Tetszett a cikk?

A Google hírkereső programjában újságírók helyett számítógépes algoritmusok válogatják a híreket, információkat. Az újítás, bár sokan bírálják, már követőre is talált.

Politikusok és jogászok már számos ötlettel álltak elő az újságírói elfogultság kiküszöbölésére, ám a biztos megoldást a számítástechnika fejlődése hozta meg: magukat az újságírókat kell kiiktatni a hírszerkesztés folyamatából. Napjaink piacvezető internetes keresőprogramja, az augusztusban a Nasdaq tőzsdére is bevezetett amerikai Google olyan saját hírportált működtet, amely mindennemű emberi szerkesztői közreműködés nélkül válogatja és állítja sorrendbe a híreket, s látja el őket címekkel és képekkel. A Google itt is azt az elvet alkalmazza, amelyre internetes keresőprogramját alapozta: algoritmusok, vagyis sok lépésből álló műveletsorozatok döntik el, melyik internetes oldal mennyire fontos és hová sorolandó. A válogatás szempontjai közé tartozik például, hogy valamelyik weboldalra elég sok utalás vezet-e máshonnan, de az sem mindegy, honnan erednek ezek a linkek: az ugyanilyen módszerrel már korábban fontosnak ítélt oldalak kapcsolatai többet nyomnak a latban. A keresőszavakat sem önmagukban értékelik, hanem az érdemi szöveg összefüggéseiben, kicselezve ezzel azokat a honlapprogramozókat, akik a keresőrobotok félrevezetésére érdekes szavakkal írják tele az oldalaknak a böngészőkben meg nem jelenő részeit.

Centroid néven emlegeti Marissa Mayer, a Google termékigazgatója azokat a központi címszavakat, amelyeknek nem is akárhogy, hanem megfelelő összefüggésben föl kell bukkanniuk, hogy az őket tartalmazó híroldalak - pontosabban a rövid és persze szintén gépileg gyártott összefoglaló kíséretében rájuk mutató linkek - felkerülhessenek a hírportálra. A konkurenciától tartó hírgyár a centroidok listáját ugyanúgy szigorúan titokban tartja, mint az algoritmusokat és általában a technikai részleteket. Az eredmény azonban megtekinthető - mégpedig nemcsak az amerikaitól az indiaiig terjedő angol nyelvű változatokban, hanem német, francia, olasz és spanyol kiadásban is -, és első pillantásra a Google News éppolyan hírportálnak látszik, mint az emberek által szerkesztett többi társa.

Második pillantásra azonban már nem nehéz árulkodó jeleket találni. A Google News indulásakor a német sajtóban jelentek meg kárörvendő kommentárok arról, hogy Gerhard Schröder 2002-es választási győzelmének hírét amerikai és kínai források mellett jórészt az iráni iszlám hírügynökség jelentései közül válogatta a gép. Az ilyen mellélövések mindennaposak, a múlt héten az izraeli Beér-Seva városban elkövetett öngyilkos merényletről például elsőként az észak-dakotai Grand Forks Herald, majd az Ireland Online híradását tették fel, de az élbolyban szerepelt az Új Kína hírügynökség információja is. A gépi hírszerkesztés hátrányai közé tartozik az, hogy a módszer nehezen különbözteti meg egymástól az ismétléseket, ezért ontja azokat a híreket, amelyeket rengeteg újság többé-kevésbé szó szerint vesz át ugyanattól a hírügynökségtől. A bombaként robbanó új híreket - amelyekre élő szerkesztő nyomban felkapná a fejét - pedig csak késve sorolja előre, hiszen az algoritmusok egyik beépített eleme, hogy az a fontos, amit már sokan fontosnak tartottak.

