Az egész arab és muszlim világot felbolygatta, hogy Franciaországban nemrég megtiltották a feltűnő vallási szimbólumok, így a muszlim kendő viselését az állami iskolákban. A kendő felkötésének ugyanis számtalan oka lehet, az iszlám egyik értelmezése szerint például megőrzi a nő méltóságát.

Az iszlám előírásait sértették meg azzal, hogy Franciaország és Baden-Württemberg német tartomány állami iskoláiban nemrégiben megtiltották a vallási szimbólumok, így a muszlim kendő, a hidzsáb viselését (HVG, 2004. február 14.) - vélik muszlim vallási körökben. Sok arab világi értelmiségi viszont egyáltalán nem tartja fontos kérdésnek az egész ügyet, úgy gondolják, hogy Franciaországnak jogában áll betiltani a feltűnő vallási szimbólumok viselését az állami iskolákban, az ott élő muszlimok pedig kötelesek alávetni magukat ennek a szabálynak.

Az iszlám világban a francia fejkendőtörvény körül támadt vihar közepette felmerül a kérdés: miért ragaszkodik olyan sok fiatal nő is a kendőhöz? A nyitottságáról ismert Mohamed Huszein Fadlallah ajatollah, az egyik legnevesebb libanoni síita vallási vezető szerint az iszlám azért írja elő a nők számára a kendő viselését, hogy a társadalomban ne a férfiakkal szembeállítva, hanem emberként jelenjenek meg. Ramadán Al-Buti szír szunnita iszlám jogtudós is úgy látja, hogy az izgató testrészek eltakarása megakadályozza a női nem lebecsülését, a nő testének értelmi képességei fölé helyezését. Szerinte a modern öltözködés a nők női mivoltát hangsúlyozza, nem pedig emberi értékeiket. Nem véletlen - mondja Al-Buti -, hogy a nyugati, de a világi muszlim társadalmakban is gyakran kizárólag testi adottságaik miatt vesznek fel nőket titkárnőnek, eladónak. A kendőviselés és egyáltalán a test elfedése tehát a nők méltóságát, egyenjogúságát és a társadalomban betöltött szerepét hivatott hangsúlyozni - állítja a jogtudós.

Egy kendőjéhez ragaszkodó damaszkuszi lány így fogalmazott: "A hidzsábot viselő nők a saját tulajdonuknak tekintik a testüket, melynek bájait és szépségét csak életük párjával hajlandóak megosztani. Semmi szükség nincs arra, hogy más férfiak is lássák a mell- vagy derékbőségünket. Attól, hogy valaki szép, még lehet szemérmes, egy nőnek nem kell a mellét vagy a lábát mutogatnia ahhoz, hogy csinos és elegáns legyen. Az a helyes, ha a nő a személyiségére akarja felhívni a férfi figyelmét, nem pedig a formáira."

A világi arabok egy része viszont a kendőben a nők szabadságának a korlátozását, társadalmi szerepvállalásuk akadályozását látja. Ha nem így lenne - érvelnek -, a férfiaknak is el kellene rejteniük a testüket, mert az meg a nők számára jelenthet kísértést. Juszef al-Kardavi neves egyiptomi szunnita vallástudós viszont azzal magyarázza e különbségtételt, hogy a történelem során csak a nő vált a kísértés szimbólumává, akit vallástól függetlenül mindenütt arra neveltek, hogy megkülönböztetett figyelmet fordítson a megjelenésére és a testére, mivel ez döntően befolyásolja a jövőjét. Valójában azonban az iszlám előírások szerint a férfiak öltözködésének sem a nemüket, hanem az emberi mivoltukat kell hangsúlyoznia: deréktól térdig nekik is el kell takarniuk a testüket. Épp ezért tartják megalázónak a palesztin férfiak, ha izraeli katonák motozáskor fiú- és nőtársaik előtt alsóneműre vetkőztetik őket. És legyen bármilyen hőség, a nyugatiasan öltözködő férfiak sem viselnek rövidnadrágot az arab országokban.

