Tetszett a cikk?

Egy vizelet nem vizelet - ezen a véleményen van annak az osztrák labornak a vezetője, ahová az athéni olimpián doppingolással megvádolt magyar atléták - már a játékok után, itthon levett - mintáját küldték. A HVG a seibersdorfi kutatólaboratóriumban érdeklődött az öv alatti vizsgálatok mikéntjéről.

"Kódszámmal érkeznek hozzánk a vizeletminták, gyakran olyan üvegcsékben, amelyeket a laboratóriumi vizsgálathoz fel kell törni, másképp nem lehet hozzáférni a tartalmukhoz. Az elemzők tehát nem tudják, kitől származik a minta, s az is biztos, hogy azt a beérkezéséig nem manipulálhatják illetéktelenek" - magyarázta a HVG-nek Günter Gmeiner, annak a magyar sajtóban bécsi laborként emlegetett intézménynek a vezetője, ahol a két, athéni aranyérmétől megfosztott magyar atléta vizeletét szintén honi közlés szerint doppingmentesnek minősítették.

A nemzetközi doppingellenes szervezet, a WADA, illetve előtte a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) által hitelesnek elfogadott osztrák doppinglabor nem Bécsben van, hanem a fővárostól 30 kilométerre lévő alsó-ausztriai Seibersdorfban. Itt található a számos kutató- és elemzőrészleget magában foglaló ARC (Austrian Research Center) hatalmas telepe, amelyet - mert többek között a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) megbízásából is itt végeznek sugárzásos vizsgálatokat - szögesdróttal, biztonsági beléptetőrendszerrel, kamerákkal vesznek körül. Az ARC sajátos, egyetemek légiójával együttműködő kutató-fejlesztő képződmény, egyszerre állami és magántulajdon. Az utóbbit 50 iparvállalat közös holdingja képviseli, Konrad Freyborn, a seibersdorfi létesítmény igazgatója szerint a félszáz cégben benne vannak az európai elektronikai, gyógyszeripari, vegyipari vállalatok legjobbjai.

Az Edmund Benetka által vezetett kémiai laborból 1999-ben indult el a kezdeményezés, hogy a környezeti és egyéb vegyipari elemzések mellett alakítsanak ki olyan doppingvizsgáló részleget, amelynek tevékenységét hitelesnek fogadja el a NOB is. Utóbbi azért fontos, mert nemzetközi sportversenyeken kizárólag az ezzel a jogosítvánnyal rendelkező laboratóriumok doppingvizsgálatait ismerik el. 2000-ben adták be a kérelmet az akkreditálásra, melynek során négy, egyenként tíz különösen nehéz méréssorozatból álló tesztet kellett elvégezniük a NOB szakembereinek felügyelete mellett. A "felügyeleti szerv" időközben a WADA lett, a további akkreditációt biztosító rendszer azonban, amelynek alapján évente négyszer kell egyenként 500 ezer euróba kerülő tesztsorozatot elvégezni, nem változott. A laboratórium falán ott díszeleg az akkreditációs működési engedély, amelynek hatálya jelenleg a 2004. év vége.

A doppinglaboratórium létrehozásához a már meglévő épületet át kellett alakítani. A vizsgálatokhoz szükséges gépek mintegy 5-7 millió euróba kerültek, a költségekhez jelentősen hozzájárult az osztrák állam, amely presztízskérdésnek tekintette, hogy legyen egy olimpiai hitelesítésű vizsgálólabor Ausztriában. A seibersdorfiak 5-6 óra alatt végeznek el egy doppingpróbát, 24 óra alatt 25 tesztet tudnak megcsinálni. Egy teljes vizsgálat 120-400 euróba kerül, az olimpián, tekintettel az ügy sürgősségére, 300-500 euró a teszt ára. Ahhoz, hogy nyereséges legyen a labor működése, az osztrák cégnek évente 6000-7000 próbát kellene elvégeznie. Ennek azonban csak a felét teljesíti, elsősorban osztrák, magyar, szlovák, szlovén, horvát megrendelésre.

