A mindössze 35 esztendős osztrák pénzügyminiszter, Karl-Heinz Grasser szédületes karriert futott be. Elkényeztetett úrigyereknek indult, aki milliomos autókereskedő apja jóvoltából már 18 évesen Porschén száguldozott a karintiai utakon, de aztán villámgyorsan elvégezte az egyetemet, ami Ausztriában rendkívüli érdemnek számít. Alig 22 esztendősen már a Szabadságpárt (FPÖ) vezére, Jörg Haider titkára lett, két esztendő múlva pedig a párt főtitkára. Aztán összetűzött politikai nevelőapjával, s így kényszerűen szakmát váltott: szupermenedzsernek állt az autóalkatrészeket gyártó multinacionális Magna céghez. Haider azonban, akinek pártja szalonképessé tételéhez szüksége volt a jól fésült fiúra, 2000-ben pénzügyminiszternek jelölte. A közvélemény-kutatások tanúsága szerint a Mr. Nulldefizitként emlegetett Grasser csakhamar a nemzet liblingje lett, és ekkor már megengedhette magának, hogy nyíltan is szembeforduljon egyre kiszámíthatatlanabbá vált karintiai pártvezérével: kilépett az FPÖ-ből. A néppárti Wolfgang Schüssel kancellár azonban tavaly megint kinevezte pénzügyminiszterré újraalakított kormányába.

Nem sokkal később kezdődtek Grasser bajai. Röviddel miniszteri eskütétele után ugyanis kiderült, hogy fű alatt korábbi munkáltatójának, a Magna tulajdonosának próbálta átjátszani a privatizációra szánt linzi acélkombinátot, a Voestalpine-t (HVG, 2003. július 5.). A dörzsölt politikus időben megérezte a veszélyt, így amikor a botrány kirobbant, ügyesen visszavonulót fújt. Ám ezzel az akciójával az ellenzék érdeklődési körébe került, és a miniszter újabb "botlásaira" váróknak nem is kellett sokáig tétlenkedniük.

Kormánypárti hirdetés jelent meg tavaly nyáron az osztrák napilapokban Most kell tárgyalni a jövőért címmel, a kormány nyugdíjreformjának elfogadását sürgetve. A hangzatos kiáltványt az osztrák tudományos élet krémje, szám szerint 37 tudós írta alá. "Vajon ki adott megbízást a hirdetésre, és ki finanszírozta?" - tette fel a kérdést három, feltehetően tájékozott szociáldemokrata honatya a parlamentben Grassernek. "Nem én vagyok a megrendelő, így a finanszírozás mikéntjét sem ismerem" - vágta rá határozottan a megszólított. Ám pillanatok alatt bebizonyosodott, hogy a reklám ötlete igenis tőle származott, egy német újságban látott hasonlót. A sarokba szorított politikus ekkor kijelentette, hogy nem állami forrásból finanszírozták a hirdetést. Így ment a tényfeltárás kis lépésekben, a szociáldemokraták törvénytelen ajándékelfogadás gyanújával feljelentették a célponttá vált minisztert, aki nyomás alatt bevallotta, hogy a gyáriparosok szervezete adott 135 ezer eurót a nemes célra, s a hirdetést a Grasser baráti köréhez tartozó Peter Hochegger maRtrix nevű cége készítette.

