Elavult kísérleti reaktorok és szabálytalanul kialakított nukleárishulladék-lerakó helyek veszélyeztetik a moszkvaiak egészségét és biztonságát. Bár a városi vezetés szeretne megszabadulni a lakóházak között álló félelmetes szomszédoktól, az "atomlobbi" egyelőre nem hagyja magát.

,,Nem megfelelő a Moszkvában működő kísérleti atomreaktorok védelme, és gondok vannak a radioaktív anyagok szállításával is" - sokkolta az orosz közvéleményt a napokban Valerij Rozsnov, az Orosz Atomipari Ellenőrző Szolgálat (FSZAN) egyik vezetője. Szerinte a hiányosságok miatt az a veszély sem zárható ki, hogy terroristák szállnak meg egy reaktort, illetve úton lévő hasadóanyagot rabolnak el, amiből nagy pusztítást okozó "piszkos bombákat" gyárthatnak.

Az esetleges terroristáknak lenne miből válogatniuk. A világ fővárosai közül ugyanis Moszkvában van a legtöbb, lakóházak közé vagy azok közvetlen közelében épült reaktor. Egyelőre azt sem tudni pontosan, hány ilyen létesítmény működik kísérleti és oktatási céllal az orosz fővárosban: az FSZAN illetékesei egyszer tízről, máskor pedig tizenegyről beszélnek, és néha azt is megemlítik, hogy a tudományos célokat szolgálók mellett jó néhány - egyes források szerint több mint harminc - ipari reaktor is található az orosz metropolisban.

Nem egyértelműek az adatok a berendezések összteljesítményét illetően: az FSZAN egyik munkatársa 8 megawattra - az áramtermelésre használt erőművek teljesítményének töredékére - becsülte a kísérleti intézményekben működő reaktorok kapacitását, míg Rozsnov legutóbbi nyilatkozatában 20 megawattot említett.

Két metrómegálló, egy mozi, lakóházak és egy játszótér közvetlen közelében áll Moszkva északnyugati részén az 1943-ban létrehozott Kurcsatov Intézet, amely a második világháború után meghatározó szerepet játszott a szovjet atombomba kifejlesztésében. Az alapítás idején az épületek még a város akkori határain kívül álltak, a kutatók ezért nem sokat törődtek azzal, hogyan temetik el a veszélyes sugárzó hulladékot. Az orosz szabványban meghatározott harminc méter helyett sok helyen mindössze hétméteres mélységben ásták el az "atomszemetet", így az utóbbi években a fővárosi önkormányzat "sugárzásvadászai" érzékelőkkel járták a kritikus negyedeket, hogy megtalálják az elfeledett nukleáris temetőket. Nem hivatalos beszámolók szerint volt olyan év, amikor több mint ötven sugárzásforrást találtak Moszkva területén. Manapság sokkal jobb a helyzet, sikerült biztonságos helyre szállítani az elásott készletek egy részét, ám még mindig nem számít meglepetésnek, ha rábukkannak egy-egy újabb titkos temetőre. Közben a folyamatosan termelődő újabb hulladék kezelését sem sikerült megnyugtatóan megoldani: az intézetekben ismeretlen mennyiségű sugárzó anyag vár arra, hogy megfelelő tárolóba szállítsák.

A potenciális terroristákon és az elföldelt hasadóanyagokon kívül az is gondot okoz, hogy a reaktorok jelentős része elavult. Az állandó veszélyre emlékeztet a Kurcsatov Intézet közelében elhelyezett nyilvános sugárzásmérő is, amely az utóbbi években nem jelzett egészségre káros mértéket. A szakemberek azonban szkeptikusak. "A moszkvai terrorcselekmények után nem lehet kizárni, hogy valakik megszállják a Kurcsatov Intézetet" - nyilatkozta újságíróknak egy ismert orosz környezetvédő, Vlagyimir Szlivjak, és hozzátette: a reaktorok olyan régiek, hogy "nincs is feltétlenül szükség terroristákra egy esetleges sugárszennyezéshez". Alekszandr Rumjancev, a Kurcsatov Intézet egykori vezetője is úgy véli, hogy a több évtizedes, elavult technológiával épített reaktoroknak nincs helyük Moszkvában.

A befolyásos orosz atomlobbi azonban eddig mindannyiszor megtorpedózta a moszkvai vezetők próbálkozásait, akik már több mint egy évtizede meg akarnak szabadulni a kutatóközponttól. Az intézet védelmezői szerint éppen a költözés jelentene környezeti veszélyt, arról nem is beszélve, hogy nagyon sokba kerülne. A hivatalos adatok ráadásul azt mutatják, hogy semmi ok az aggodalomra, mert a Kurcsatov Intézetben eddig egyetlen szerencsétlenség sem történt. Másképp tudja viszont Alekszandr Kuznyecov, az FSZAN egykori főellenőre, aki szerint 1972-ben három balesetben négy alkalmazott is halálos sugárfertőzést kapott, és a nyolcvanas évek végén is előfordult, hogy radioaktív anyag szivárgott ki a hűtőrendszerből. A környezetvédők szerint pedig még a Kuznyecov által említettnél is jóval több üzemzavar történhetett az intézetben, csak a hatóságok igyekeznek eltitkolni ezeket.

A szakértők szerint Moszkvát természetesen nem fenyegeti Csernobil réme, ám a legkisebb teljesítményű reaktorok is súlyos problémákat okozhatnak, ha a szivárgást a biztonsági rendszerek meghibásodása kíséri. Az állandó veszély ellenére változatlanul ezerszámra élnek családok a reaktorok tövében; olyanok, akiknek nincs pénzük arra, hogy a főváros más negyedeibe költözzenek. A veszély ugyanis az ingatlanárakban is tükröződik: itt csak feleannyit adnak a lakásokért, mint a hasonló fekvésű, ám biztonságosabbnak tartott környékeken.

NÉMETH ANDRÁS / MOSZKVA

A CEU-tól Orbán Ráhel pelenkájáig: Így nyírja tovább a független sajtó lehetőségeit Kövér László

A CEU-tól Orbán Ráhel pelenkájáig: Így nyírja tovább a független sajtó lehetőségeit Kövér László

A szuperkötvény elbújhat: busásan fial az albérletek kiadása

A szuperkötvény elbújhat: busásan fial az albérletek kiadása

Jelentették a Facebooknak a csalókat, cserébe őket tiltotta ki a rendszer

Jelentették a Facebooknak a csalókat, cserébe őket tiltotta ki a rendszer

Tovább terjeszkedik a kormánykedvenc Valton üzlettársa

Tovább terjeszkedik a kormánykedvenc Valton üzlettársa

Pillanatokkal az ütközés előtt szedte ki a sofőrt a volán mögül egy rendőr - videó

Pillanatokkal az ütközés előtt szedte ki a sofőrt a volán mögül egy rendőr - videó

Radar360: Orbán együttműködne Karácsonnyal, török–amerikai tárgyalás

Radar360: Orbán együttműködne Karácsonnyal, török–amerikai tárgyalás