Magyarországon mintegy 20-25 ezer gazda megélhetése függ közvetlenül a libamáj és -toll előállításától, és vagy 5-7 ezren foglalkoznak kacsatöméssel, bár - mint a HVG-nek nyilatkozó Látits Miklós, a Baromfi Terméktanács égisze alatt működő Lúd- és Kacsaszövetség (LKSZ) titkára hangsúlyozta - a tevékenység jellegéből fakadóan nehéz pontosan megbecsülni az ágazatban foglalkoztatottak számát. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) egyik tanulmányában közölt adatok szerint Magyarország adja a világ hízottlibamáj-termelésének 60 százalékát - évi 1800-2000 tonnát -, míg Franciaország részesedése 23, Izraelé 9 százalékos. Fogyasztásban a franciák a vezetők 70 százalékkal, utánuk következik Japán, Magyarország, Németország és a Benelux államok. Magyarországon a hízott libamáj termelése kifejezetten exportágazat, évi 1400-1500 tonna körüli kivitellel. A libamájexport árbevétele 2002-ben elérte a 6,2 milliárd forintot, ami a teljes baromfikivitel 8,6 százalékát tette ki. Kacsamájat a magyar exportőrök 1,8 milliárd forint értékben adtak el külföldön, ami a teljes baromfiexport 2,5 százaléka. A kilencvenes évek első felében a libamáj és a kacsamáj árbevételi részaránya még magasabb - 12,7, illetve 3,4 százalék - volt.

Csökkent a sokáig a magyar mezőgazdaság egyik legjövedelmezőbb termékének számító hízott libamáj devizakitermelési mutatója is, ami Látits szerint elsősorban azzal magyarázható, hogy egypiacos termékről van szó, azaz az évente csupán 500-600 tonna saját libamájat termelő francia piac diktálja az árakat. Ezek pedig, a kilencvenes évek elejéhez képest, mintegy 40 százalékkal estek. A Franciaországban készülő lúdmájkonzervek alapanyagának 60-70 százaléka magyar gazdáktól származik. A franciaországi hízottmáj-termelés túlnyomó részét adó kacsamáj térhódítása ellenére a Le Monde párizsi napilap szerint a kilencvenes évek második fele óta Franciaországban évente 10-15 százalékkal nő a libamájfogyasztás. A francia ínyencek többnyire nem is sejtik, hogy minden második libamájtermék Magyarországról importált, előhűtött vagy fagyasztott alapanyagból készül. Egyes ottani szakértők ezt sajnálatosnak tartják, mert mint egy Périgord vidéki kísérleti tenyésztelep munkatársa a párizsi lapnak kifejtette, a magyar libamáj zömmel húshasznosítású lúdból származik, márpedig ez a fajta kisebb és markánsabb ízű májat ad, mint a Franciaországban tömésre fogott szürke fajták. Az LKSZ szerint azonban ez nem így van, az exportra szállító magyar termelők csak úgynevezett máj típusú libákat tömetnek.