Tetszett a cikk?

Másfélszer annyi áldozatot szednek Angliában a kórházi szuperbacilusok, mint a közlekedési balesetek. A britek a zsúfolt, gyakran az elemi higiéniai normákat is megsértő gyógyintézményeket hibáztatják a gyilkos baktériumok terjedéséért.

Florence Nightingale figyelmeztetései ma legalább annyira aktuálisak, mint másfél száz éve voltak - ismerte el a brit egészségügyi minisztérium. Az ápolástudomány angliai úttörője a krími háború idején egy katonai kórházban a higiéniai szabályok betartásával minimálisra tudta csökkenteni a fertőzések okozta emberveszteséget. Ma ezek az alapelvek mintha feledésbe merültek volna, a kórházi személyzet abban bízik, hogy a korszerű antibiotikumok majd minden problémát megoldanak - vélekedett néhány felszólaló a brit ápolók királyi kollégiumának nyári konferenciáján. Többen viszont John Reid egészségügyi miniszter idén meghirdetett kampányát bírálták, mondván, az bizalmatlanságot szül a betegek és a kórházi személyzet között. A miniszter ugyanis azt szeretné elérni, hogy a páciensek kérdezzék meg az ágyukhoz lépő orvosoktól és ápolóktól: mostak-e kezet, mielőtt hozzájuk nyúlnak.

A tisztasági és kételkedési kampányt az indokolja, hogy a legfrissebb adatok szerint Nagy-Britanniában minden korábbi erőfeszítés ellenére tovább nőtt a kórházakban összeszedett fertőzések száma. Évente legkevesebb 300 ezren - minden tizenegyedik beteg - fertőződnek meg a gyógyító intézményekben, ami önmagában is magas arány. De még aggasztóbb, hogy a világszerte rettegett staphylococcus aureus, vagy ahogy a sajtó emlegeti, a szuperbacilus ott fordul elő a leggyakrabban Európában: a tavaly staphylococcusszal fertőzött közel 20 ezer kórházi páciens közül 8 ezret olyan baktériumtörzs betegített meg, amely a legtöbb antibiotikummal szemben ellenálló. Az elsősorban frissen műtöttek sebén keresztül a véráramba kerülő vagy tüdőgyulladást okozó szuperbacilus becslések szerint 5 ezer halálos áldozatot szedett, másfélszer annyit, mint ahányan a brit utakon autóbaleset következtében vesztették életüket.

A szakirodalomban MRSA-ként jelölt baktériumtörzs terjedésének számos okát tárta fel a brit egészségügyi tárca nemrég elkészült vizsgálata. Az alapvető higiéniai szabályok megsértésén kívül az is fokozza a bajokat, hogy a szigetországi kórházakban zsúfoltak a kórtermek, kevés lehetőség van a különböző állapotú betegek elkülönítésére, ráadásul a személyzet is túlterhelt. A baktérium - amelyet az egészséges lakosság 25-30 százaléka a bőrén, az orrában hordoz anélkül, hogy az bármilyen bajt okozna - a műtéttől vagy betegségtől legyengült szervezetet támadja meg. A mosatlan kézzel ágytól ágyig hurcolt kór kezelése évente körülbelül 1 milliárd fonttal terheli meg a brit állami egészségügyi szolgálat (NHS) kiadásait.

A gyógyszerekkel szemben ellenálló baktériumtörzsek mind gyakoribb felbukkanásáért a minisztériumi szakértői elemzés az antibiotikumok túlságosan nagyvonalú használatát is kárhoztatja. A szuperbacilusok terjedésének azzal is gátat lehet vetni, ha a napi orvoslásban és a kórházakban csak a legindokoltabb esetekben nyúlnak ezekhez a szerekhez, és ha azokat a betegek a megfelelő dózisban és az előírt ideig szedik. Egy, az Európai Bizottság által publikált tanulmány szerint az antibiotikumokat az orvosok az esetek 60 százalékában vírus okozta felső légúti fertőzések kezelésére írják fel, jóllehet az Eurobarometer felmérése szerint az európaiak 40 százaléka tudja, hogy vírus ellen hatástalan ez a gyógyszer. A baktériumok viszont "hozzászoknak", ezért aztán mind nagyobb "ágyúkat" kell bevetni ellenük.

Lenne pedig kitől tanulni - konstatálták a britek -, hiszen például Hollandiában és Dániában sikerült egy százalékra leszorítani az MRSA arányát a kórházi staphylococcusfertőzések között. Nagy-Britanniában ehhez képest katasztrofálisan magas, 44 százalékos ez az arány, de Olaszországban is 38, Franciaországban 33, Németországban pedig 19 százalékban fordul elő az antibiotikum-kezeléssel szemben ellenálló szuperbaktérium. Magyarországon a legutolsó rendelkezésre álló felmérés 10 százalék felettire becsülte a penicillinszármazékokkal már nem kezelhető kórházi staphylococcusfertőzések arányát.

A britek védekezési stratégiájának része, hogy a kórházi "halállistákat" a nyilvánosság elé tárva közhírré teszik, hol kell a legjobban félniük a betegeknek. Az idén nyáron közreadott rangsorban a listavezetők a legkorszerűbb egyetemi intézmények, ahol ezer kórházban töltött éjszakára 0,33-0,45 MRSA-fertőzés jut. A legjobbaknál tizedennyi eset sincs, a magánkórházak pedig egyenesen azt állítják, hogy náluk elvétve sem fordul elő ilyen megbetegedés. Azt persze figyelembe kell venni, hogy az oktatókórházakba kerülnek a legsúlyosabb betegek, és az ottani ágyakra várnak a legtöbben, tehát a zsúfoltság kivédhetetlen - magyarázta a bizonyítványt a legrosszabb mutatókat produkáló londoni Guy's and St. Thomas's szóvivője. A legfrissebb hírek szerint körülbelül másfél száz beteg pert fontolgat az állami egészségügyi intézmények ellen. Egy részük - nyilatkozta képviselőjük, Tony Field - beérné bocsánatkéréssel, amelyben a kórház beismerné, hogy a higiénia hiányosságai okozták a megfertőződésüket. Mások viszont, akik a kórházban összeszedett betegség miatt veszítették el hozzátartozójukat, a családi bevételkiesést kompenzálandó kártérítést szeretnének kapni a vétkes intézményektől.

Nagyon menő lett a négyajtós Ford Mustang – videón, ahogy készült

Nagyon menő lett a négyajtós Ford Mustang – videón, ahogy készült

Segélyalapot indít a Filmintézet

Segélyalapot indít a Filmintézet

Vidnyánszky Attila a Home office-ban: Több milliárdos alap lesz a művészek megsegítésére

Vidnyánszky Attila a Home office-ban: Több milliárdos alap lesz a művészek megsegítésére