Tetszett a cikk?

A gazdagság és a szegénység, ha más módon is, egyaránt károsítja a fogakat - derült ki az Egészségügyi Világszervezet közelmúltban elkészült elemzéséből.

Akinek van foga, annak lyuk is van rajta - összegezhetnénk az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemrégiben elkészült tanulmányának eredményét. A 21. századra megfogalmazott stratégia - A szájegészség globális programjáról - lehangoló képet fest a jelenlegi állapotokról: a fejlett ipari országokban az iskolás gyermekek 60-90 százalékának van már lyukas vagy tömött foga. A WHO 184 országra kiterjedő adatbázisából arra a következtetésre jutott, hogy a Föld lakosságának közel 80 százaléka, 5 milliárd ember szenved a fogszuvasodástól. A világszervezet több mint húsz évvel ezelőtt azt a célt tűzte ki, hogy a szájápolás, a fluorozott víz, élelmiszer és fogkrém népszerűsítésével elérje, hogy a 12 éves korosztályba tartozók mind nagyobb hányadának háromnál kevesebb hiányzó, lyukas vagy tömött foga legyen (a nemzetközi szakirodalom ezt a mutatót DMFT rövidítéssel jelöli; lásd táblázatunkat). A program kezdetekor, 1980-ban - 107 ország adatai alapján - a 12 éves korosztály 51 százaléka felelt meg e célkitűzéseknek, míg a 2000-ben készült, 184 országra kiterjedt felmérés azt mutatta, hogy már a fiatalok 68 százalékának háromnál kevesebb beteg foga volt.

A szuvasodás megelőzése kiváltképp fontos a fejlődő országokban, ahol a fogromlástól csaknem törvényszerűen egyenes út vezet a fájdalmat okozó rágóeszköz radikális kiiktatásához. Míg ugyanis a fejlett országokban 2 ezer lakosra jut egy fogorvos, addig Afrikában 150 ezerre, ami a többség számára nemcsak anyagilag, de földrajzilag is elérhetetlenné teszi a helyreállító, konzerváló kezeléseket, nem is szólva a pótlásokról - egy afrikai gyermek fogászati ellátása többe kerülne, mint amennyit egy évben a teljes egészségügyi ellátására fordítanak. A fogorvoslás ugyanis drága "üzem": a fejlett országokban a gyógyítás negyedik legköltségesebb területe.

"A fogatlanságot még mindig a korosodás természetes velejárójának tekintik, holott meg lehet előzni" - jelentette ki Catherine Le Gales-Camus, a WHO nem fertőző betegségekkel foglalkozó részlegének igazgatóhelyettese a szervezet február végi genfi sajtóértekezletén. A szemléletváltás azért is sürgető, mert a Föld lakossága öregszik; napjainkban 390 millióra tehető a 65 évesnél idősebbek száma, de két évtized múlva kétszer ennyien lesznek. A ma ismert adatok szerint például a 65 évesnél idősebb kanadaiak 58 százalékának nincs egyetlen saját foga sem, az Egyesült Királyságban ez az arány 46 százalék, Dániában 27, Finnországban 41, Magyarországon 50 százalék feletti. A fejlődő országokban, ahol kevesebb édesség jutott a családok asztalára, a 65 felettiek zömének még van mivel rágnia: Indiában például a WHO adatbankja szerint csak az idősek 19 százaléka teljesen fogatlan, Egyiptomban 7, Kínában 11 százalék a teljes protézisre szorulók aránya.

A száj betegségei között a leggyakoribb az ínygyulladás, amely a világszervezet felmérése szerint a lakosság 5-10 százalékánál ínysorvadáshoz és a fogak idő előtti kihullásához vezet. A dohányosoknál az elfüstölt mennyiségtől függően 3-6-szor nagyobb az ínybetegség fellépésének veszélye - állítja egy amerikai fogászati szaklap. A cikket közlő Journal of Periodontology szerkesztője, Robert Genco szerint a dohányzás rongálja a szervezet immunrendszerét, csökkenti a fogíny oxigén- és tápanyagellátását. Így a bagósok kétszer annyi fogukat vesztik el, mint a nem füstölők, ráadásul a szájsebeik is lassabban gyógyulnak egy-egy fogászati beavatkozás után. Az amerikai szívgyógyászok szövetsége pedig azt állítja, hogy a fogíny állapota hatással van a szívinfarktus valószínűségére: megfigyelései szerint az infarktuson átesettek 85 százalékánál fogágybetegséget is találtak. A tanulmány azért egy jó hírrel is szolgált: a kutatók szerint 11 évvel a leszokás után az egykori dohányosoknak már csak annyi ínybántalmat kell elszenvedniük, mint azoknak, akik sosem gyújtottak rá.

Téved, aki azt gondolja, hogy ezekkel a bajokkal vége is a felsorolásnak: a férfiak körében ugyanis a nyolcadik leggyakoribb daganatfajta a szájüregben keletkező rák. Ehhez nemcsak az elfüstölt, hanem - egyes vidékeken - az elrágott dohány, erősen rákkeltő bételdió és burnót is hozzájárul, aminek hatását a mellé felhörpintett alkohol is fokozza. Például a thaiföldi lakosság 60 százaléka dohányos, 15 százalékuk bételdiót rág, egyharmaduk pedig rendszeresen iszik is, így a 100 ezer főre jutó 4,6 szájrákos megbetegedés - szemben a kínai 0,7-es mutatóval - a szakemberek számára egyáltalán nem meglepő. Hasonló okokra vezeti vissza a WHO azt is, hogy az utóbbi években megnőtt a száj- és torokrákos esetek száma Dániában, Németországban, Skóciában, valamint Kelet- és Közép-Európában is.

Ami a felnőtteknek a cigaretta, az a fiataloknak az üdítőital. A brit Dental Journal felmérése szerint a szénsavas, cukros-savas üdítők fogyasztása a 12 évesek fogromlási esélyét 60, a 14 évesekét pedig már 220 százalékkal növeli. Márpedig mindkét korosztály 40 százaléka három-négy flaska üdítőt is megiszik naponta. Míg a cukor szuvasodást okoz, a savas kémhatású ízesítő erodálja a fogzománcot. Az üdítőital-gyártók szerint a fogorvosoknak nem sikerült hitelt érdemlően bebizonyítaniuk, hogy termékeik károsítják a fogakat, ennek ellenére egyetértenek azokkal az ajánlásokkal, amelyek a napi kétszeri fogmosást népszerűsítik. Sőt azokat a tanácsokat sem tekintik gyártóellenesnek, amelyek az esti fogápolás után már nem ajánlják a szörpivást, és arra kérik a szülőket, ne töltsenek a kisbabák cumisüvegébe üdítőt, de még gyümölcslevet sem.

Vastüdő és vasfüggöny: a járványos gyermekbénulás leküzdésében világelsők voltunk

Vastüdő és vasfüggöny: a járványos gyermekbénulás leküzdésében világelsők voltunk

Itt a jövő évi büdzsé: a kormány elárulta, mit vár 2021-ben

Itt a jövő évi büdzsé: a kormány elárulta, mit vár 2021-ben

Mintát vettek a Balatonból, 69-féle gyógyszermaradványt találtak

Mintát vettek a Balatonból, 69-féle gyógyszermaradványt találtak