A szoftverek szabadalmazási szabályainak módosítását tervezi az Európai Unió. Várhatóan ezekben a hetekben kerül ismét napirendre az elképzelés, amelyet több szakmai és civil szervezet is ellenez, mondván: lelassíthatja az informatika fejlődését.

Az IBM ügyvédei - még valamikor a nyolcvanas években - csapatostul jelentek meg a Sun Microsystems irodáiban. Az akkor még csak feljövőben lévő informatikai vállalatot ugyanis azzal gyanúsította meg a szintén amerikai számítástechnikai óriás, hogy az ő bejegyzett szabadalmait bitorolja. A perrel fenyegetőző öltönyös had hét pontban sorolta föl a vádakat, amelyeket hiába cáfoltak sorra a Sun képviselői. A válasz meglehetősen flegma és egyértelmű volt: az IBM-nek tízezer, az USA-ban bejegyzett szabadalma van, biztosan találnak köztük olyat, amelynek megsértését rá lehet bizonyítani a meggyanúsított cégre. Hacsak az nem fizet 20 millió dollárt. Az egyeztetés aztán alkudozásba torkollott, amelynek eredményeként az IBM végül tekintélyes summával gazdagodott, emberei pedig alighanem elindultak egy újabb megzsarolható vállalathoz. Az esetet elrettentő példaként idézte fel a Forbes amerikai gazdasági magazinban egy, az Egyesült Államokban igencsak befolyásos, számos komoly informatikai vállalatot, így az Apple-t, az Oracle-t, a Novellt, no meg a Sunt is ügyfelei között tudó ügyvéd, Gary L. Reback, egyebek közt arra figyelmeztetve, hogy a szabadalmak ma már gyakran nem ösztönzik az innovációt, hanem - éppen ellenkezőleg - fékezni lehet velük a technikai újítási törekvéseket, a piaci versenyt.

Ezzel érvelnek azok a különböző szakmai és civil szervezetek is, amelyek ellenzik az Európai Unió tervét a számítógépes programok szabadalmazására vonatkozó eddigi szabályok módosítására. A hónapok óta tartó vita az elmúlt hetekben meg-élénkült, mivel az ősszel újabb forduló várható az ügyben, amelynek legutóbbi felvonása május közepén az unió - ipari, kutatási és belső piaci ügyeket koordináló, miniszteri szintű - versenyképességi tanácsában (vt) zajlott. Akkor - a döntést bírálók szerint - úgy módosítottak egy, az Európai Parlamentben tavaly szeptemberben már elfogadott irányelvtervezetet, hogy kiiktatták belőle a szoftverek szabadalmazhatóságát tiltó "fékeket". A vt-féle módosítás igencsak tágan kezelné a számítógépen megvalósított találmányok körét, ami a triviális ötletek szabadalmaztatását is lehetővé tenné. Ez pedig elsősorban azoknak a multinacionális vállalatoknak kedvezne, amelyek már komoly "szabadalmi portfólióval" rendelkeznek és megfelelő anyagi hátterük van ahhoz, hogy ezt újakkal is gyarapítsák, majd - az IBM példáját követve - esetleg sápot szedjenek más cégek hasznából - szól a kritika. A több mint 260 magyar vállalatot tömörítő Informatikai Vállalkozások Szövetségének múlt heti közleménye egyenesen úgy fogalmaz, hogy "a magyar szoftverfejlesztési iparág teljes egészében ellehetetlenülhet".

A furcsa májusi tanácskozáson - sajtóbeszámolók, egyebek között az International Herald Tribune Párizsban megjelenő amerikai napilap jelentése szerint a holland, a német, a lengyel és a dán vokssal kapcsolatban is kétségek vetődtek fel - állítólag az ír levezető elnök állt ki a szokottnál erőszakosabban a tervezet mellett. Gottfried Péter, a Külügyminisztérium Integrációs és Külgazdasági Államtitkárságának vezetője viszont, aki Magyarországot képviselte az értekezleten, azt mondta a HVG-nek, hogy a megbeszélést határozottan, ám korrekten vezényelték le.

A vt-döntés mindenesetre komoly vitát váltott ki a fenti országokban és Portugáliában is, sőt Hollandia utólag tartózkodásra módosította jóváhagyó szavazatát. A tervezet bírálói Nagy-Britanniában is igyekeznek rávenni a kormányt támogató álláspontjának megváltoztatására, a mün-cheni székhellyel működő, saját adatai szerint háromezer, a szabadalmi terveket ellenző céget képviselő európai nonprofit szervezet, a Szabad Informatikai Infra-struktúráért Alapítvány pedig úgy érvel, hogy mivel nem vették figyelembe a nemzeti kormányok ellenvéleményét, érvénytelen a májusi szavazás. A multinacionális vállalatok viszont nagyon is támogatják a napirenden szereplő elképzeléseket: a Nokia, a Philips, a Siemens, az Ericsson és az Alcatel vezetői például még tavaly novemberben arra figyelmeztették az EU-t, hogy ha nem védheti szabadalom a szoftvereket, akkor veszendőbe megy az az összesen 15 milliárd euró, amelyet cégeik évente kutatásra és fejlesztésre költenek.

A tervezet vitájában az első körben többen fenntartásokat hangoztattak, így a magyar delegáció is - mondta Gottfried Péter. Az aggályok elsősorban arra vonatkoztak, hogy a tervezet nem definiálta elég pontosan a szabadalmazhatóság határát, korlátait. A megbeszélésen elfogadott szövegmódosító indítványok azonban előrelépést hoztak ebben a kérdésben, ezért több küldöttség változtatott véleményén, így a magyar tartózkodás is támogató voksra módosult - tette hozzá. A tervezetet jelenleg egyedül Spanyolország ellenzi, tartózkodó álláspontot pedig Ausztria, Belgium, Hollandia és Olaszország képvisel.

