Tetszett a cikk?

Lapzártánkig több mint 6 milliárd dollárnyi felajánlás gyűlt össze a karácsonyi, dél-ázsiai szökőár áldozatainak megsegítésére különböző országoktól, szervezetektől és magánemberektől. Kérdés azonban, hogy ebből mennyi és mi jut el azokhoz, akiknek szánják őket.

A segélyezés jelenlegi szakaszában az a legfontosabb, hogy olyan áruk jussanak a katasztrófa sújtotta térségbe, amilyenekre valóban szükség van, és azokhoz kerüljenek, akik tényleg rászorulnak - hangoztatják a szakemberek. Kiderült ugyanis, hogy noha a világban sokan megmozdultak a szerencsétlenség hírére, számos esetben nem sokat ért a segítség. Srí Lankára például, különösen az özönvíz utáni első napokban, egy sor hasznavehetetlen dolog érkezett - panaszkodtak a helyi hatóságok képviselői. Colombóban humanitárius aktivisták arról számoltak be a HVG-nek, hogy egyes cégek ilyenkor szívesen "takarítják ki" raktáraikat, és nemegyszer olyan termékeket ajánlanak fel, amelyeknek hamarosan lejár vagy már le is járt a szavatossági idejük. A dél-ázsiai szigetországban megfordult magyar orvoscsoport pedig olyan "rászorultakkal" is találkozott, akik vastag aranyláncokkal felékszerezve, taxin érkeztek oltásért egy menekülttáborba.

Nem véletlen hát, hogy a szökőár sújtotta térségben dolgozó humanitárius szervezetek mindegyike igyekszik meghatározó szerepet játszani a szállítmányok elosztásában, és államközi szinten is kontroll alatt akarják tartani a támogatások felhasználását. John Howard ausztrál miniszterelnök például bejelentette, Indonéziával közösen döntenek majd arról, mire fordítják a délkelet-ázsiai országnak szánt segélyeket, James Wolfensohn, a Világbank elnöke pedig közölte: a nemzetközi hitelintézet kész összesen 1,5 milliárd dollárnyi segélyt nyújtani a nélkülözőknek, de maga akarja ellenőrizni a pénz elköltését. A Világbank egyébként az érintett országok adósságának enyhítését is fontolgatja, miközben a világ legfejlettebb ipari hatalmait tömörítő G7 csoport már megegyezett abban, hogy ezeket az államokat legalább egy évre felmentik mintegy 5 milliárd dolláros adósságfizetési kötelezettségük alól.

A segélyezéssel kapcsolatos bonyodalmakat jelzi az egyik legismertebb nemzetközi humanitárius szervezet, az Orvosok Határok Nélkül (MSF) francia, illetve német csoportjának igencsak ellentmondásos döntése. A múlt héten arra szólították föl támogatóikat, hogy ne küldjenek több, a délkelet-ázsiai országoknak szánt pénzt, mert a tervezett akciók finanszírozására már elegendő az addig összegyűlt összeg. Pierre Salignon vezérigazgató az "adományozók iránti tisztességgel" indokolta a lépést, és hangoztatta: minden fillért, amit a szökőár áldozatainak megsegítésére kaptak, az adott célra használnak fel. Jean-Hervé Bradol elnök pedig arról beszélt, hogy az ő dolguk nem a hosszú távú, hanem a katasztrófa utáni sürgős segítségnyújtás. Más segélyszervezetek viszont rossz néven vették a bejelentést, mondván, ezzel az MSF kihúzhatja alóluk a szőnyeget. Valószínűleg nekik is segíteni akart a francia kormány, amikor további adományozásra szólított fel, csakúgy, mint hétvégi rádióbeszédében George W. Bush. Az amerikai elnök leköszönő külügyminisztere, Colin Powell mellett fivérét, Jeb Bush floridai kormányzót is elküldte a délkelet-ázsiai térségbe, részben azzal a céllal, hogy javuljon a Washingtonról - mindenekelőtt a világ legnépesebb muszlim országában, Indonéziában - kialakult negatív kép.

Hadihajókkal, helikopterekkel, a fegyveres erők 16 500 tagjával is kiveszi a részét az Egyesült Államok a mentési munkálatokból, de számos más ország, így Ausztrália, Nagy-Britannia, Franciaország, India, sőt még Pakisztán is küldött katonákat a lerombolt területekre, ahol a szökőár összesen 53 országból származó halálos áldozatainak száma még két héttel a katasztrófa után is szinte napról napra emelkedett, és elérte a 156 ezret. Ugyanakkor gyarapodik a szerencsétlenül járt országok megsegítésére felajánlott pénz is. A Reuters brit hírügynökség hét eleji összesítése szerint különböző kormányok és nemzetközi szervezetek összesen több mint 5 milliárd dollárt hajlandóak áldozni erre a célra, míg a magánadományok összege meghaladja a másfél milliárdot. A legbőkezűbbnek Ausztrália bizonyult, több mint 815 millió dollárral; az Ázsiai Fejlesztési Bank 675 millió, Németország 660 millió, az Európai Unió csaknem 530 millió, Japán 500 millió, az Egyesült Államok pedig 350 millió dollárt ajánlott fel, de 200-200 ezer dollárral még Szenegál és Mali is feliratkozott a segítő országok listájára.