Támadások sorozata zúdult ettől kezdve a miniszterre, és a kérdőre vont Grasser, ha nem volt más választása, annyi kis hibát mindig elismert, amennyivel éppen megvádolták - de mindig csak annyit. Az újabb szembesítéseket aztán újabb beismerések követték. Így derült ki, hogy a Szövetség az Új Gazdaság Támogatásáért nevű, Grasser köré szervezett egyesület www.karlheinzgrasser.at címen honlapot készíttetett, látszólag a miniszter, az alkotók szerint azonban az informatikával átszőtt új gazdaság népszerűsítésére. Ezt bizonyítandó, egyik napról a másikra eltűntek az oldalról a minisztert csecsemő-, majd kisfiú korában ábrázoló fotók, és - a felnőttkori fényképek mellett - megjelentek az új, az internetnek a gazdaság mindennapjaiba építéséről szóló értekezések. Ez annál is indokoltabb volt, mivel kiderült, hogy a szövetséget a miniszter kabinetfőnöke s egyben legjobb barátja, Mathias Winkler vezeti - szigorúan társadalmi munkában -, és ő csináltatta a miniszteri honlapot, amihez 175 ezer eurót kapott a gyáriparosok szervezetétől. A tüzetesebb vizsgálat idén januárra kimutatta, hogy valójában 285 ezer eurót utaltak át Winkleréknek, akik közhasznú társaságnak, így adómentesnek minősítették magukat, ami persze erősen vitatható.

Zavaros a honlapgyártás költségvetése is, papíron ugyanis összesen 256 ezer euróba került, a hozzáértők szerint azonban legfeljebb 25 ezer eurót ér az alkotás. Igaz, hogy két céggel is megcsináltatták: az elsőtől, a FirstInEx Internet Servicestől akkor vették el a 114 ezer eurós megbízást, amikor Grasser egykori iskolatársa odahagyta a cég irányítását. Winkler azt mondta, a vállalkozás csődbe ment, ezért kellett újabb kivitelezőt keresni. A FirstInEx új vezetője viszont kijelentette, cégének semmi baja, és beperelte a kabinetfőnököt hitelrontásért. A honlaptervezés befejezése, jóllehet a mű állítólag már kis híján kész volt, megint a maRtrix cégre maradt, amely 116 ezerért végezte el a feladatot.

De vajon miért adtak ilyen rengeteg pénzt a szövetségnek a gyáriparosok? Ők azt állítják, komolyan gondolták, hogy az új gazdaságot népszerűsítik a kampánnyal; nem a miniszternek akartak reklámot csapni, őt csak megfelelő személynek tartották arra, hogy hitelesítse azt. Csakhogy Grasser hitele időközben igencsak megkopott. A zöldek legfőbb politikai nyomozója, Peter Pilz képviselő például kiderítette, hogy még miniszter korában is részvényei voltak a FirstInExben, sőt az apja is tulajdonos volt - igaz, egy százalék alatti részesedéssel - ugyanebben a cégben.

Politikusként is lejáratta magát Grasser, amikor tavaly novemberben kitudódott, hogy egész másként adta elő az uniós alkotmányról a közösség pénzügyminisztereivel folytatott megbeszéléseit, mint ahogyan azok valójában zajlottak. És az elmúlt hetekben-hónapokban tovább bővült a bűnlista: Grasser pénzért tartott előadást különböző cégeknél, s mert a pénzt állítólag egy általa létesített szociális alapba akarta helyezni, nem adózott utána.

Ennyi malőr után a szokásosnál nagyobb izgalom övezte a parlamenti zöldek múlt heti bizalmatlansági indítványát, amelyet azonban a két kormánypárt - Grasser időközben újra összebékült Haiderrel - leszavazott. A parlamenti voksolással egy időben jelentette be az ügyészség, hogy a pénzügyminiszter elleni nyomozást leállítja, folytatja viszont a vizsgálatot kabinetfőnöke, valamint a hátát a miniszteréért tartó néppárti államtitkár, Alfred Finz ellen. "Addig kell várni Grasser lemondására, amíg bilincsben el nem vezetik?" - kérdezte drámai hangon Josef Cap, a szociáldemokrata frakció vezetője, a zöld Peter Pilz pedig manipulációnak minősítette a nyomozás leállítását. "Először azt hittem, hogy az ellenzék és a média eltúlzott reakciójáról van szó. De ha így lett volna, Grasser rövid úton tisztázni tudta volna magát. A vita azonban egyre hosszabb, s minél tovább tart, annál többet árt neki" - foglalta össze a helyzetet a Gallup ausztriai közvélemény-kutatója, Fritz Karmasin.

FÖLDVÁRI ZSUZSA / BÉCS