Megfigyelőrendszer kialakítását és információcserét határoztak el, megelőző-oktatási programokat szorgalmaztak a múlt héten Berlinben tartott antiszemitizmus-konferencia résztvevői, akik a rasszista nézetek régi és új gyökereire is felhívták a figyelmet.

"Nagyapám azt mondogatta, eljön még az idő, amikor jóban leszünk a németekkel. Akkor ezt majd add vissza nekik" - e szavakkal fordult Szolomon Paszi bolgár külügyminiszter a mellette ülő Joschka Fischerhez, és átnyújtott neki egy kék dobozt, melynek bársonybélésében egy kis sárga csillag feküdt. Az, amelyet a nagypapának kellett a második világháború idején viselnie, és amelyről az unoka úgy vélte, most már nem kell tovább őriznie. A máskülönben meglehetősen flegma Fischer lehajtott fejjel harapdálta a szája szélét, a két férfi megindultan szorongatta egymás kezét, a sajtótájékoztató résztvevői pedig spontán tapsban törtek ki.

Az eset múlt csütörtökön történt Berlinben, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kétnapos antiszemitizmus-konferenciáján. Abban a városban, ahol alig több mint hat évtizeddel korábban elhatározták a zsidók módszeres és tervszerű kiirtását, most azért gyűltek össze 55 ország küldöttei, többnyire miniszterek és államtitkárok vezetésével, hogy a korábbi eszmék elleni küzdelemről tárgyaljanak. Ez jól mutatja azt az utat, amelyet a vendéglátók megtettek, ám mint Johannes Rau német államfő fogalmazott, "nem jó, hogy még 2004-ben is azért kell megrendezni egy ilyen konferenciát, hogy az aktuális problémákkal foglalkozzunk".

Merthogy vannak. Egyrészt igaz, hogy Németországban reneszánszát éli a zsidó kultúra, működnek a közösségi intézmények, régi zsinagógákat újítanak fel, vagy - mint a közelmúltban Drezdában - vadonatújakat építenek. Ugyanakkor, amint arra Joschka Fischer rámutatott, nem tekinthető normálisnak, hogy mindezt állandó védelemmel lehet csak megtenni, hogy zsidó óvodák, iskolák, templomok előtt fegyveres rendőröknek kell posztolniuk. E védelem hiányában még mindig előfordulnak atrocitások: a közelmúltban Berlin "főutcáján", az elegáns Kurfürstendammon rátámadtak egy ortodox öltözetéről felismerhető - egyébiránt amerikai - zsidó fiatalemberre, a földalattin pedig azért ütöttek meg egy középkorú férfit, mert Dávid-csillagos nyakláncot viselt.

Az esetekről tudósító rendőrségi beszámolók eufemisztikus körülírása szerint az elkövetők "orientális kinézetűek" voltak - a neonácik által képviselt "helyi" antiszemitizmus mellett megjelent az új, közel-keleti indíttatású zsidóellenesség is. Ez persze nem német sajátosság: mint arról Pierre Lellouche francia nemzetgyűlési képviselő és Renaud Muselier külügyi államtitkár beszámoltak, Franciaországban a második intifáda kezdete után ugrásszerűen nőtt az arabok által elkövetett erőszakos antiszemita cselekmények száma. Ezek ellen, mondta az államtitkár, a leghatározottabban fellépnek, a rasszista-antiszemita megnyilvánulásokkal szemben a francia állam a zéró tolerancia jegyében jár el. Gert Weisskirchen, a kormányzó német szociáldemokraták, az SPD külügyi szóvivője is azt emelte ki, hogy az ordas eszmék elleni küzdelemben a kormányoknak kell vezető szerepet vállalniuk. Igaz, tette hozzá, a hatóságok nem lehetnek ott minden esetnél, s az utcán, a villamoson a polgároknak kell szót emelniük, a tettleges vagy csak szóbeli atrocitásokat megakadályozniuk - de tudniuk kell, hogy az állam mögöttük áll.

Hatvan évvel a holokauszt után a zsidóknak még mindig - vagy inkább újra - fenyegetettségben kell élniük, értékelte az európai helyzetet Paul Spiegel, a Németországi Zsidók Központi Tanácsának elnöke, hozzátéve, hogy ez - a közhiedelemmel ellentétben - nem természetes állapot, ők is szeretnének végre félelem nélkül létezni. Ennek perspektívái azonban nem igazán javulnak, hiszen Spiegel szerint a szélsőjobboldali gyökerű nyugat-európai antiszemitizmus mellett nem csupán az izraeli-palesztin eredetű muszlim zsidóellenesség erősödött az utóbbi években, hanem az Európai Unió bővítésével egyes kelet-európai új tagállamok - történelmük feldolgozatlansága miatt - a tradicionális antiszemitizmust is magukkal hozzák a közösségbe.

Mit lehet tenni? A konferencia által elfogadott zárónyilatkozat - amely nem csupán elítéli a rasszizmus és antiszemitizmus minden formáját, de hitet tesz az ellene való közös fellépés, egy egységes európai monitoringrendszer létrehozása és az aktív információcsere, valamint az oktatási programok szükségessége mellett - önmagában kevés, mutatott rá Joschka Fischer. Tettekre van szükség, a gyűlöletre uszítás legújabb formái, például az interneten és más médiumokon keresztül terjedő antiszemitizmus megakadályozására, hiszen, fejtegette a német külügyminiszter, a gonoszság mindig a fiatalok fejébe ültetett előítéletekkel kezdődik, s gyilkossággal végződik. A gyökerüknél kell tehát orvosolni a bajokat, ez elég egyszerűen megérthető feladat, bocsátotta útjukra Joschka Fischer a konferencia résztvevőit. Akiknek optimizmusát legfeljebb e régi találós kérdés felelevenítése tompíthatja: van-e különbség az antiszemitizmus és a kocsikerék között? A helyes válasz szerint nincs. Mindkettőt emberek találták ki, s mindkettő kitűnően hasznosítható.

WEYER BÉLA / BERLIN

Monitor

Rabin utca

Jöjjön holnap, holnapután, bármikor - invitálta újabb látogatásra Johannes Rau német államfő izraeli kollégáját, Mose...

Nem lesz Orbán-beszéd október 23-án

Nem lesz Orbán-beszéd október 23-án

Tarlós a választási vereségről: A Jóisten szeret engem

Tarlós a választási vereségről: A Jóisten szeret engem

Végre kedvére való interjút készítettek Kimi Räikkönennel

Végre kedvére való interjút készítettek Kimi Räikkönennel

Felmentették a férfit, akit hajléktalansága miatt ítéltek el

Felmentették a férfit, akit hajléktalansága miatt ítéltek el

Önnek egy rakás új értesítése érkezett

Önnek egy rakás új értesítése érkezett

Kivéreztetik a hivatalos pálinkafőzdéket a feketézők

Kivéreztetik a hivatalos pálinkafőzdéket a feketézők