Tizenhárom embert tartottak Franciaországban közel három éven át vizsgálati fogságban egy beszámíthatatlan nő és kisgyermekek - valószínűleg hamis - vádjai miatt egy állítólagos pedofil hálózat elleni büntetőeljárásban.

A megdöbbentő fordulat a Pas-de-Calais megyei esküdtszéken május eleje óta folyó pedofilbűnügy tárgyalásán az elsőrendű vádlott vallomásával következett be: a most 37 éves Myriam Delay, akit alkoholista, munkanélküli férjével, Thierry Delay-vel együtt gyermekeik megrontásával és egy kiterjedt pedofil hálózat fenntartásával vádol az ügyészség, váratlanul azzal lepte meg a tárgyalásvezető bírót, az ügyvédek hadát és a botrányra éhes közönséget, hogy ellentétben azzal, amit a rendőri és ügyészi vizsgálat idején három év óta folyamatosan ismételget, a 17 vádlott közül 13-an ártatlanok.

A francia közvéleményt és sajtót évek óta izgalomban tartja az úgynevezett outreau-i pedofilbotrány. Az észak-normandiai kisváros panelházas lakótelepén még 1995-ben kisgyermekeiket megerőszakoló, majd áruba bocsátó szülőkre bukkant az óvodai szociális gondozó, majd feljelentése alapján a rendőrség. A 10 év alatti gyerekek arról mesélgettek társaiknak, hogy "a papa a micsodáját bedugta", "a mama cicijével játszottak" és így tovább. A szociális segélyből élő, négygyermekes Delay házaspár és lépcsőházi szomszédaik a rendőrségi kihallgatáson beismerték gyermekeik rendszeres megerőszakolását az 1995 és 2000 közötti időszakban, de mást is mondtak. Megvádoltak több ismerőst, sőt csak látásból ismert személyeket is azzal, hogy fizetség ellenében ők is "használták" a gyerekeket. Olyanokat is, akikről hamar kiderült, semmi közük nem lehet az ügyhöz. Állították, hogy Belgiumba - ahol javában folyt a hasonló borzalmakra fényt derítő Dutroux-ügy - pornófilmforgatásra szállítottak kiskorúakat, tehát hogy egy egész hálózat épült ki és működött. A vizsgálat során még az is felmerült: egy szexorgián megöltek egy külföldi kislányt.

Fabrice Burgaud, egy fiatal, kezdő vizsgálóbíró teljes hévvel vetette rá magát az ügyre. Kihallgatta a Delay gyerekek 5-8 éves lakótelepi és iskolatársait, akik ugyanazokat a meséket ismételgették. A több évig tartó eljárás végül arra a megállapításra jutott, hogy összesen 18 kisgyermek lett szexuális erőszakcselekmények áldozata. Ekkor, 2001 végén előzetes letartóztatásba helyeztek 18 személyt, a feltételezett elkövetőket, köztük egy munkáspapot, egy mozgóárus nőt, egy szobafestőt, egy taxisofőrt (aki a belgiumi "megrendelőknek" szállította a gyermekeket), egy bírósági végrehajtót és a feleségét, egy kisiparost és a fiát. A letartóztatás időpontjától függően azóta két és fél, három évet töltöttek vizsgálati fogságban, miközben végig tagadták, hogy elkövették volna a terhükre írt bűncselekményeket.

Myriam Delay vallomása, amelyben visszavonta korábbi állításait, beismerve, hogy hazudott, igazolja őket és ügyvédeiket, akik a bűnper kezdete óta azt igyekeznek bizonyítani, hogy a vádak összefüggéstelenek, nem állják meg a helyüket. Ám egyúttal felveti a kérdést: hogyan lehetséges, hogy az igazságszolgáltatás gépezete egy kiterjedt, több évig tartó vizsgálat során ekkorát tévedjen, és vélhetően ártatlanul meghurcoljon ennyi embert? A 17 vádlottból csak négyen - Delay-ék és szomszédaik - ismerték be egyértelműen a gyermekrontást.

