Az utóbbi tíz évben valóságos forradalom zajlott le az arab televíziózásban. Ma már a nyugati modellt követő csatornák tucatjai versengenek a nézőkért, nemrég még Washingtonban is indítottak egy arab nyelvű adót.

Szaúdi életművész, jordániai ékszerész és szalszatáncos, bahreini színésznő, iraki zenész, kuvaiti karateoktató - íme néhányan azok közül, akik az első arab Big Brother valóságshow résztvevőiként februárban beköltöztek egy bahreini szigeten lévő villába. A merész kezdeményezés azonban hamar zátonyra futott, a többezres tüntetések és tiltakozások láttán a licencet megvásárló libanoni MBC műholdas csatorna március elején felfüggesztette az adást. Pedig a műsorkészítők igyekeztek tekintettel lenni az arab szokásokra: a villában imatermet is kialakítottak, és - a világon eddig összesen mintegy kétmilliárd nézőt vonzott Nagy Testvér ötéves történetében először - elkülönítették a fiúk és a lányok hálószobáit. De a nappalin, a konyhán és a kerten osztozniuk kellett, a hat lány közül pedig csak egy viselte a nők hagyományos, hosszú fekete öltözetét.

E bukás ellenére is igaz azonban, hogy az arab televíziózás gyökeres változáson ment keresztül az elmúlt évtizedben. Ennek jele például, hogy a Közel-Keleten gyorsabban szaporodtak a műholdas és kábeltelevíziós csatornák, mint bárhol másutt a világon, az arab országokban ma már mindenütt fogható Arabsat műhold által sugárzott adók száma megközelíti a százat. A 300 milliós arab világban jelenleg 25 millió háztartásba - becslések szerint majdnem százmillió nézőhöz - jutnak el az égi csatornák, és a tévés piacnak mindössze másfél százaléka fizetős. A főként Egyiptomból, az Öböl térségéből és Libanonból sugárzó műholdas adók nyereségessége azonban korántsem garantált, mivel a reklámpiac jelenleg mindössze 1,2 milliárd dollárra rúg.

Az arab média amúgy ritkán száll szembe a több száz éves hagyományokkal, a merev társadalmi és vallási konvenciókkal, amelyek mélyen beleszövődtek a televíziós szokásokba is. Így például Egyiptomban, ahol komoly probléma a túlnépesedés, ma is tabutéma a fogamzásgátlás, és az arab csatornák szinte kivétel nélkül mind közvetítik a napi öt alkalommal imára hívó müezzin hangját, háttérben az imádkozó hívők és díszes mecsetek képeivel. Ez alól csak néhány hírcsatorna, illetve az al-Hayat, az arab keresztények adója képez kivételt.

A bemondók, hírolvasók között a férfiak és nők aránya átlagosan 60-40 százalékos; hogy milyen öltözékben jelennek meg a képernyőn, az az adott csatorna vezetésétől függ. Például a hidzsáb, azaz a fejkendő viseletét egyik arab ország médiatörvénye sem írja elő, a szaúdi állami televízióban azonban még soha nem jelent meg fedetlen fejű bemondónő. A Hezbollah libanoni síita szervezet hivatalos adója, az Irán által is pénzelt, közel négy éve működő al-Manar pedig kizárólag férfi műsorvezetőket enged a képernyőre, akik iráni kollégáikhoz hasonlóan nem viselnek nyakkendőt.

Többé-kevésbé egységes viszont az arab tévék politikai nyelvezete. Így például George W. Bush amerikai elnöknek a terrorizmus ellen meghirdetett harcát általában "terrorizmus elleninek nevezett"-ként definiálják, a nyugati médiában a palesztinok "öngyilkos merényleteiként" emlegetett akciókat sokszor "hősi halotti cselekményeknek" nevezik. Az izraeli területekről tudósítók általában a "megszállt Palesztináról" beszélnek, radikális tévécsatornák pedig - mint a libanoni al-Manar - Izraelt egyszerűen "ellenségként" vagy "cionista entitásként" határozzák meg. Ettől alapjaiban eltérő hangot csak az alig egy hónapja sugárzó al-Hurra nevű, az USA kormánya által a katari al-Dzsazíra hírcsatorna egyeduralmának ellensúlyozására indított adó üt meg. Itt például "megszállt Palesztina" helyett "palesztin hatóságok által felügyelt területeket" mondanak, mert az igazgató, a 36 éves libanoni származású Mouaffac Harb szerint eljött az ideje a politikai kifejezések megújításának.

