Tetszett a cikk?

Fokozza az éberséget svájci határszakaszán Németország - Bern gyanúja szerint azért, hogy egyéni és uniós szigorral kényszerítse ki Svájctól a banktitok feloldását. A pénzintézeti diszkréció azonban változatlanul jól jövedelmez az alpesi országnak, még az EU kedvéért sem szívesen mondana le róla.

Tavaly az egyik svájci határátkelőnél 88 ezer eurót találtak a német vámosok egy idős berlini nő fűzőjében, egy 62 esztendős hesseni asszonyság melltartójából pedig 19 ezer euró került elő. A fináncok már gyanakodva vizsgálják az idősebb német határátlépőket, ők buknak le a leggyakrabban, amikor a 15 ezer eurós készpénzkiviteli korlátot túllépve próbálják pénzecskéjüket egy diszkréten hallgató svájci bankba juttatni. Hála a különleges adottságú kutyáknak, amelyek - rácáfolva a mondásra, hogy a pénznek nincs szaga - képesek kiszimatolni a bankjegyeket a gépkocsik rejtekében, a német vámosok tavaly 2560 alkalommal tájékoztatták az adóhivatalt csalás kísérletéről. Összesen 36 millió eurót tartóztattak fel, és közel kétmilliárd euró Svájcba "kihelyezett" vagyonnak jutottak a nyomára.

Március elején mégsem a Svájcba tartó autók ellenőrzése szigorodott meg a svájci-német határátkelőkön, hanem az ellenkező irányba haladóké. Mindenekelőtt Bázel környékén, ahol sok német ingázó jár haza munka után Németországba. A német vámtisztviselők, eddigi lazaságukkal szakítva, egyszeriben kezdték komolyan venni, hogy Svájc az EU külső határával érintkező harmadik ország. Egyenként vizsgálták át a járműveket, és - alapos tanulmányozás után - minden útlevelet lepecsételtek. Az első keménykedési roham március 5-én, péntek délután kezdődött és az egész hétvégén folytatódott - volt, ahol 13 kilométeres kocsisor alakult ki. Hétfőn aztán a német belügyminisztérium elérkezettnek látta az időt Bern tájékoztatására, közölve, hogy az EU közelgő bővülése teszi indokolttá a szigort. Németország nem kérhetné például az új tag Lengyelországot, hogy határozottan védje külső határait, ha ő maga nem tesz ugyanígy. A belügyminisztérium szóvivője, Rainer Lingenthal leszögezte: a svájci határ is schengeni külső határ, azaz vége a különleges elbánásnak. "Nem teszünk mást, mint követjük a szolgálati szabályzatot" - vonogatták vállukat a német vám- és határőrök.

"Hiba volt, hogy késve tájékoztattuk Svájcot az ellenőrzés szigorításáról" - ismerte el a Sonntagsblick című svájci hét végi lapban Otto Schily német belügyminiszter. A politikus ugyan megígérte, hogy a várakozási idő csökkentésére több ellenőrt állítanak munkába, de a szigor marad. Schily visszautasította a feltételezést, miszerint Berlin azért keménykedik, hogy nyomást gyakoroljon Svájcra az uniós tárgyalásokon, ám hozzátette: Bern csak a mazsolát akarja kicsipegetni az EU-kalácsból. Ugyanezt a gondolatot még világosabban fogalmazta meg a Frankfurter Allgemeine Zeitung német napilap: "Svájc nem akar belépni az Európai Unióba, mert sokallja a tagdíjat, azt azonban elvárja, hogy úgy kezeljék, mintha a szervezet tiszteletbeli tagja lenne."

Svájc számára a határszigorítás rövid időn belül már a harmadik pofon. Februárban Bern a német vámhatóság honlapjáról szerzett tudomást arról, hogy márciustól véget ér az alpesi ország 32 éve élvezett vámmentessége. Brüsszel megvámolja majd azokat a termékeket - főképp textíliákat -, amelyeket az uniós országokból Svájcba visznek feldolgozásra, majd visszaszállítanak a közösség területére. Több százmillió franknyi forgalom, több ezer svájci munkahely kerül veszélybe, ráadásul Brüsszel még azt a fáradságot sem vette, hogy a lépésről idejében tájékoztassa Svájcot. Őrült szaladgálás kezdődött, s annyit sikerült elérni, hogy a vámolás csak júniusban vegye kezdetét. A harmadik fájó pont pedig a zürichi repülőtér körüli, elmérgesedő vita. A németek, zajártalomra hivatkozva, a repülőtér részleges elkerülését szorgalmazzák, ami sérti Zürich üzleti érdekeit (HVG, 2003. június 28.).

