Hangosan ünnepelte a több ezer szurkoló a Gandhi család ifjú tagjait, Rahult és Prijankát három hete Karacsiban, a Nemzeti Stadionban, pedig ők nem léptek pályára, csupán megnézték az indiai és a pakisztáni krikettválogatott mérkőzését. Januárban az észak-indiai Uttar Prades államban pedig azért tülekedtek körülöttük az emberek, hogy legalább megérinthessék őket. Az 1991-ben meggyilkolt egykori indiai miniszterelnök, Radzsiv Gandhi gyermekei, a húsz éve szintén merénylet áldozatául esett Indira Gandhi unokái az utóbbi hónapokban a szokásosnál gyakrabban jelentek meg a nyilvánosság előtt. Magazinok szereplői, plakáthősök lettek - igyekeztek alaposan előkészíteni a lépést: beszállnak a nagypolitikába. Legalábbis egyikük, az idősebb, most 34 éves Rahul.

"Nagyon komoly fiatalember, érti a Kongresszus Párt (CP) hagyományait, örökségét" - mondta róla a párt egyik tekintélyes politikusa, Devendra Dvivedi volt államügyész. Egy honatya pedig "friss fuvallatnak" nevezte az ifjú Gandhit a politika zavaros világában. A jelek szerint a közvélemény jelentős része is hasonló véleményen van: egy, a The Guardian londoni napilap által idézett, közelmúltbeli felmérés adatai szerint a megkérdezettek 70 százaléka támogatja a Gandhi gyerekek politikai szerepvállalását, és kétharmaduk a fiatalok "felrázását" várja tőlük egy olyan országban, ahol a lakosság 60 százaléka - így a 650 millió választópolgár jelentős része is - 35 év alatti. A 119 éves történetének talán legnehezebb korszakát élő, korrupciós ügyekkel és belső ellentétekkel sújtott CP vezetői is ezt remélik. No meg azt, hogy a Gandhik új generációjának megjelenésével visszanyeri önbizalmát az egykor erőtől duzzadó párt, amely most csak árnyéka korábbi önmagának: a legutóbbi, 1999-es választásokon megsemmisítő vereséget szenvedett, az 545 tagú parlamentben mindössze 114 helyet szerzett (HVG, 1999. október 9.). És lehet, hogy ez még mindig nem a mélypont: egyes előrejelzések szerint a soron következő voksolás után a párt mandátumainak száma 103-ra apadhat.

A gondok fő okát azonban többen éppen abban látják, hogy a CP túlságosan függővé vált a Nehru-Gandhi családtól. Az amerikai Cornell Egyetemen dolgozó vezető indiai politikai elemző, Mahesh Rangarajan például a BBC internetes hírszolgálatának nyilatkozva úgy vélekedett, hogy a család dominanciája miatt "a hetvenes évek óta számos nagyon tehetséges vezető hagyta el a pártot". Szerinte éppen ezért hatalmi vákuumot jelez, hogy új képviselővel állt sorompóba a független India 57 éves történetének legjelentősebb dinasztiája, amelynek tagjai - Nehru; leánya, Indira Gandhi; majd az ő fia, Radzsiv - összesen 37 évet töltöttek a miniszterelnöki poszton, és 48 esztendőn át irányították a CP-t. A legendát Radzsiv özvegye, az olasz születésű Szonja Gandhi igyekszik életben tartani: 1998-ban - engedve a hosszas győzködésnek - a párt élére állt (HVG, 1998. március 21.), és a csaknem fél évvel előrehozott, április 20-a és május 10-e között esedékes parlamenti választásokon ő pályázott a kormányfői posztra is. Idegen származása azonban alighanem behozhatatlan hátrányt jelent számára a hagyománytisztelő Indiában - valószínűleg ezt a gondot is enyhíteni kívánta gyermekeinek előtérbe állításával.

Ám abban is sokan kételkednek, hogy a politikában járatlan Rahul képes lesz beváltani a hozzá fűzött a reményeket: a Gandhik új csillaga amerikai és brit egyetemeken tanult közgazdaságtant - bár egyes hírek szerint diplomát nem szerzett -, éveken át Londonban dolgozott, és csak másfél esztendeje tért haza Indiába. Ráadásul sokáig vonakodott vállalni a felelősségteljes szerepet, amelyre egyes vélemények szerint 32 éves húga nála sokkal alkalmasabb lenne. A nagyanyjára a megszólalásig hasonlító, pszichológus képzettségű Prijanka ugyanis kitűnő szónok, magával ragadó egyéniség. Valószínűleg ő lesz bátyja első számú tanácsadója, de akár maga is ringbe szállhat, hiszen már tapasztalata is van: 1999-ben komoly szerepet játszott édesanyja választási kampányában, és nem kis része volt abban, hogy Szonja Gandhi az Uttar Prades állambeli Amethi körzetéből a szavazatok meggyőző többségével került be a törvényhozásba.

