Szigorúbb is, humánusabb is a korábbinál az új svájci menekülttörvény, amelyet 16 órás vita után fogadott el a berni parlament. A jogszabály főként az úgynevezett ideiglenes státusú külföldiek dolgát könnyíti meg.

A menekültek helyzetét eddig is világosan szabályozta a svájci jog, rendezetlen volt viszont azoknak az embereknek a sorsa, akiket politikai üldöztetés nem fenyeget ugyan hazájukban, mégis veszélybe kerülne az életük, ha visszatérnének: például az ott dúló polgárháború miatt vagy éppen azért, mert a férje elől menekülő nőre odahaza megkövezés várna. Huszonötezer külföldi él ilyen ideiglenes státussal Svájcban, az új kérelmezők közötti arányuk 15 százalék, azaz évente átlagosan háromezer személy. Eddig ők akár hosszú esztendőket is eltölthettek "állandó ideiglenességben", miközben munkát nem vállalhattak, és bármikor kitoloncolhatták őket. Az új törvény új lehetőségeket kínál nekik: ugyanolyan eséllyel kereshetnek állást, mint a rendezett helyzetű külföldiek, beilleszkedésük előmozdítására állami finanszírozású nyelvtanfolyamon vehetnek részt, és szakmai továbbképzésükhöz is segítséget kapnak. Ha nem szorulnak szociális segélyre, és megfelelő lakással rendelkeznek, magukhoz vehetik külföldön élő, 18 évesnél fiatalabb gyermekeiket, illetve házastársukat is.

A svájci szociáldemokrata párt olyan nagy jelentőséget tulajdonít ennek a humanitárius befogadási cikkelynek, hogy hajlandó volt megszavazni érte azt a zömében szigorító rendelkezéseket tartalmazó törvénycsomagot, amely egyebek közt előírja, hogy ezentúl az alpesi országban nem folyamodhat menekültstátusért az, akinek kérvényét az Európai Unióban vagy az Európai Gazdasági Térségben már elutasították. A parlament arra is áldását adta, hogy a személyazonosítás megkönnyítésére biometriai adatokat - például ujjlenyomatot - vegyenek a kérelmezőtől, igaz, a DNS-analízis bevezetését elutasította. Az eddigi három helyett első fokon már egy bíró is elegendő annak eldöntéséhez, hogy a kérelmező megkaphatja-e a menekültstátust, a repülőtereken feltartóztatottak ügyében indított és a helyszínen lefolytatott vizsgálatok határideje pedig harmincról öt napra csökken.

A személyi iratok nélkül Svájcba érkező menedékkeresők azonosításához az új szabályok szerint nem szabad segítséget kérni a származási ország hatóságaitól, ha emiatt veszélybe kerülhet a kérelmező vagy valamelyik hozzátartozója. Fel lehet viszont venni a kapcsolatot az adott állammal, ha az illető kérelmét első fokon már elutasították. Azokat az országokat, amelyek nem működnek együtt Svájccal a menekültek azonosításában, illetve nem fogadják vissza a kiutasítottakat, Bern megbünteti: lefaragja a nekik szánt fejlesztési segélyeket, vagy szigorítja a vízumkiadás feltételeit. E kitétel ellenzői azzal érveltek, hogy mindössze 19 ilyen ország jöhet szóba, ezekből viszont a menekültek mindössze 3 százaléka származik.

A menekülttörvényt még a korábbi igazságügyi miniszter, Ruth Metzler készítette elő. A kereszténydemokrata politikus jóval liberálisabb elveket vallott a külföldiek sorsával kapcsolatban, mint utóda, a kormány munkájában mindössze fél éve részt vevő néppárti (SVP), populista Christoph Blocher, akit gyakran az osztrák Jörg Haiderhez hasonlítanak. Ám a parlamenti vitában Blocher meglepően higgadtan érvelt, nemegyszer saját pártjának szigorító javaslatait is szélsőségesnek minősítette. A szavazás eredményével azonban ő sem elégedett. Úgy véli, a jogszabály nem eléggé átfogó, hiányzik belőle a koncepció, és kilátásba is helyezte, hogy az SVP referendumot kezdeményez, ha a parlament felsőháza nem korrigálja a hiányosságokat.

Svájcban 1981 óta létezik menekülttörvény, amelyet azóta számtalanszor módosítottak - szinte kivétel nélkül mindig szigorítottak. 1990-ben vezették be például a biztonságos harmadik ország fogalmát; azokat, akik ilyen államokból érkeznek Svájcba, haladéktalanul visszairányítják. 1999-ben megszigorították a menekültstátussal összefüggő csalások büntetését, ugyanakkor megkönnyítették a háborús menekültek befogadását.

Egy nappal a menekülttörvény megszavazása után a parlament hozzáfogott a 74 éves idegenrendészeti törvény megújításához is. Több mint kétszáz javaslatról kell dönteniük a honatyáknak, így gyors határozat nem várható. A tervezet értelmében Svájc az EU idegenrendészeti szabályozását követi, vagyis a huszonötök állampolgárait engedi be viszonossági alapon, minden más ország polgára esetében viszont a nemzetgazdasági érdekeket tartja szem előtt. Ez utóbbiak például csak akkor kaphatnak meg egy állást, ha arra nincs sem svájci, sem EU-tagországbeli jelentkező. A javaslat szerint szigorúan meg kell szűrni, kit engednek be az országba, a már törvényesen ott élők integrációját viszont segíteni kell, lehetőséget adva nekik az állás-, a kantonváltoztatásra és a családegyesítésre. Ugyanakkor keményebben kívánnak fellépni a feketemunka, az embercsempészet és a névházasságok ellen.

Blocher úgy véli, hogy Svájcban, ahol a lakosság 18 százaléka külföldi, tudatosabban kellene tervezni annak összetételét. Szerinte bölcsebb lenne, ha nem korlátlanul, bárhonnan, hanem csak bizonyos létszámban, meghatározott országokból érkezhetnének bevándorlók az alpesi államba, például - mint mondta - ő szívesen látna 3000 főt Kínából.

FÖLDVÁRI ZSUZSA / BERN

Fejbe rúgott egy alvó fiút egy felügyelő a nagykanizsai javítóintézetben

Fejbe rúgott egy alvó fiút egy felügyelő a nagykanizsai javítóintézetben

Ankara visszautasította a szíriai hadművelet leállítására felszólító EU-nyilatkozatot

Ankara visszautasította a szíriai hadművelet leállítására felszólító EU-nyilatkozatot

Az én hetem: Parti Nagy Lajos smúzrémült martalócokat látott

Az én hetem: Parti Nagy Lajos smúzrémült martalócokat látott

Vizsgálja az Európai Bizottság, nem ad-e a kormány tiltott támogatást a Samsungnak

Vizsgálja az Európai Bizottság, nem ad-e a kormány tiltott támogatást a Samsungnak

Lakner Zoltán a Fülkében: Orbánnak megmutatták, hogy itt van egy fal

Lakner Zoltán a Fülkében: Orbánnak megmutatták, hogy itt van egy fal

Jakus Ibolya: A győri legényanya

Jakus Ibolya: A győri legényanya