Miközben Törökország óriási erőfeszítéseket tesz, hogy Brüsszelben méltónak találják az uniós tagságra, emberi jogi kérdésekben még jócskán van tennivalója. Ilyen ügy például egy kurd képviselőnő, Leyla Zana bebörtönzése.

Törökország számára az utóbbi idők legfontosabb eseménye volt Romano Prodi európai bizottsági elnök és Günter Verheugen bővítési főbiztos egy hónappal ezelőtti ankarai látogatása. Évtizedek óta nem járt ilyen rangos brüsszeli delegáció az országban, ezért a török kormány, amely abban bízik, hogy az idén hivatalosan is megkezdheti az uniós tagfelvételi tárgyalásokat, amolyan "háztűznézőnek" tekintette a vizitet. Ennek megfelelően készült is rá. A látogatást megelőzően jó néhány, az unió által megkövetelt törvényt fogadtak el a parlamentben - így például eltörölték a halálbüntetést -, kormányhatározat született a kurd nyelvű oktatásról, Észak-Cipruson pedig sikerült sebtében összehozni a török ciprióták kormánykoalícióját (HVG, 2004. január 24.). Romano Prodi elégedett volt a reformokkal, aminek hangot is adott ankarai nyilatkozatában. "Törökország közelebb van az EU-hoz, mint valaha" - jelentette ki, de nyomban le is hervasztotta a mosolyt vendéglátói arcáról, amikor afelől érdeklődött, mikor engedik szabadon Leyla Zanát.

A ma 43 éves asszony, amikor 1991-ben a török demokrácia történetében az első kurd nőként bekerült az ankarai parlamentbe, egy vele készült interjúban így fogalmazott: "ennek az országnak az állampolgára és kurd vagyok". Aztán egy további kérdésre válaszolva még ráerősített: "A török nyelvet csak 1984-ben, a börtönlátogatások során tanultam meg. Édesanyám egy szót sem tudott törökül. Mint ahogy maga nem érzi magát kurdnak, én sem érzem magam töröknek" - mondta az újságírónak. Szokatlanul nyílt beszéd volt ez egy török parlamenti képviselőtől. A törékeny fiatalasszony a közvélemény szemében hamarosan a politikai változás jelképévé, a kurd polgári és szabadságjogok szószólójává vált.

A hadsereg még keményen harcolt a kurd szeparatista PKK fegyvereseivel, amikor a Demokratikus Jogok Pártja (DEP), amelynek színeiben Leyla Zana is bekerült a parlamentbe, legális és törvényes szervezetként állt ki a törökországi kurdok jogaiért, és milliók támogatását nyerte el. Ennek a kurd városok értelmisége által létrehozott pártnak a hőse lett Leyla Zana, aki amolyan népmesei figura: ötödik lányként jött világra egy falusi kurd családban, ahol csak a fiúgyerekekkel volt szokás számolni. Iskolába is csak egy évig járt. A házasság hozott komoly fordulatot az életébe: a család döntése értelmében férjhez ment nála 20 évvel idősebb unokatestvéréhez, Mehdi Zanához, és a városba költözött. Férje akkor már részt vett a kurd demokratikus mozgalmakban, majd néhány év múlva ő lett a legnagyobb kurd város, Diyarbakir polgármestere. Közszereplése azonban börtönnel végződött: az 1980-as katonai puccs után 42 évre ítélték. A család életében nehéz évek kezdődtek. Leyla Zana két gyermekével városról városra vándorolt, mindig oda, ahol Mehdi Zana éppen raboskodott. Ezek voltak az interjúban említett "börtönlátogatások".

Az utazások azonban azt is jelentették, hogy egyre tágult a világ az addig csak a faluját és szűk környezetét ismerő kurd asszony számára. Tanulni kezdett, felnőtt fejjel fejezte be az általános iskolát, aztán érettségizett, majd újságíróként dolgozott, és hamarosan felfigyeltek rá a DEP emberei. Az 1991-es első siker után 1994-ben, az előrehozott választásokon másodszor is bekerült a parlamentbe, ahol három társával együtt nem volt hajlandó törökül letenni a képviselői esküt: anyanyelvén, kurdul mondta el a fogadalom szövegét. Bár ez önmagában nem volt törvénysértő, mégis megkapta érte a büntetését: 1994-ben - miután a parlament viharos gyorsasággal felfüggesztette mentelmi jogukat - társaival együtt 15 évi börtönre ítélték "terrorszervezeteknek nyújtott segítség és hazaárulás" címén. Miként kurd nyelvű esküjük, úgy meghurcoltatásuk is nyilvános volt, a tévé élő adásban közvetítette, amint a rendőrök az ítélet kihirdetése után elvezették őket.

Leyla Zana azóta is börtönben van, sőt 1997-ben további két évre ítélték, ami többször is nehéz helyzetbe hozta Ankarát. A harcos kurd képviselőnőre felfigyeltek az európai politikusok és polgárjogi aktivisták is: 1995-ben megkapta az Európai Parlament (EP) által adományozott Szaharov-díjat. Átvenni azonban nem tudta, hiszen nem mehetett el az átadási ünnepségre. 2000-ben az akkori miniszterelnök, Bülent Ecevit az erősödő európai nyomást látva megpróbált egy közbülső megoldást találni: azt tervezte, hogy Zanát egészségügyi okokra hivatkozva szabadon engedik. Ám ő visszautasította az ajánlatot. "Amikor az országban százával vannak börtönben súlyos betegek, akiknek le kell tölteniük a büntetésüket, nem fogadhatom el az ilyen kivételezést" - írta válaszlevelében a miniszterelnöknek. Az EP elismerését az idén Kofi Annan ENSZ-főtitkár kapta, és Leyla Zanát erre az eseményre is meghívták, ám utazása most is elmaradt, hiszen még mindig börtönben ül. Ügyében politikusok, emberjogi szervezetek bombázzák folyamatosan tiltakozásokkal Ankarát, 1998-ban pedig több ismert személyiség, köztük az amerikai kongresszus 150 tagja Nobel-békedíjra jelölte Zanát. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága is felemelte szavát az ügyben: 2001-ben megtámadta a Zanáékat elítélő bírósági döntést.

DEMIRKAN TARIK

Önnél megvan még? Kivesznek egy gombot az Instagramból

Önnél megvan még? Kivesznek egy gombot az Instagramból

Élőben követheti egy magyar ultrafutó rekorddöntését

Élőben követheti egy magyar ultrafutó rekorddöntését

Végre lezárhatjuk az ősi vitát arról, mi okozta a dinoszauruszok kihalását

Végre lezárhatjuk az ősi vitát arról, mi okozta a dinoszauruszok kihalását

Egyre több kínai városban bukkan fel az új tüdőgyulladás-vírus

Egyre több kínai városban bukkan fel az új tüdőgyulladás-vírus

28 milliós elektromos Audira cserélte benzines Mercedesét Áder

28 milliós elektromos Audira cserélte benzines Mercedesét Áder

Orbán Viktorhoz fordul Bangóné a borsodi kórház feltételezett, illegális beavatkozásai miatt

Orbán Viktorhoz fordul Bangóné a borsodi kórház feltételezett, illegális beavatkozásai miatt