"Beteg vagyok és hazudós. Nem akartam, hogy az én gyerekeim maradjanak egyedül ebben az ügyben" - jelentette ki a tárgyalóteremben Myriam Delay a bírák, esküdtek és a közönség hüledezése közepette. A megdöbbenést tetézte, hogy a tárgyalást vezető bíró nem rendelte el azonnal az igaztalanul vádlottak szabadlábra helyezését, csak egyét, majd később néhány továbbiét, de heten - ügyvédeik legnagyobb felháborodására - továbbra is börtönben maradtak. Majd a következő héten, amikor Myriam Delay - újabb fordulattal - visszavonta előző kijelentését, és megismételte korábbi vádjait ("nem igaz, amit az előző alkalommal mondtam; mindannyian ott voltak a partikon"), mégis szabadlábra helyezte őket.

Mindez következetlen tárgyalásvezetésre vallott. "Egy beszámíthatatlan nő és befolyásolt kisgyerekek sugallt vallomásai alapján tartottak évekig börtönben, helyeztek vád alá tisztességes, ártatlan embereket. Ez az ügy homokra épült, és összeomlóban van" - hangoztatta Blandine Lejeune ügyvédnő, a 2001 novembere óta bebörtönzött 67 éves munkáspap, Dominique Wiel védője. A vádlottak közül többen elvesztették munkahelyüket, általános megvetés sújtotta őket a börtönben is, ahol atrocitásokat kellett elszenvedniük, családjuk súlyos anyagi gondok közé került. Néhányuktól elvették gyermekeiket, akiket állami gondozásba adtak a hatóságok. Az egyik gyanúsított a vizsgálat idején öngyilkosságot követett el, egy másik is megpróbált véget vetni az életének.

Bár a per még nem zárult le, a francia igazságszolgáltatás hitele igencsak megrendült Outreau kapcsán. Akkora a felháborodás, hogy a kormány szóvivője is megszólalt. "Ha az outreau-i pedofilügyben igaztalanul vádoltak meg egyeseket, ez rendkívül súlyos; együttérzünk az áldozatokkal és családjukkal" - jelentette ki. Dominique Perben igazságügy-miniszter egyelőre csak azt hangoztatta: meg kell várni a per végét, mielőtt bármit lépne az igazságügyi kormányzat. "Ha történtek melléfogások, mint ahogy tűnik, tanulmányoznunk kell, mi történt, hogy helyrehozzuk az esetleg okozott károkat, és megelőzzük a hasonló eseteket" - mondta a nemzetgyűlésben kérdésre válaszolva.

Az ügynek nagy teret szentelő sajtó most azt boncolgatja, mi vezetett az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb igazságügyi botrányához és melléfogásához. Ám évekkel ezelőtt ugyanilyen hévvel ecsetelte a média az akkor kipattant ügy borzalmait: egy lepusztult kisvárosi lakótelep züllött lakóinak erkölcsi fertőjét. Kétségtelenül hibáztatható a gyakorlatlan fiatal vizsgálóbíró, aki a kihallgatásokat vezette, és nem habozott készpénznek venni 5-6 éves gyermekek egymással megegyező konfabulációját. Elhitte az egyik vádlott által "bedobott" álhírt is egy kislány meggyilkolásáról, amit az csak azért tálalt fel, hogy a vádak képtelensége igazolódjék. A rendőrség hasztalan ásatott a holttest után, így ez a vádpont elesett, de a többit változatlanul fenntartották, holott a rendőrségi kihallgatók már akkor gyanították, Myriam Delay aligha szavahihető.