Itthon az európai koordinációs tárcaközi bizottság keretében folyik az egyeztetés. Mivel folyamatosan merülnek fel különböző felvetések szakmai szervezetek és mások részéről is (HVG, 2004. augusztus 28.), a testület még egy konzultációs lehetőséget ajánlott és úgy döntött, újra áttekinti a szoftverszabadalmak kérdését, hogy tisztázza, szükséges-e a magyar pozíció módosítása, ami megfelelő súlyú érvek esetén lehetséges - közölte Gottfried Péter. Szavai szerint a tervezet célja jogbiztonságot teremteni egy viszonylag szabályozatlan területen, de azt az EU mindenképpen szeretné elkerülni, hogy az európai joggyakorlat a sokkal liberálisabb amerikai rendszer irányába mozduljon el, amely gyakorlatilag szabadalmazhatónak tekint mindent, amit ember alkot, tehát egy egyszerű szoftverötletet vagy üzleti módszert is - az USA-ban például idén április 27-e óta az egérgomb használata is a Microsoft szabadalmi tulajdona.

Szoftverekre nem lehet szabadalmat bejegyezni, mondja ki az 1973 óta érvényben lévő európai szabadalmi egyezmény, ennek ellenére az Európai Szabadalmi Hivatalnál (EPO) már most becslések szerint több mint 30 ezer, számítógépprogramokhoz kapcsolódó patentet tartanak nyilván, és ez a mennyiség évente újabb mintegy háromezerrel gyarapszik. Márpedig - mint azt Magosányi Árpád, a Linux-felhasználók Magyarországi Egyesületének egyik aktivistája egy, a HVG-hez eljuttatott elemzésében írja - ma egy átlagos számítógépes program több tucat ilyen szabadalomba ütközik. Nem azért, mert a fejlesztők lopott ötleteket alkalmaztak, hanem mert ezek a szabadalmak olyan lépéseket írnak le, amelyek egy adott probléma megoldását keresve minden programozónak eszébe jutnak. Mivel egy szoftver ötletek füzéreiből áll, újat alkotni gyakorlatilag lehetetlen mások megoldásainak alkalmazása nélkül - hangoztatják a szoftverszabadság hívei, és érzékletes példaként azt idézik, vajon mi lenne a zenével, ha - mondjuk - a szinkópát szabadalmi oltalom védené. A szabályok változása esetén jelentősen megdrágulna például az elektronikus kereskedelem - szól az egyik ellenérv -, mert annak szinte minden elemére, például magára az alapelvre ("dolgok eladása hálózaton keresztül"), az elektronikus bevásárlókosárra vagy a hitelkártyás fizetésre is szabadalmat jegyeztek be.

A Magyar Szabadalmi Hivatal elnökhelyettese, Ficsor Mihály szerint viszont az ilyen példákat nem lehet általánosítani, mert azokat hibás szabadalmi döntések eredményeként regisztrálták. A szakember, aki az európai szabadalmi koordinációs tárcaközi bizottságban a szellemi tulajdonnal foglalkozó albizottságot vezeti, a HVG-nek elmondta: az európai felfogás szerint a találmányoknak valamilyen technikai előrelépést kell hozniuk, vagyis egy szoftver önmagában nem, hanem csak abban az esetben szabadalmazható, ha valamilyen gépet, berendezést működtet. Üzleti módszerekre vagy pusztán egy algoritmusra az új tervezet értelmében sem lehetne oltalmat szerezni, a javaslat nem tesz mást, mint a jelenlegi helyzetet igyekszik megőrizni - fejtette ki Ficsor Mihály, aki úgy véli, hogy a mostani viták mögött két különböző üzleti modell csatája áll: az egyik a nyitott forráskódú szoftverek terjesztésében érdekelt, a másik viszont nagyobb mértékben hagyatkozik a szellemi tulajdonra, főként a szabadalmakra. A háttérben viszont mindkét oldalon multinacionális cégek húzódnak meg. Ugyanakkor jogos kritikának nevezte azt az észrevételt, hogy a szabadalmi hivatalok egyre alacsonyabb alkotói, feltalálói teljesítménnyel is megelégszenek az oltalom bejegyzéséhez, vagyis csekély technikai előrelépést jelentő találmányokra is lehet szabadalmat szerezni, és ez valóban fékezheti az innovációt is.

POÓR CSABA

Verekedés után rendőrök vitték el a szlovák környezetvédelmi minisztert

Verekedés után rendőrök vitték el a szlovák környezetvédelmi minisztert

A problémás körzeteket hagyta Orbán a választókerületi értékelések végére

A problémás körzeteket hagyta Orbán a választókerületi értékelések végére

Mikler bravúrjai ellenére kikaptak a magyar kézisek Malmőben

Mikler bravúrjai ellenére kikaptak a magyar kézisek Malmőben

Újabb alagutat találtak a déli határon

Újabb alagutat találtak a déli határon

Az újságíró-szövetség szerint az M1 megsértette a sajtótörvényt

Az újságíró-szövetség szerint az M1 megsértette a sajtótörvényt

Australian Open: Babos Tímea az első fordulóban búcsúzott

Australian Open: Babos Tímea az első fordulóban búcsúzott