A virginiai székhelyű al-Hurra 200 fős stábjának munkatársait zömében Amerikában élő arab származású újságírók közül toborozták. Az adó üzemeltetési költsége becslések szerint évi 60 millió dollár, de az Irakban tervezett állandó stúdió elindítása további 40 millió dollárba kerül majd, amit az Irak és Afganisztán részére elkülönített gazdasági segélyből csípnek le. Az amerikai propagandagépezet eszközének tekintett új adó feltűnése és hangneme talán még a Big Brother körüli vitáknál is nagyobb hullámokat kavart az arab világban. A csatorna neve arabul "szabad"-ot jelent, ám sokan csak "al-Murra"-ként (keserű) emlegetik, és több muszlim vallási vezető máris az adó bojkottjára szólított fel.

Nem tart viszont a kihívástól az al-Dzsazíra , mivel mára a neve szinte eggyé vált az autentikus hírcsatorna fogalmával az arab világban. Hírei 70 százalékban a térségre fokuszálnak, tudósítói a világ 155 pontján vannak jelen, és 30 országban működik saját stúdiója. Eddig egyetlen riválisa volt, a szaúdi pénzekből fenntartott al-Arabíja, amely azonban csak a nagy katari testvér farvizén evickél.

A műholdas csatornák a szórakoztató műsorok terén is lekörözik az állami tévéket. Sok, Nyugaton népszerű program licencét megveszik, így például az MBC nagy sikerrel vetítette A leggyengébb láncszem arab változatát és a Legyen ön is milliomost. Az utóbbi a mai napig megy, a bejrúti stúdióba az egész arab világból érkeznek játékosok. A Megasztár arab verzióját viszont heves viták kísérték, mivel vallási vezetők nehezményezték, hogy a felkészülési időben a férfiak és a nők egy fedél alatt töltötték napjaikat. A Nagy Ő mintájára készített Együtt az éterben című programot pedig le is kellett venni a műsorról, mert a házasság céljából luxuskörülmények közé költöztetett nyolc hölgy egyike egyszer csak közölte kérőjével, nem óhajt férjül menni hozzá.

A másik sikeres tévéműfaj az arab világban is a szappanopera volt, ám dél-amerikai változatainak népszerűsége leáldozóban van. A két helyi filmnagyhatalom, Egyiptom és újabban Szíria által készített történelmi és társadalmi drámák, illetve játékfilmek szinte teljesen kiszorítják a közel-keleti képernyőkről. Rajzfilmekből viszont még mindig importra szorulnak az arab csatornák: az ismert amerikai és távol-keleti alkotások mellett a gyerekek a magyar Mézga család és Vuk kalandjait is láthatják.

AYFO OMAR

Nagyapjuk légfegyverével lőtte meg testvérét egy 15 éves lány

Nagyapjuk légfegyverével lőtte meg testvérét egy 15 éves lány

Fegyveres támadás volt egy berlini török zenei rendezvény helyszínénél

Fegyveres támadás volt egy berlini török zenei rendezvény helyszínénél

1160 évvel ezelőtt egy ember úgy gondolta, ő most bizony repülni fog

1160 évvel ezelőtt egy ember úgy gondolta, ő most bizony repülni fog

Orbán Viktor beadta a derekát Varga Mihálynak, de legalább jön a zöld államadósság

Orbán Viktor beadta a derekát Varga Mihálynak, de legalább jön a zöld államadósság

Az USA megemeli az Airbus büntetővámját

Az USA megemeli az Airbus büntetővámját

A kínai befolyástól félti az európai vezetőket Soros György

A kínai befolyástól félti az európai vezetőket Soros György