Ugyanakkor a háttérbe szoruló hírforrások felértékelését, a szokatlan nézőpontok megjelenését a Google News egyik előnyének is tartják. A gép, ha nem is hibátlanul, de legalább elfogulatlanul válogat. "A mi hírszolgáltatásunk sokoldalúbb, mint másoké. A szoftver nem tud különbséget tenni a jobb- és a baloldal között, és ez így van jól" - vélekedik a Google egyik vezető szakértője, Krishna Bharat. Ráadásul a Google News szoftvere valamennyire tudja is, melyik hírforrást hogyan kezelje. Ezt mutatta, hogy például az augusztus végi oroszországi kettős repülőgép-szerencsétlenségről az indiai oldalon a The Hindu Times jelentése állt legelöl, míg az amerikain a kanadai CTV televízióé. A kép mindkét helyen azonos volt, de olyan választásról tanúskodott, amelyet más amerikai vagy indiai híroldalakon valószínűleg hiába kerestünk volna: az oroszországi képet a China Daily internetes változatától vették át.

Mégis hús-vér újságírók állnak a Google News válogatási szempontjai mögött, hiszen a szoftver - hasonlóan ahhoz, ahogyan az anyacég bevált keresőprogramja az internetezők szokásait figyeli - azokat az irányokat ismeri fel, amelyeket az emberek által szerkesztett újságok és hírportálok szabnak meg. Ezért is bírálja a visszafeleselni képtelen gépkollégát néhány újságíró: szerintük a Google News azt a szakmai csordaszellemet erősíti, amely abban mutatkozik meg, hogy egyre kevesebb orgánumtól függ, milyen témákat és hogyan dolgoz föl a világsajtó. A konzervatív svájci Neue Zürcher Zeitung kommentátora viszont még ezen a kritikán is csavart egyet, mondván: talán éppen a Google News segít hozzá annak felismeréséhez, mennyire egyoldalú a tájékoztatás.

Különös hírfelfogásról tanúskodik, hogy a Google News az interneten megjelenő újságok híreivel majdnem egyenrangú hírforrásnak tekinti a cégek vagy éppen kormányok sajtóközleményeit - igaz, egyetlen korlátozással: nem teszi vezető helyre azokat. Elgondolkoztató - és aligha csak az amerikai viszonyokra érvényes -, amivel az Online Journalism Review című amerikai internetes újságnak nyilatkozva Krishna Bharat vágott vissza a nyomtatott sajtóban finnyáskodóknak: "Elég sok újságcikket láttam már, amelyekben szó szerint visszaköszöntek a sajtóközlemények."

A Google News mégsem a többi újság konkurenciájának, hanem inkább kiegészítőjének tekinti magát, mégpedig abból a megfontolásból, hogy nem elveszi, hanem hozzájuk irányítja az olvasókat. Ezt jelzi, hogy a The New York Times elsők között egyezett meg az internetes hírújsággal: az egyébként kötelező regisztráció nélkül is "beengedi" weboldalaira azokat az olvasókat, akik a Google Newsról klikkeltek valamelyik hírére.

A Google News egyelőre kísérlet és nem üzlet. Keresőprogramjával viszont - mint a tőzsdei bevezetés is jelzi - az anyacég már pénzt keres. Miközben ugyanis az internetezők ingyen kutakodhatnak, a keresési eredmények mellett felvillanó hirdetések szépen jövedelmeznek, és akadnak vásárlók a keresés technológiájára is. Hogy a hírportálban is lehet üzlet, azt mi sem mutatja jobban, mint hogy a fontos számítástechnikai újításokra gyakran későn, ám annál határozottabban lecsapó Microsoft az utóbbi hónapokban - szintén kísérleti jelleggel - elindította saját hírkereső portálját Newsbot néven. Ez egy lépéssel még tovább is megy, mint az ötletadó előd: figyeli, mire klikkel rá a felhasználó, akinek szokásait kiismerve aztán személyre szóló hírkínálatot tár a szeme elé.

BEDŐ IVÁN

Barabási-Albert László: A vírus mostantól állandóan a nyomunkban fog ólálkodni

Barabási-Albert László: A vírus mostantól állandóan a nyomunkban fog ólálkodni

Így vészeld át ép ésszel az elszigeteltséget - videó

Így vészeld át ép ésszel az elszigeteltséget - videó

Tizennyolc megyében alacsonyabb az átlagfizetés, mint az országos átlag

Tizennyolc megyében alacsonyabb az átlagfizetés, mint az országos átlag