Tetszett a cikk?

Évente 2-3 milliárd tonna por kerül a Föld légkörébe a sivatagokból, több ezer kilométeres távolságra is eljutva, ami egyre súlyosabb éghajlati változásokat okoz - állítja egy brit kutató, aki a jelenség egyik fő okát meglepő módon a terepjárók elterjedésében látja.

Egyre gyakoribbak a tavaszi "véres esők" Nagy-Britanniában, nyaranta az Alpok csúcsain pedig jól látható az árulkodó vörös por - mondta nemrég egy glasgow-i tudományos konferencián az Oxfordi Egyetem földrajzprofesszora, Andrew Goudie. Nagy sajtóvisszhangot kiváltó előadásában a kutató egyebek között azt fejtegette, hogy mindkét jelenséget a Szaharából érkező por okozza, amelyre a szükségesnél sokkal kevesebb figyelmet fordít a tudományos világ. "A por a Föld légkörének az az összetevője, amelyről a legkevesebbet tudjuk, holott a most ismertnél jóval nagyobb hatása lehet a klímaváltozásra" - hangoztatta.

A tudós ötven év megfigyelési adatait összevetve arra a következtetésre jutott, hogy ez alatt az időszak alatt Észak-Afrika egyes részein a tízszeresére, de az egész Szaharában és a tőle délre fekvő Száhel övezetben is a négy-hatszorosára nőtt az atmoszférába jutó por mennyisége, amely összességében eléri az évi 2-3 milliárd tonnát. Műholdfelvételek elemzése alapján Goudie megállapította, hogy a legtöbb - évi mintegy 1,3 milliárd tonna - homok a csádi Bodele-mélyedésből kerül a légkörbe: az ott kialakuló viharok átlagosan 100-200 kilométer széles sávban söpörnek végig a vidéken, alkalmanként 20-30 millió tonna port kavarva. Ez a jelenség a legsúlyosabban Nigert, Csádot, Nigéria északi részét, Burkina Fasót és Mauritániát sújtja (a The Guardian című brit napilap által idézett adatok szerint Mauritániában a hatvanas évek elején átlagosan évi két homokvihart regisztráltak, ma viszont már mintegy nyolcvanat), de nem ritka a sivatagos ázsiai vidékek, Kína és Mongólia környékén sem. A BBC például arról számolt be, hogy 2002-ben Dél-Koreában 25 porviharos nap volt, csaknem kétszer annyi, mint az ötvenes évek elején, és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint Ázsiában évi félmillió ember korai halálát okozzák az így a levegőbe jutott szennyeződések.

A por ugyanis nem veszélytelen: más környezetkárosító anyagokkal keveredhet, különböző betegségeket okozó mikroorganizmusokat is hordozhat. A kiszáradófélben lévő Aral-tó környékén például sokáig kiterjedt, öntözéses gyapottermesztés folyt, ezért az onnan érkező szemcsék allergiát okozó növényvédőszer-maradványokat tartalmazhatnak. Kínában pedig radioaktív részecskék kerülhetnek a légkörbe, hiszen nem is olyan régen még kísérleti atomrobbantásokat hajtottak végre az ország északi részén, a Lop-Nór sivatagban. A tüdőt megtámadó gombafertőzés, az úgynevezett völgyláz vagy az állatállományra veszélyes száj- és körömfájás kórokozóit is szállíthatják a porszemek, amelyek több ezer kilométeres távolságra is eljutnak.

Ugyancsak a The Guardian írt a minap arról, hogy az Egyesült Államokba kerülő szaharai por fele Floridában landol, egyre gyakrabban okozva az ott élőknél komoly légzőszervi problémákat. Azt is megfigyelték, hogy a karib-tengeri térségben egész korallzátonyokat pusztított el egy, hagyományosan az afrikai homokban élő gombafaj, míg Grönlandon egyebek közt azért olvadnak a jéghegyek, mert a felületüket beborító szaharai homok a napsugárzást elnyelve melegíti őket. Az óceánokra viszont éppen fordított hatással van a por, figyelmeztetett Andrew Goudie: elősegíti a planktonok szaporodását, amelyek szén-dioxidot nyelnek el, hűtik a vizet, így kisebb lesz a párolgás, kevesebb felhő alakul ki, csökken a csapadék - következésképpen nő az újabb porképződést elősegítő szárazság.

A legtöbb por az északi féltekén keletkezik, mégpedig elsősorban hordalékkúpokból, kiszáradt folyómedrekből és tavakból. A Bodele-mélyedés közelében fekvő Csád-tó felülete például a hatvanas évek óta a huszadára csökkent. Az erdők kiirtása, a legelők pusztulása csak tovább szaporítja a gondokat, amelyek közül a legújabbnak és az egyik legsúlyosabbnak azt tartja a professzor, hogy tevék helyett ma már négykerék-meghajtású autók szelik a sivatagokat. A tudós szerint az általa a népszerű terepjárókat gyártó japán cégről "toyotarizáció"-nak elnevezett jelenség azzal okoz veszélyt, hogy a gumikerekek ott is "felszántják" a sivatag felszínét, ahol évezredeken keresztül stabil volt: zuzmó, kavics vékony rétege fedte, nehezítve, hogy a finom por elszabaduljon. "A sivatag fölött repülve jól látható, mennyi keréknyom éktelenkedik odalent, mióta az emberek összevissza utazgatnak" - fakadt ki a professzor, aki, ha rajta múlna, megtiltaná a dzsipeknek, hogy letérjenek a kiépített utakról.

POÓR CSABA

20 éven át vizsgálták, mi a forró kádfürdő egészségügyi hatása – az eredmény nagyon meggyőző

20 éven át vizsgálták, mi a forró kádfürdő egészségügyi hatása – az eredmény nagyon meggyőző

Bezárt a világ legrégebben nyitva tartó étterme is

Bezárt a világ legrégebben nyitva tartó étterme is

A mindenre felhatalmazott kormány mindent elvett volna Karácsony Gergelytől, de most mégsem teszi

A mindenre felhatalmazott kormány mindent elvett volna Karácsony Gergelytől, de most mégsem teszi