Egy kilencéves, tádzsik nemzetiségű kislány, Hurseda Szultanova múlt heti brutális meggyilkolása után az orosz politikusok újra harcot hirdettek a kisebbségeket és külföldieket fenyegető szélsőséges mozgalmak ellen.

Újabb "bátor" tettet hajtottak végre múlt hétfőn szentpétervári bőrfejűek: 10-12 láncokkal, rézcsövekkel, botokkal és késekkel felfegyverkezett szkinhed egy ház udvarán megtámadott három tádzsik betelepülőt, egy férfit és két gyermeket. A legkisebb áldozat, a kilencéves Hurseda az életével fizetett azért, hogy nem volt orosz, és ez még látszott is rajta: a gyilkosok tizenegyszer szúrták meg a védekezésre képtelen kislányt. A 11 éves Alabir, Hurseda unokatestvére és Juszuf Szultanov, a kislány édesapja valamivel jobban járt, őket "csak" alaposan helybenhagyták a fekete ruhába öltözött, tizenéves támadók.

Az országszerte nagy visszhangot kiváltott gyilkosság után a politikusok a bűnösök kézre kerítését ígérték, és hangsúlyozták, az eddigieknél is nagyobb szigorral csapnak le a társadalom békéjét fenyegető szélsőségesekre. Ugyanakkor a szentpétervári rendőrség illetékesei mindent elkövettek annak érdekében, hogy bebizonyítsák, a gyilkosságnak semmi köze a rasszizmushoz. Talán üzleti vita vagy kábítószer-kereskedelem áll a háttérben - vélekedtek a rendőrök, és szóvivőjük, Pavel Rajevszkij nagyon furcsának nevezte, hogy miközben az állítólagos rasszisták agyonszúrták Hursedát, az apát futni hagyták. Az viszont nem derült ki okfejtéséből, miért nem furcsa az, hogy az "üzleti vita" éppen a kislány életébe került.

A múlt heti gyilkosság nem tekinthető kirívó esetnek, emberi jogi szervezetek tanulmányai szerint Moszkvában és Szentpéterváron mindennaposak a Kaukázusból vagy külföldről - elsősorban Afrikából, illetve Ázsiából - érkezettek elleni támadások. A rasszista akciók évente 20-30 ember életébe kerülnek. Az utóbbi hónapokban Szentpéterváron egy roma kisgyerek, Moszkvában pedig két koreai férfi vált gyilkosság áldozatává, és még mindig nem lehet kizárni, hogy tavaly novemberben gyújtogatás okozta azt a tüzet, amely a moszkvai Népek Barátsága Egyetemén több mint negyven, zömében külföldi diák életét oltotta ki (HVG, 2003. december 6.). Míg a kollégiumi tűzvész igazi okai egyelőre nem ismeretesek, tény, hogy a tragédia utáni napokban bőrfejűek kétszer is megverték az egyetem hallgatóit.

A feketék és az arabok kívülről tudják, mikor vannak a hitleri Németországgal kapcsolatos évfordulók, és ezeken a napokon a legjobb, ha a kisebbségekhez tartozók ki sem lépnek kollégiumi szobájukból - állítják a Moszkvában tanuló afrikai diákokat tömörítő egyik nem hivatalos szervezet tagjai. Egy etióp diákot, Gabriel Taddelét az utóbbi öt évben saját bevallása szerint tizenötször támadták meg, de csak az első verés után ment el a rendőrségre. "Amikor feljelentést akartam tenni, az ügyeletes tiszt megkérdezte: Mit akarsz, néger, banánt?" - mesélte a diák. A sportesemények sem számítanak biztonságos helynek, például az orosz labdarúgócsapatokban játszó külföldiek arról panaszkodnak, hogy a nézők sorozatosan sértegetik őket. "Rendszeresen banánt hajigálnak be a pályára, és azt kérdezgetik, mit akarsz itt, te néger" - idézte a brit BBC a kameruni Jerry Tschuisse-t, aki a dél-oroszországi Csernomorec csapatához szerződött. De az európaiak is célkeresztbe kerülhetnek: tavaly áprilisban Szentpéterváron német gyerekeket hagytak helyben egy metróállomáson. Amikor a megvertek a rendőrséghez fordultak, a hatóságok nem voltak hajlandóak azonnal a helyszínre vonulni, így elszalasztották, hogy forró nyomon elfogják az elkövetőket.

