Hogy a Kolozsvárra frissen kinevezett Balogh Béla és Tőkés Eszter között miféle kapcsolat bimbózott, ma már kideríthetetlen, tény viszont, hogy az apasági kereset benyújtása előtt Tőkés Eszter megzsarolta a lelkészt, aki hajlandó is volt fizetni. "Azért fizettem, mert féltem, hogy az ügy árthat a családomnak, a lelkészi szolgálatomnak, és a gyereknek is segíteni akartam" - magyarázta engedékenységét. A 31 hónapig húzódó pert végül Balogh megnyerte, a kétszer is elvégzett DNS-teszt negatív volt.

A lelkész kálváriája azonban ezzel nem ért véget. Pap Gézának, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökének 2001. januári beiktatását követően Balogh levelet kapott Juhász Tamás teológiatanártól, aki felszólította, hagyja el a Farkas utcai parókiát, mert az apasági botrányt úgysem ússza meg fegyelmi nélkül. A jóslat bevált, 2001 áprilisában, a fegyelmi eljárást követően Baloghot felfüggesztették állásából, később eltiltották az úrvacsoraosztástól és a lelkészi szolgálattól, és ezt a mai napig nem vonták vissza, mivel megtagadta a két felajánlott falusi parókia elfoglalását. "Nem akartam precedenst teremteni ahhoz, hogy bármikor bárkit megfoszthatnak a parókiájától" - okolta Balogh a döntését.

Ettől a ponttól kezdve az ügy az egyházjogi értelmezések és útvesztők birodalmába került. A vádlott szerint a palástviselés szerzett jog, maga dönti el, meddig kíván élni vele, az úrvacsora adásától pedig kizárólag a saját presbitériuma tilthatja el. Egyébként a pereskedésben már kellő tapasztalattal rendelkező Balogh Béla felesége ügyében is a törvényszékhez fordult, miután megszüntették annak diakonisszaállását.

Hasonló módon foglalta össze a történetet a HVG számára Pap Géza püspök is, csupán azzal a nem jelentéktelen különbséggel, hogy a felfüggesztés okaként - Tőkés László bírálata mellett - nem az apasági pert, hanem úgymond a paráznaságot jelölte meg. "Az egyházmegyei, majd az egyházkerületi fegyelmi bizottság először csak áthelyezésre ítélte Balogh Bélát, de nem fosztotta meg szolgálati jogától - magyarázta a püspök. - Mivel azonban a két felajánlott lehetőség közül egyiket sem fogadta el, megvonták tőle a lelkészi szolgálatot, és ez addig marad érvényben, amíg nem változtat a hozzáállásán." A helyzetet bonyolítja, hogy ezeknek a szankcióknak az alapja a Református Zsinat által 2000-ben Kolozsváron életbe léptetett új, a korábbinál szigorúbb egyháztörvény, amely - Balogh szavaival - "kiszolgáltatottá teszi a lelkészt az egyházzal szemben", de amelyet a kultuszminisztérium még nem hagyott jóvá. Romániában ugyanis az állam, bár nem szól bele az egyházak dolgaiba, elvárja, hogy tudjon azokról, ezért belső rendjüket, fegyelmi szabályzatukat szentesíttetniük kell a kultuszminisztérium vallási osztályával. Mivel ez az új törvény esetében egyelőre nem történt meg, a szaktárca, amely hamarosan szintén vizsgálódni fog az ügyben, egy 2003. áprilisi átiratban Baloghot is értesítette, hogy még az 1949-es egyháztörvény és az 1980-ban jóváhagyott fegyelmi törvény van érvényben.

Hogy a Balogh család továbbra is a parókia ingatlanában lakhat, azt főként a szerencsének köszönheti, valamint annak, hogy az egyháznak nincs semmiféle végrehajtó szerve. Kolozsvárra helyezésekor ugyanis a lelkész a presbitériummal kötött szerződést a szolgálati lakásra, ennek dokumentuma azonban a püspök szerint eltűnt a levéltárból, csak a ház gondnokával 2010-ig aláírt bérleti szerződésről van papír, amelyet a világi törvényszék hitelesnek, a püspök viszont hamisítványnak minősített.

Az ügy további pikantériája, hogy Baloghék sorsát a felsőház emberjogi, kulturális és kisebbségi bizottságában pont a szélsőséges Nagy-Románia Párt (PRM) szenátora, Ioan Aurel Rus vette kezébe, aki egyébként Frunda György bizottsági alelnök szerint nem is kapott erre felhatalmazást. Ez azonban nem tartotta vissza a besztercei ortodox pap szenátort attól, hogy képviselő kollégájával meglátogassa Baloghékat Kolozsváron, sőt Gheorghe Funar polgármester hivatalában sajtótájékoztatót szervezzen. Rus a HVG-nek elmondta, január végéig összeállítja jelentését, amelyben kérni fogja Pap Géza püspök leváltását, mivel a lelkészek havi fizetésének egy részét - a minimálbér erejéig - a román állam fedezi. "Balogh Béla ezek után csak nagy-romániás szenátor lehet, nem pedig református lelkész" - summázta a családfő jövőjét Pap Géza püspök.

IRHÁZI JÁNOS / KOLOZSVÁR