Ugyanitt indul most az édesapjára rendkívüli módon emlékeztető Rahul, méghozzá komoly esélyekkel. Uttar Prades ugyanis Nehru óta a család egyik legfontosabb bázisa. "Az emberek itt nem egyszerűen politikusoknak tekintik a Gandhikat, hanem komoly érzelmi szálak is fűzik őket hozzájuk. És ezeket nem lehet elszakítani" - mondta a BBC-nek egy helyi politikus, Ameeta Szing. 1980-ban először Indira Gandhi fiatalabb fia, a politikai karrierre bátyjánál, Radzsivnál sokkal esélyesebbnek tartott Szandzsáj szállt versenybe Amethiben a parlamenti mandátumért, majd miután ő még abban az évben egy légi katasztrófában életét vesztette, az időközi választást az Indian Airlines légitársaság pilótaállásából a politikába katapultált Radzsiv nyerte meg, majd legutóbb az ő özvegye következett. Szonja Gandhi azonban a következő választásokon már egy szomszédos kerületben, Rae Bareliben indult, ott, ahonnan annak idején anyósa és apósa került be a parlamentbe. A fiatalabb Gandhi nemzedék színre lépésétől elsőként azt várják, hogy legalább az indiai államok közül a legtöbb, összesen 80 törvényhozási mandátumot adó Uttar Pradesben - ahol egyébként Atal Behari Vadzspaji jelenlegi miniszterelnök is megméreti magát - javít pozícióján a CP, amely a legutóbbi voksoláson ott mindössze tíz képviselői helyet tudott megszerezni. Ennél sokkal komolyabb célokat egyelőre nem is nagyon tűzhetnek ki, mivel a győzelemre sokkal esélyesebb a több mint húsz pártot egyesítő kormánykoalíció élén álló hindu nacionalista Bharatija Dzsanata Párt (BJP). Ez egyebek között azzal kampányolhat, hogy az idei gazdasági növekedés akár a 8 százalékot is meghaladhatja Indiában, és sikerült újraindítani a békefolyamatot Pakisztánnal.

A Gandhik történelmi érdemei azonban még mindig politikai adunak számítanak, noha számos kísérletet tettek a család lejáratására. Radzsiv Gandhit csak idén február elején tisztázta a legfelsőbb bíróság azok alól a vádak alól, amelyek szerint szerepe volt a svéd Bofors cég egy 1986-os fegyverszállításához kapcsolódó korrupciós ügyben. Szonját és fiát egyebek között azzal is meggyanúsították, hogy a szovjet titkosszolgálatnak, a KGB-nek dolgoztak, tavaly decemberben pedig Rahult azért jelentették fel, mert egy hotelban egy szobában szállt meg kolumbiai barátnőjével.

A BJP kampányának egyik fontos eleme annak hangoztatása, hogy India az elmúlt években megtanult a Gandhik nélkül élni, de a párt más eszközökkel is igyekszik szembeszállni a nagy politikusdinasztia "fenyegetésével": február óta soraiban tudhatja a család két tagját, Szandzsáj özvegyét, Manekát és fiát, Varunt. Maneka, aki férje halála után nem sokkal összekülönbözött anyósával, Indira Gandhival, és karon ülő gyermekével együtt kénytelen volt kiköltözni a családi rezidenciából, büszkén vallja, hogy az ország első számú állat- és környezetvédő aktivistájaként saját erejéből építette fel politikai karrierjét, amely nemcsak a parlamentig, hanem több kormányban - először sógora, Radzsiv Gandhi kabinetjének bukása után, 1989-91 között, majd az 1998 utáni időszakban - a miniszteri bársonyszékig vezetett. Az erős akaratú asszony - a BJP győzelme esetén - valószínűleg most is esélyes a kormánytagságra, fia azonban a maga 24 évével még parlamenti mandátumra sem pályázhat, mert erre csak a 25 évesnél idősebb indiai állampolgároknak van joguk. Varun így csak a BJP kampányában vesz részt, nagyon aktívan. Noha azt ígérte, hogy a családi ügyeket távol tartja a választási hadjárattól, nem kívánja bírálni unokatestvéreit, nagynénjét pedig tiszteli, nemrég kijelentette: Szonja Gandhit - külföldi származása miatt - alkalmatlannak tartja a miniszterelnökségre.

POÓR CSABA