Viktor Vekszelberg milliárdos orosz üzletember megmutatta a világnak és honfitársainak, hogyan viselkedik egy hazafias érzelmű oligarcha: Roman Abramoviccsal ellentétben nem külföldi labdarúgócsapatot vásárolt, hanem - egy fociklub áráért, mintegy 100-120 millió dollárért - egy műkincskollekció részeként megvette a cári családnak készített Fabergé-tojások legszebb darabjait. A 180 darabból, köztük kilenc tojásból álló gyűjtemény az utóbbi évtizedekben a már elhunyt amerikai médiamágnás, Malcolm Forbes, illetve leszármazottai tulajdonában volt, és az örökösök januárban úgy döntöttek, árverésen keresnek új gazdát neki.

A Sotheby's már ki is tűzte az aukciót április 20-21-ére, ám amikor az árverésnek híre kelt, Vekszelberg - aki Renova nevű cégén keresztül az amerikai-brit British Petroleum (BP) és a tyumenyi TNK olajtársaság közös vállalatának, a TNK-BP-nek az egyik fő tulajdonosa és igazgatója - úgy döntött, tartozik annyival hazájának, hogy visszaszerzi Oroszországnak a 19. és a 20. század fordulóján készült remekműveket. A gyűjtemény legértékesebb darabja a 25 millió dollárra becsült koronázási tojás, amely gyémántokkal díszített cári sasokból, valamint egy aranyból és gyémántból készült hintóból áll.

A Forbes örökösök először nem akartak különalkut kötni az olajüzlet mellett alumínium- és gépipari érdekeltségekkel is rendelkező Vekszelberggel, ám végül úgy döntöttek, hozzájárulnak ahhoz, hogy a Sotheby's által 90 millió dolláros kikiáltási áron kínált gyűjtemény egyben maradjon, és visszatérjen szülőhazájába. Az orosz milliárdosnak - aki a kollekció megvételére Szvjaz vremjon (Korok kötődése) néven alapítványt hozott létre - sietnie kellett, moszkvai források szerint ugyanis egy másik hazafias érzelmű orosz üzletember is megkereste a tojásokat a hatvanas évek óta gyűjtő Malcolm Forbes örököseit.

Vekszelberg már bejelentette, azt szeretné, ha a gyűjtemény a New York-i búcsúkiállítás után a lehető leghamarabb visszakerülne Oroszországba, és még húsvét előtt ki lehetne állítani Moszkvában, hogy azután minél több orosz városban a nagyérdemű elé tárhassák. Oroszországban mindenestre megkezdődött a verseny a lehetséges kiállítási helyek között, és annyi már ki is derült, hogy a műtárgyakat a Kreml kincstárában, a moszkvai Feltámadás székesegyházban vagy az Ermitázsban helyezik majd el véglegesen.

A Fabergé-kincsek hazahozatala némileg megosztotta az orosz társadalmat: míg a többség - köztük a kormánypárti politikusok és az orosz múzeumok vezetői - dicséretes tettnek nevezték a vásárlást, voltak olyanok, akik úgy vélték, Vekszelberg azért vette meg a gyűjteményt, mert hazájában nincsenek megfelelő befektetési lehetőségek. "Itthon nem érdemes ekkora vagyont befektetni, ezért aki teheti, külföldön vásárol" - vélekedett Szergej Ivanyenko, a liberális Jabloko párt alelnöke. Mások úgy gondolják, Vekszelberget a hazafiság mellett hideg számítás is vezette: nem kizárt, hogy az üzletember a befektetéssel a Kreml jóindulatára pályázik, elkerülendő, hogy érdekeltségei az olajmágnások vagyonának eredetét kutató adóhatóságok látókörébe kerüljenek. Nem Vekszelberg az első orosz újgazdag, aki műkincsekbe fekteti a pénzét: Vlagyimir Potanyin, az Interrosz holding első embere tavalyelőtt egymillió dollárt szánt arra, hogy Oroszországban maradjon Kazimir Malevics szuprematista orosz festő világhírű festménye, a Fekete négyzet (HVG, 2002. március 23.).

A több mint félszáz Fabergé-tojás egy része megsemmisült az 1917-es bolsevik forradalom és a polgárháború alatt. Nyolc tojás hollétéről a szakértők máig nem tudnak. A kincsek jó részét a valutahiánnyal küszködő Sztálin adta el - 1930 és 1933 között 14 tojás került külföldre -, és a vevők között volt például a forradalmat vezető Lenin barátjának számító Armand Hammer amerikai üzletember is, aki végül tíz tojást szerzett meg. Alekszandra Fjodorovna cárné, Viktória királynő unokája révén a remekművekből három II. Erzsébet brit királynő udvarába is eljutott. Oroszországban csak tíz maradt belőlük, valamennyit a Kreml fegyvertárában őrzik.

NÉMETH ANDRÁS / MOSZKVA