A külföldiek elleni támadások döntő többségét a valamennyi orosz városban megtalálható bőrfejűek hajtják végre. Szentpéterváron mintegy húszezer, Moszkvában pedig több mint harmincezer szkinhedről tudnak, ám a zömmel tizenéves fiatalokból álló csoportok Voronyezsben, Tulában és a távol-keleti városokban is megvetették a lábukat. A bőrfejűekkel foglalkozó tanulmányok szerint a szélsőségesek soraiban nagyon sok művelt ember is van, és az orosz szkinhedek nyugati társaiknál jóval többet foglalkoznak ideológiai kérdésekkel. A bőrfejű-szubkultúra más elemei viszont hiányoznak: Oroszországban kisebb a zene egységesítő szerepe, és kevésbé fontos a külső megjelenés is, mint Nyugat-Európában. A bőrfejűek ugyanakkor képesek arra, hogy jól szervezett akciókat hajtsanak végre. Ennek legjellemzőbb példája a 2002. októberi moszkvai pogrom volt, amikor a caricinói piacnál összegyűlt több száz szélsőséges egyszerre támadta meg a nem orosz kereskedők standjait. A rendőrség kiérkezése után rendben visszavonuló szkinhedek aznap este még két másik hasonló akciót is végrehajtottak. Az is a szervezettségre utal, hogy a támadást egy olyan napra időzítették, amikor a rendőrségnek két másik eseményt is biztosítania kellett, így a rendfenntartók csak késve érkezhettek a piacra. A pogromban hárman meghaltak, több tucat ember pedig maradandó sérülést szenvedett.

Míg a külső jegyek alapján felismerhető kisebbségek elleni támadások szaporodnak, az utóbbi egy-két évben ritkábbakká váltak az antiszemita akciók, és zsidó szervezetek követendő példának nevezik Moszkvát, ahol Jurij Luzskov polgármester igyekszik elfojtani a zsidóellenességet. A támadások számának csökkenése azonban nem jelenti a politikai antiszemitizmus megszűntét: a tavaly decemberi oroszországi parlamenti választásokon is kampánytémává váltak az "oroszok vérét szívó" zsidók, Vlagymir Zsirinovszkij, a választók 12 százalékának támogatását elnyert Liberális Demokrata Párt (LDPR) elnöke pedig egy tévéműsorban - amikor már kifogyott az érvekből - zsidó pofájú bajkeverőnek nevezte vitapartnerét. A szóbeli antiszemita támadások fő célpontjának a kilencvenes évek privatizációja során meggazdagodott oligarchák közti zsidók számítanak, és sokan nem tartják véletlennek, hogy az újgazdag elitből eddig csak ilyenek kerültek tartósan az adó- és egyéb hatóságok látókörébe.

A terjedő idegenellenesség ellen Vlagyimir Putyin elnök is fellépett, és amikor tavalyelőtt aláírta a szélsőségesek elleni törvények szigorított változatát, hangsúlyozta, a soknemzetiségű ország széthullásához vezetne, ha elterjedne a nacionalizmus kórokozója. Az államfői szigor egyelőre felemás eredményt hozott. Miközben ugyanis nő azon perek száma, ahol már nem huliganizmusként, hanem a nemzetiségi gyűlölet megnyilvánulásaként kezelik a nem oroszok elleni támadásokat, a kiszabott ítéletek meglehetősen enyhék: tavaly egy 11 fős társaság tagjai 5-6 éves büntetést kaptak három nem orosz nemzetiségű személy meggyilkolásáért.

NÉMETH ANDRÁS / MOSZKVA

Megtévesztette a fogyasztókat, 350 milliós bírságot kapott a Magyar Telekom

Megtévesztette a fogyasztókat, 350 milliós bírságot kapott a Magyar Telekom

Hogyan lehet túlélni, ha elveszíted a szüleidet?

Hogyan lehet túlélni, ha elveszíted a szüleidet?

Még senkit nem hallgatott ki a Microsoft-botrányban az ügyészség

Még senkit nem hallgatott ki a Microsoft-botrányban az ügyészség

969 embert gázoltak el zebrán egy év alatt

969 embert gázoltak el zebrán egy év alatt

Egy tanulságos ábra a „nem létező” tanárhiányról

Egy tanulságos ábra a „nem létező” tanárhiányról

A nap fotója: szabálytalanul parkoló Audi A8 miatt állt az 51-es villamos

A nap fotója: szabálytalanul parkoló Audi A8 miatt állt az 51-es villamos