Tetszett a cikk?

Steven Spielberg új filmjében, a Terminálban Tom Hanks egy jóravaló kelet-európait alakít, aki a New York-i John F. Kennedy tranzitvárójában rekedt. A történet magva valós: a párizsi Charles de Gaulle repülőtéren 1988 óta él egy iráni férfi.

Nem kímélték az amerikai kritikusok a Hollywood legbefolyásosabb rendezőjének tartott - a minap pedig a francia Becsületrenddel is kitüntetett - Steven Spielberg legújabb filmjét, a Terminált, amelyet szirupos és helyenként logikátlan történetnek neveztek. A sztori szerint a Tom Hanks játszotta Viktor Navorski, aki egy képzeletbeli kelet-európai országból érkezett New Yorkba, hontalanként a világváros nemzetközi kapujának számító John F. Kennedy repülőtér tranzitvárójában reked, miután útja közben hazájában puccsot hajtanak végre, és az USA nem ismeri el az új rezsimet (a helyszín fikció, egy üres kaliforniai raktárházban építették föl: az Egyesült Államok légikikötőiben nincs tranzitváró, az érkezőknek akkor is be kell lépniük az országba, ha továbbutaznak).

A naiv és kedves Navorski a reptéri mindennapokat túlélve beleszeret a Catherine Zeta-Jones játszotta csinos légiutas-kísérőbe, és a történet happy enddel végződik, ám a héten Magyarországon is moziba kerülő filmben ez csak hollywoodi cukormáz a valóságmagon. Spielberget, illetve két forgatókönyvíróját az a férfi ihlette mesefűzésre, aki immár több mint 16 éve valóban egy tranzitváróban él, mégpedig a párizsi Charles de Gaulle repülőtér 1-es terminálján.

A magát 59 évesnek mondó Merhan Karimi Nasszeri bizarr életéről már két másik játékfilm és egy dokumentumfilm is készült - újságcikkek egész soráról nem is beszélve -, ám világhírre csak most jutott, hogy története Spielbergnek is alapötletként szolgált. Nasszeri sztorija persze sokkal bonyolultabb, bőven vannak benne váratlan kanyarok - már csak azért is, mert a férfi is költött hozzá ezt-azt. A beszámolók szerint ritka, hogy ugyanazt a verziót meséli el az érdeklődőknek.

A különböző változatok szintéziséből biztosnak látszik, hogy 1945-ben egy iráni középosztálybeli családban született, apja olajmérnök volt, anyja pedig háztartásbeli. Járt a teheráni egyetemre, majd - ezt több forrásból is megerősítették - a nagy-britanniai Bradfordban szerb-horvátul tanult, és a jugoszláv gazdasági mechanizmust tanulmányozta. Ettől kezdve azonban Nasszeri beszámolói különböző irányokban folytatódnak. Egyik története szerint már Nagy-Britanniában részt vett a Reza Pahlavi önkényuralma elleni demonstrációkban, máskor viszont arról beszélt, csak odahaza, Iránban került az autokrata rendszert kifogásolók közé, ám a következő csomópont minden verzió szerint ugyanaz: a sah titkosrendőrsége fölfigyelt rá, és 1977-ben útlevél nélkül kiutasították az országból.

Nasszeri ezután Nagy-Britanniában próbált politikai menedékjogot kérni - egy ideje azt állítja, a szigetország iránti vonzalmát erősíti, hogy valódi anyja egy skót ápolónő, akivel apjának rövid viszonya volt -, ám azt megtagadták tőle. A férfi ezután évekig bolyongott papírok nélkül a nyugat-európai országokban, időnként a dokumentumok hiánya miatt rövid időre börtönbe is került, mígnem 1981-ben az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának közbenjárására Belgiumban mégis megkapta a menekültstátust. El is indult újra Nagy-Britannia felé, ám útközben - beszámolói szerint egy párizsi pályaudvaron - ellopták az iratait. Ez sem vette el a kedvét az újabb próbálkozásoktól, hogy eljusson a szigetországba, 1988-ban azonban a Heathrow repülőtérről sokadszor is visszazsuppolták Párizsba, ahol aztán csapdába került: a londoni - vagy bármilyen más - gépre papírok híján nem engedték föl, de ugyanezen okból Párizsba sem mehetett ki, azaz nem tudta elhagyni a tranzitvárót.

Azóta berendezkedett a repülőtéren: egy üléssoron alszik, amit dobozokba és használt bőröndökbe gyűjtött holmijai vesznek körbe. Nasszeri kényesen ügyel nemcsak a környezete, hanem saját maga rendben tartására is: a reggeli utasforgalom előtt, illetve az éjszakai után tisztálkodik a terminál mellékhelyiségében, ruháit pedig a tranzit tisztítószalonjában mosatja. Apró adományokból él, de amióta fölfigyeltek rá, kap némi pénzt a róla készülő újságcikkekért, illetve fényképekért is. Napközben a helyén olvas vagy a rádióját hallgatja, enni pedig rendszerint a közeli McDonald's gyorsétterembe megy, ahonnan "hazasiet", mert dolgait nem szereti őrizetlenül hagyni.

A halk szavú, szelíd és a vele szót váltók szerint intelligens Nasszeri valósággal a párizsi repülőtér nevezetességévé vált, a biztonsági emberek nem zargatják, egészségi állapotát rendszeresen ellenőrzi a terminálon szolgálatot teljesítő orvos. Aki a Spielberg-film kapcsán nyilatkozva úgy vélte, a 16 év a tranzitban megtette a hatását: a férfi egyfajta önmaga alkotta burokban él, elvesztette realitásérzékét, és ma már talán az elméjével sincs minden rendben.

Nasszeri egy ideje nincs csapdában, ha akarná, elhagyhatná a terminált - mégsem teszi. Egy emberjogi ügyvéd évekig tartó munkájának gyümölcseképpen ugyanis Franciaország 1999-ben menekültstátust adott neki, ám a férfi nem írta alá a papírokat, arra hivatkozva, hogy az ő neve már nem a dokumentumban szereplő Merhan Karimi Nasszeri, hanem a maga alkotta "Sir Alfred". Nem hozta lázba a hollywoodi hírnév sem, és a repülőtér postahivatalában érintetlenül hever az a mintegy 300 ezer dollárról szóló csekk, amelyet a hírek szerint Spielberg stúdiójától, a Dreamworkstől kapott történetéért. Magát a filmet nem látta, mivel a tranzitban nincs mozi - de ígértek neki egyet a majdani dvd-változatból -, és az őt faggatóknak csak annyit mond: Amerikába ugyan szívesen elmenne, de nincs útlevele, és különben is, jól érzi magát a repülőtéren.

NAGY GÁBOR

Deutsch Tamás a Home office-ban: "Elementáris töketlenségét mutatta meg az EU"

Deutsch Tamás a Home office-ban: "Elementáris töketlenségét mutatta meg az EU"

Távozik a Mediaworks éléről Liszkay Gábor

Távozik a Mediaworks éléről Liszkay Gábor

Fürjes: Karácsonyt félrevezették

Fürjes: Karácsonyt félrevezették