Magyarország a gyakorlatilag napról napra változó adatok szerint 1,2 millió dolláros állami felajánlással szerepel a rangsorban, és ez még 1,4 millió dollárnyi magánadománnyal egészül ki. A Magyar Vöröskereszt lapzártánkig például 102 millió forintot gyűjtött össze, Budapest pedig 50 millió forint értékű támogatást ajánlott fel. Az első segélyhullám - orvosok, gyógyszerek, ivóvíz - Srí Lankára indult, de a humanitárius szervezetek ma már más országokra is kiterjesztik tevékenységüket. Így az Indonéziában dolgozó magyar orvoscsoportban képviselteti magát a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet (MÖSZ) és a külföldön Aid 24 néven működő Baptista Szeretetszolgálat (BSZ) is. A MÖSZ - mint Fekete Dániel szóvivő a HVG-nek elmondta - eddig mintegy 50 millió forintnyi adományt gyűjtött össze. E pénz kétharmada magánszemélyektől, cégektől származik, és már indonéziai, illetve indiai segélyakciókra is szánnak belőle. Gyűjtést szervez a Katolikus Karitász is, amelynek 10 millió forintot adott erre a célra a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia. A BSZ az általa meghirdetett "Fogadj örökbe!" akció keretében lapzártánkig több mint 7 ezer Srí Lanka-i árvának talált jelképes nevelőszülőt. Tisch Ferenc, a szervezet jelenleg Colombóban dolgozó nemzetközisegély- és fejlesztési igazgatója elmondta: a pénzből már működő nevelőotthonokat támogatnak, és folynak az előkészületek egy magyar árvaház létrehozására is.

A legtöbb magánadománnyal Németország büszkélkedhet, megelőzve az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát. A szaúdi királyi család 10 millió dollárt dobott a közös kalapba, áldozott zsebpénzéből a katasztrófa túlélőire a brit uralkodó két unokája, Vilmos és Henrik herceg is, mi több, segítettek a Vöröskeresztnek 2 ezer tisztasági csomag összeállításában.

Más hírességek is beálltak az adakozók sorába. Steven Spielberg amerikai filmrendező 1,5 millió, Sandra Bullock filmsztár 1 millió dollárt adott, Leonardo di Caprio pedig "méretes" hozzájárulást ígért az ENSZ gyermekalapján, az UNICEF-en keresztül Thaiföldnek, ahol 2000-ben a Part című filmjét forgatták. A Music Television adománygyűjtő koncertté szervezi át februári, bangkoki díjátadó ünnepségét, és jótékonysági hangversenyre készül több popsztár, így Sting, Cliff Richard és Boy George is. Michael Schumacher, a Forma-1 világbajnoka 10 millió dollárt ígért, az angol Premier League focicsapatai összesen 1,5 millió fontot dobnak össze. A Bayern München együttese 300 ezer eurót ad egy iskola vagy árvaház építésére Srí Lankának, ahol a nemzeti sportnak számító krikett hazai kiválóságai négy menekülttábor működését, illetve később négy kisebb falu megépítését készülnek finanszírozni. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1 millió dollárral támogatja a túlélőket, és komoly adomány várható az amerikai profikosárlabda-ligától is.

Az persze kérdés, hogy mennyi jut el a felajánlásokból az érintett országokba. Az eddigi tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a hosszú távú támogatások jelentős része csak ígéret marad. Malcolm Rodgers, a Christian Aid brit segélyszervezet munkatársa szerint ennek több oka is lehet. Mint a BBC internetes hírszolgálatának elmondta: gondot okozhat, hogy az adott országok nem képesek "befogadni" az adományokat, a támogató államok feltételekhez kötik a segélyeket, vagy nem is utalják át őket, mert az idő múlásával mondjuk egy újabb katasztrófa eltereli a figyelmet az adott térségről.

Zavaró tényező lehet a politikai helyzet is. Srí Lankán például aligha segíti a humanitárius akciókat, hogy a hét végén három ember meghalt, amikor a tamil lázadók kezén lévő északi országrészben gránát robbant egy temetésen. A merénylet - amely mögött a hatóságok a hinduk és a keresztények közötti vallási feszültséget sejtik - az után történt, hogy a térségben körutazáson lévő ENSZ-főtitkár, Kofi Annan a colombói vezetők tanácsára nem látogatott el a tamil területekre, amit igencsak rossz néven vettek a szakadárok. Indonéziában, ahol a cunami által leginkább sújtott Aceh tartományban szintén lázadókkal állnak szemben a kormányerők, lövöldözés volt a hét végén, de áldozatokat nem követelt a tűzpárbaj. Ugyanakkor aggodalmat kelt az országban, hogy az állítólag az al-Káida terrorhálózattal kapcsolatban álló Laskar Mudzsahid radikális iszlám csoport segélytábort állított fel a katasztrófa túlélőinek. Ugyancsak Indonéziából keltek lábra az első, az UNICEF által azóta már megerősített hírek, amelyek szerint veszélyben vannak a szökőár nyomán árván maradt gyermekek. Néhányuknak már nyoma veszett - alighanem munkára vagy szexrabszolgaságra hurcolták el őket, de olyan feltételezés is létezik, hogy szervkereskedők áldozataivá válhattak. Srí Lankán a kormányzat éppen ezért felfüggesztette az örökbeadásokat, és megkezdték a menekült kiskorúak számbavételét. Korlátozásokat vezettek be Indonéziában is, és Indiában hasonló gyermekvédelmi intézkedéseket sürgetnek különböző humanitárius szervezetek.

POÓR CSABA

Monitor

Hírmagyarázat

Helikopterrel mentették ki a Srí Lankán pihenő Helmut Kohl volt német kancellárt, aki szállodája tetején keresett...

Ne csodálkozzon, ha ember helyett gép ír vissza az Instagramon

Ne csodálkozzon, ha ember helyett gép ír vissza az Instagramon

Az online bemutatókra koncentrál novembertől a Madách Színház

Az online bemutatókra koncentrál novembertől a Madách Színház

A magyar kivándorlók zöme köszöni, de inkább maradna, ahol van

A magyar kivándorlók zöme köszöni, de inkább maradna, ahol van