A NOB etikai kódexe minden regisztrált doppinglaboratórium számára - van vagy harminc a világon - kötelező. E szerint a kódszámon kívül csak a sportágról és a versenyző neméről kapnak információkat az elemzők, valamint arról, hogy a szinte mindig vizeletmintát melyik sporteseményen vették. Magánszemélyek, sportolók, edzők vizsgálati kérelmét nem fogadják el, kizárólag olyan testületek fordulhatnak hozzájuk, amelyek garantálják, hogy amennyiben a vizsgálat pozitív eredménnyel zárul, a versenyzőt megbüntetik. Megrendelő lehet tehát minden doppingellenes szervezet, minisztérium, olyan sportszövetség, amely valamilyen nemzetközi szervezethez tartozik. Minden beérkező vizeletet két részre választanak, A és B mintára. Az A mintát vizsgálják meg bonyolult tesztekkel, s ha ezek nem igazolnak semmiféle doppinggyanút, akkor a B mintát már meg sem nézik. Amennyiben viszont az A-nál pozitív az eredmény, akkor a B minta elemzésén már a kódszám mögül előlépő versenyző is jelen lehet szakértő vagy ügyvéd kíséretében. A B minta üvege éppen úgy le van pecsételve, mint az A-é, s a sportoló köteles írásban kijelenteni, hogy nem manipulálta. Ha a doppingszer jelenlétét bizonyítani tudják, akkor erről a WADA és a nemzetközi sportszövetség is tájékoztatást kap, így nem fordulhat elő, hogy a megrendelő diszkréten eltűnik a "rossz hírrel".

Jelenleg vagy 200 különböző doppingszer után "szimatolnak" a vegyészek, ezért kell minimum 75 milliliter vizsgálati anyag egy-egy sportolótól. Ez az előírás nem új, nem az idei évtől tevékeny WADA kitalációja. A macska-egér játékban, amely a doppingolók és az őket lebuktatni igyekvők között folyik, rengeteg a régi trükk. Akadt már olyan minta, amely hígított pisit, tiszta vizet vagy éppenséggel almalevet tartalmazott. "Ha egy mintából hiányzik a nemi hormon - így Edmund Benetka -, akkor az egészen biztosan nem vizelet."

A laboratórium jégkamrájában mínusz 17 fokon tárolják a vizeletmintákat, így nem érheti azokat szennyeződés, baktériumfertőzés. Van olyan doppingszubsztancia, amely örökké megmarad, s akad olyan, amely rövid idő alatt elbomlik. Ilyenkor aki időt nyer, életet nyer. Gmeiner szerint a versenyzők nagy része tisztában van a doppingszerek lebomlási folyamatával, csak ritkán éri őket meglepetés. Hogy két különböző időpontban leadott vizelet ugyanattól a személytől származik-e, az DNS-vizsgálatokkal állapítható meg egyértelműen a lebomlott sejtmaradványokból. Az olimpia idején nem végeztek DNS-vizsgálatokat, mert egy, a versenyzővel azonos nemű személy minden esetben "élőben" figyelte a vizeletvételt.

De mit jelent a doppingvádak szempontjából, hogy a seibersdorfi laboratórium negatívnak találta Fazekas Róbert és Annus Adrián beküldött vizeletmintáját? A HVG kérdésére Günter Gmeiner elmondta, hogy ők ilyen tényt nem hoztak nyilvánosságra (az információ a mintát beküldő Magyar Atlétikai Szövetségtől származik), ezt az említett etikai kódex értelmében nem is tehetik meg. Különben is: ők - természetesen - csak azt a mintát elemezhetik, amelyet a laborba beküldtek; hogy az kitől származik, azt Seibersdorfban nem vizsgálhatják.

FÖLDVÁRI ZSUZSA / BÉCS

Monitor

Barki bármit

"Számomra nem a doppingkérdés a fontos, hanem az eljárási hibák sorozata, amelyek nyomán Annus Adriánnal és Fazekas...

A New York-iak még nem nagyon értik ezt a karantént

A New York-iak még nem nagyon értik ezt a karantént

A Ford 50 ezer lélegeztetőgépet gyárt 100 nap alatt

A Ford 50 ezer lélegeztetőgépet gyárt 100 nap alatt

Az online autóvásárlások korát hozhatja el a mostani válság

Az online autóvásárlások korát hozhatja el a mostani válság