A kihallgatási jegyzőkönyvek tanúsága szerint a vizsgálóbíró azzal zsarolta a gyanúsítottakat, hogy ha vallanak, kiengedi őket. Myriam Delay és gyerekei egyre túlzóbb vádaskodásaiban nyilvánvalóan szerepet játszott a vizsgálóbíró "elvárása". Hibáztatható azonban a helyi ügyészség is, amelyik végül vádiratot fogalmazott meg a vallomások alapján, noha észrevette, hogy azok sok eleme ellentmondásos. A szakértőként meghallgatott gyermekpszichológusok sem vétlenek, mivel ők úgy foglaltak állást, hogy a gyermekek egybehangzó állításai azok igazságtartalmát támasztják alá. "Bizonyos részleteket nem találhattak ki, át kellett élniük, amit mondanak" - volt a véleményük, holott gyanút kelthetett volna bennük, hogy mindegyik kisgyerek ugyanazokkal a szavakkal meséli el a "történteket". Az ügyészség rendre elutasította a szabadlábra helyezési kérelmeket is - tehát azt, hogy a gyanúsítottak szabadlábon védekezhessenek az ügyvédeik szerint nyilvánvaló képtelenségeket tartalmazó vádak ellen -, mégpedig azzal az indokkal, hogy "a közvélemény felháborodna".

Valóban, a gyermekrontás megítélése igen súlyos a francia közvéleményben, és ez valószínűleg szerepet játszott abban, hogy az ügyészség végig ragaszkodott a pedofil hálózat létének feltételezéséhez, s 2003 júliusában így is fogalmazta meg a vádiratot. A sajtó első, elszörnyedt tudósításai a nyomozás alatt álló ügyről mintegy "megszabták", mi legyen a vádiratban. Tény: egy, a családon belüli erőszak ellen tiltakozó civil szervezet (CFCV) felmérése szerint tíz esetből hétben a gyermekek családon belül szenvednek el szexuális erőszakot. A szervezet zöldszámán 2002-ben bejelentett 2543 esetből 53 százalék kiskorúak elleni erőszakról szólt, és ezek kétharmada családon belül történt.

A francia igazságszolgáltatás szigorúan megtorolja az ilyen eseteket, ha vádemelésig jut az ügy. Az ügyészségi szigort a közvélemény súlyosan elítélő véleménye csak tovább ösztönzi. A Libération párizsi napilap szerint ez odáig ment, hogy az emberi jogok is sérülnek az ilyen ügyekben, mert az ártatlanság vélelme nem létezik, rendszeresen figyelmen kívül hagyják. Továbbá az ügyek kényes természete miatt rendszerint nem az áldozatnak kell bizonyítania, hogy erőszak történt vele szemben, hanem a gyanúsítottnak, hogy nem követte el a terhére rótt cselekményt. Mások szerint szerepet játszott abban, amit már csak úgy emlegetnek, mint "az igazságszolgáltatás outreau-i katasztrófája", az igazságügyi testület - vizsgálóbírák, ügyészek, bírók - közismert korporatív szelleme is, hogy tudniillik egyik sem kérdőjelezi meg a másik munkáját, eredményét, ellenkezőleg, egymást védve összetartanak, miközben hajlamosak engedni politikai vagy a közvélemény részéről érkező nyomásnak.

MAGYAR PÉTER

Gergely Márton: Orbán kínos pillanatai a Türk Tanácsban

Gergely Márton: Orbán kínos pillanatai a Türk Tanácsban

Csúszik az új Európai Bizottság hivatalba lépése

Csúszik az új Európai Bizottság hivatalba lépése

Megtámadták a választási eredményt az I. és a VIII. kerületben is

Megtámadták a választási eredményt az I. és a VIII. kerületben is

Nagy baj van, bárki ujjlenyomatával feloldhatók a Galaxy S10-ek

Nagy baj van, bárki ujjlenyomatával feloldhatók a Galaxy S10-ek

Messi: Lenyűgöző volt Zsóri Dániel gólja

Messi: Lenyűgöző volt Zsóri Dániel gólja

Megrémült mormota, patkánybanda és a párosodás művészete – Íme, az év természetfotói

Megrémült mormota, patkánybanda és a párosodás művészete – Íme, az év természetfotói