A világ minden részén élnek olyan családok - nem kizárólag az uralkodók között -, amelyek tagjai időről időre feltűnnek a hatalomban. A legújabb ilyen klán Azerbajdzsánban alakult ki, ahol tavaly augusztusban az akkor már súlyosan beteg államfő, Heydar Aliyev fiát, Ilhamot a miniszterelnöki székbe ültette, majd októberben, két héttel az elnökválasztás előtt, bejelentette, hogy visszalép a versenytől, és ezzel lehetővé tette a 41 éves egykori playboy fölényes győzelmét (HVG, 2003. október 25.). A volt Szovjetunió utódállamaiban ez volt az első eset, amikor apáról fiúra szállt a hatalom, de megfigyelők szerint hasonló törekvések érzékelhetőek Kazahsztánban és Kirgizisztánban is. Nurszultan Nazarbajev kazah elnöknek nincs ugyan fiú gyermeke, de 40 éves lánya, Dariga már egy párt élén áll, és hamarosan komoly politikai tényezővé válhat; állítólag Aszkar Akajev kirgiz államfő is azon ügyködik, hogy megbízatásának jövőre esedékes lejárta után felesége vagy egyik fia kerüljön a helyére.

A hatalom átörökítése különösen jellemző azokban az államokban, amelyekben a politikát egyetlen párt határozza meg. Észak-Koreában például "magától értetődő" volt, hogy Kim Ir Szent 1994-es halála után fia, Kim Dzsong Il követte az országlásban, 2000 nyarán Szíriában zökkenőmentesen vette át a hatalmat Basar Aszad, miután szívrohamban meghalt apja, Háfez Aszad államfő. A Kongói Demokratikus Köztársaságban 2001-ben a merénylet áldozatául esett Laurent Kabila elnök utóda ugyancsak fia, Joseph lett, Haiti teljhatalmú ura 1957-1971 között Francois "Papa Doc" Duvalier, majd 1986-os megbuktatásáig az ifjabb Duvalier, azaz "Baby Doc" volt, és aligha kérdéses, hogy Irakban is Szaddám Huszein gyermekei örökölték volna a hatalmat, ha tavaly nem döntötték volna meg a diktátor hatalmát.

Különösen sok politikusdinasztia él Dél-Ázsiában, ahol gyakran jut nőknek is meghatározó szerep. A Srí Lanka-i államfő, Csandrika Bandaranaike Kumaratunga édesapja az ország miniszterelnöke volt 1959-es meggyilkolásáig, majd egy évvel később özvegye, a jelenlegi elnök édesanyja, Szirimavo Bandaranaike került a helyére. A néhai pakisztáni miniszterelnök, Zulfikar Ali Bhutto lánya, Benazir két alkalommal is állt a kabinet élén, a Fülöp-szigetek államfője, Gloria Macapagal-Arroyo 1962-65 között, gyermekként is élt már az elnöki palotában, amikor apja, Diosdado Macapagal volt az ország első embere; és hasonlóan alakult az indonéz elnök, Megavati Szukarnoputri sorsa is: ő a független Indonézia első államfőjének, Szukarnónak a lánya.

Görögországban március elején a parlamenti választások két nagy politikusdinasztia összecsapását hozták. A győztes konzervatív Új Demokrácia vezére, Kosztasz Karamanlisz nagybátyja, a néhai Konsztantin a párt alapítója, 1955-1963 és 1974-1980 között kormányfő, majd 1990-ig államfő volt. Ellenfelének, a Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) frontemberének, Jorgosz Papandreunak a családjában a nagyapa lépett elsőként a politika porondjára, ő 1961-ben lett kormányfő, aztán az apa, Andreasz vette át a stafétabotot, ő alapította meg a PASZOK-ot, és háromszor töltötte be a miniszterelnöki posztot.

Az Egyesült Államok legismertebb, a Nehru-Gandhi családhoz hasonlóan tragikus sorsú dinasztiája a Kennedy-klán, amely John Fitzgerald személyében csak egy elnököt adott ugyan, de több tagja is vezető tisztségekbe került, sőt az újdonsült kaliforniai kormányzó, Arnold Schwarzenegger felesége, Maria Shriver - a néhai Kennedy elnök unokahúga - révén a hagyományosan demokrata família a republikánusok között is képviselteti magát. Az első amerikai politikusdinasztia egyébként az Adamseké: az USA második elnöke John Adams, a hatodik pedig fia, John Quincy Adams volt. A jelenlegi államfő, George W. Bush az ország történetében a második olyan család sarja, amelynek két nemzedéke is a hatalom csúcsára került, ráadásul az elnök öccse, Jeb floridai kormányzóként ugyancsak magas tisztséget tölt be.