Bár Európában az a kép alakult ki a kendő és a testet teljesen elfedő öltözék viseléséről, hogy az a nők leigázását jelképezi, nincs olyan törvény az iszlámban, amely ezt rákényszerítené a nőkre, vagy amely megbüntetné őket ezek elhagyásáért. Sok helyütt a tengerpartokon együtt fürdenek a hosszú ruhás és a bikinis lányok, asszonyok. Nincs egyértelmű előírás a ruházat milyenségére sem, ezért nem létezik egységes muszlim viselet, az öltözék az éghajlattól, a hagyományoktól és szokásoktól függ. A kendőnek például nem kell feketének lennie, és az sincs előírva, hogy a nőnek az arcát is el kell takarnia. Például az Iránban használt fekete csadort a világban muszlim viseletnek tekintik, valójában azonban régi perzsa ruházatról van szó, amelyet már az iszlám elterjedése előtt is hordtak.

Nem is vallási meggyőződésből, hanem egyszerűen az öltözködési szokás részeként hord kendőt sok muszlim nő. Sokszor a még szigorú miliőben nevelkedett apák, illetve férjek ragaszkodnak a kendő viseléséhez, attól félnek ugyanis, hogy annak elhagyása nemcsak a lányra, de egész családjára rossz fényt vet. Egy húszéves szír diáklány, Mavadda Manszur a HVG-nek elmondta, hogy későbbi férje házasságkötésük egyetlen feltételeként a hidzsáb felkötését szabta meg neki. Malak Darvis, egy 25 éves fiatalasszony viszont épp az ellenkezőjét élte meg: férje válással fenyegetőzött, ha nem hagy fel a férfi által a nyugati társadalmakkal szembeni elmaradottság egyik jelének tekintett kendőviseléssel. Az ilyen vélekedésekre reagálva Mohamed Kuftaro sejk, Szíria főmuftija visszautasította, hogy kapcsolat lenne az elmaradottság és a nők szemérmes öltözete, illetve a fejlettség és az úgymond hiányos öltözet között. Az iszlám történetének aranykorában, például a 12. századig tartó omajjád, majd abbászida kalifátusok alatt is viseltek kendőt a nők - érvelt.

A nyugati világban sokan úgy gondolják, hogy a vallás kényszeríti rá a muszlim nőket a kendő viselésére, ám az arab társadalmakat nem lehet egyöntetűen vallásosnak tekinteni. Vannak rétegek, amelyek csak a civilizációs és történelmi örökségnek tekintett iszlám külsőségeit őrzik meg anélkül, hogy elmélyednének magában a vallásban és annak előírásaiban. Sok, kendőt viselő nő például nem imádkozik, viselete számára mindössze egy régi szokás. Igaz, manapság az arab és az iszlám országokban egyfajta politikai állásfoglalást, világnézetet is tükröz például a hidzsáb viselése. Sok nő érzi ugyanis úgy, hogy az iszlámhoz, így a kendőhöz való ragaszkodás megvédi a kívülről fenyegető hatalmaktól, mások pedig a Nyugat támogatását élvező korrupt és antidemokratikus rendszerek elleni tiltakozásukat kívánják kifejezni a fejük befedésével.

MUHANNA NÁDJA / DAMASZKUSZ

Azt hitte, szellemet lát a babamonitoron, de az igazság ennél sokkal viccesebb volt

Azt hitte, szellemet lát a babamonitoron, de az igazság ennél sokkal viccesebb volt

Hárman meghaltak a tűzben, miután tüntetők kifosztottak egy bevásárlóközpontot Chilében

Hárman meghaltak a tűzben, miután tüntetők kifosztottak egy bevásárlóközpontot Chilében

A Sziget sztárfellépője készíti a foci-Eb himnuszát

A Sziget sztárfellépője készíti a foci-Eb himnuszát

Digitális országutak: mi legyen a jó öreg sofőrökkel?

Digitális országutak: mi legyen a jó öreg sofőrökkel?

Kolozsváron is bevezetik a vezető nélküli buszokat

Kolozsváron is bevezetik a vezető nélküli buszokat

5200 éves sírrendszert tártak fel Németországban

5200 éves sírrendszert tártak fel Németországban