Berni diplomaták már egy éve tárgyalnak az unióval a kétoldalú kapcsolatok újabb területeit szabályozó úgynevezett második bilaterális megállapodásról, azonban még nem jutottak egyezségre. Svájc szeretne beszállni a schengeni megállapodásba, hogy élvezhesse az így szerezhető információkat, például hozzáférhessen az ujjlenyomatbank adataihoz, ami megkönnyítené a bűnözők és terroristák elleni harcot.

Csakhogy Brüsszel addig nem hajlandó tárgyalni Schengenről, amíg nem jutnak egyezségre a svájci banktitok feloldásáról. A két fél elvben már egyetértésre jutott abban, hogy a külföldi betétesektől Svájc kamatadót szedne, és azt visszajuttatná annak az országnak, ahonnan a számla tulajdonosa "kimenekítette" pénzét. Brüsszelnek sürgős lenne a megállapodás, jövőre ugyanis uniós szinten vezetnék be ezt a "közös" adóztatást, erre azonban az osztrákok és a luxemburgiak csak akkor hajlandók, ha Svájc is igent mond. Bern viszont megmakacsolta magát, csak akkor ír alá, ha a bilaterális megállapodás összes fejezete lezárul.

Patthelyzet alakult ki, és ezért gondolják Svájcban, hogy az unión belül a németekre osztották a nyomásgyakorlás feladatát. Legfőképpen mindenesetre Németországot sújtja, hogy a svájci bankok adózatlanul nyelik el állampolgárai pénzét. Nem véletlenül csatlakozott a Svájcot bírálók kórusához Hans Eichel német pénzügyminiszter, aki Brüsszelben tett - Bern szerint roppant sértő - megjegyzést: "senki nem örülne annak, ha Svájc lenne az adócsalók fellegvára". "Barátok vagyunk" - hangoztatta ugyanakkor Joschka Fischer német külügyminiszter, aki egy ebéd erejéig átszaladt svájci kolléganőjéhez, Micheline Calmy-Reyhez, hogy megnyugtassa.

A svájci bankok "nagyvonalúságát" egyébként korántsem csak az ország határain kívülről bírálják. Peter Ulrich svájci gazdaságetikus meglehetősen kritikus hangú, a Tages-Anzeiger napilapban megjelent írása szerint a világ külföldön elhelyezett magánvagyonának egyharmada Svájcban található, ám ez nem a svájci bankok különleges teljesítményének, hanem annak köszönhető, hogy ott bújtatják a külföldi adócsalókat. Méghozzá azzal a jogtechnikai trükkel, hogy különbséget tesznek büntetendő és nem büntetendő adócsalás között. Hasonlóan "hazafiatlan" megállapításra jutott a svájci bankvilág nagy öregje, a 76 esztendős Hans J. Bär, aki most megjelent könyvében kártékonynak minősíti a svájci banktitkot, "amely zsírossá tesz ugyan, de impotenssé is". Az adócsalás sajátos értelmezését pedig a bankár egyszerűen etikátlannak minősíti. A Julius Bär-csoport viszont, amelynek tiszteletbeli elnöke az idősebb Bär, sietve elhatárolta magát a családfő "írói munkásságától", s hitet tett a banktitok mellett.

A svájciak azzal vigasztalják magukat, hogy sem a francia, sem az osztrák határon semmi jele egyelőre a schengeni szigornak. Április végén Joseph Deiss államelnök Berlinbe utazik majd a német kancellárhoz, hogy a híres svájci diplomácia eszközeit bevetve próbálja megpuhítani Gerhard Schröder szívét. Elmagyarázva neki, hogy 180 ezer ingázó mozog az EU és Svájc között, s egyetlen uniós országban sincs ennyi "bejáró". Az unióval szemben változatlanul ellenállásra, különállásra buzdító Svájci Néppárt (SVP) vezetői pedig csak legyintenek, mondván, keménykedett már Svájccal Ausztria is, Olaszország is, de hamar feladták.

FÖLDVÁRI ZSUZSA / BÉCS

Trump nem érte el fő célját Indiában

Trump nem érte el fő célját Indiában

Egy évig ingyenes lesz a parkolás Józsefvárosban négy helyen is

Egy évig ingyenes lesz a parkolás Józsefvárosban négy helyen is

Kitalált valamit a Xiaomi: jöhet az okosmaszk, amelynek sokan vennék hasznát

Kitalált valamit a Xiaomi: jöhet az okosmaszk, amelynek sokan vennék hasznát