Tetszett a cikk?

A fekete diákok tanulmányi eredménye messze elmarad az átlagtól a brit állami iskolákban - derül ki a nemrég közzétett statisztikákból. A problémára nemcsak kormányzati és szakmai szervezetek, hanem a szülők is keresik a megoldást.

A 10 éves Lee valószínűleg otthagyja észak-londoni iskoláját, és a tervek szerint Ghánában vagy Nigériában folytatja tanulmányait. Így döntöttek a szülei, akiket aggaszt, hogy a brit állami tanintézetekben a statisztikák szerint a diákság mintegy nyolcadát kitevő színes bőrű gyerekek teljesítménye elmarad az átlagtól - főként a feketéké, ezen belül is különösen a fiúké. Mivel a magas tandíj miatt angliai magániskola szóba sem jöhet, megoldásnak marad Afrika - mondta a BBC internetes hírszolgálatának Lee édesanyja. Nincs egyedül ezzel a véleményével. Egyre több afrikai gyökerű fekete család vállalja a sok ezer kilométeres távolságot, és küldi a jobb oktatás reményében ősei földjére gyermekét. "A követelmények magasabbak, és az évi mintegy 2 ezer fontos tandíjat is meg tudjuk engedni magunknak" - jelentette ki egyikük, egy másik pedig arról beszélt, hogy Nigériában egyre-másra alakulnak magániskolák, amelyek elsősorban a Nagy-Britanniából és az Egyesült Államokból érkezett gyerekekre számítanak. Ők adják a diákok mintegy 90 százalékát.

Hogy a szülői aggályok mennyire nem alaptalanok, azt statisztikák egész sora mutatja. A The Economist londoni hetilap a minap egy tavalyi felmérés adatait közölte. Ezek szerint az afrokaribi származásúként emlegetett fekete fiúk eleve hátránnyal kezdik az iskolát: két év tanulás után 76 százalékuk tud olvasni, szemben a 81 százalékos országos átlaggal. Aztán az idő haladtával az olló tovább nyílik. A kimutatás szerint 11 éves korban már 12 százalékos a lemaradásuk fehér kortársaik mögött, és mire 16 évesen elérkeznek a magyarországi érettséginek megfelelő vizsgához, az úgynevezett GCSE-hez, a különbség óriásira nő: 2003-ban például a karibi származású fiúknak alig negyede, az afrikaiaknak pedig valamivel több mint harmada szerzett legalább öt tárgyból jó jegyet ezen az erőpróbán, míg viszont fehér társaik közül 47 százalék.

A fekete lányok sokkal jobban szerepeltek ugyan a fiúknál, de az ő eredményük is elmaradt a valamivel 58 százalék fölötti nemzeti átlagtól. A statisztikák szerint főként a karibi származású diákok tanulnak rosszul. Tavaly - noha az előző évhez képest 2,6 százalékot javítottak - nem egészen 36 százalékuk tette le jó eredménnyel az érettségi vizsgát. Az afrikaiak közül is csak valamivel több mint 43 százalék, és ez jócskán elmarad a kínai származásúak 74 százalék fölötti, illetve az indiai gyökerű fiatalok közel 67 százalékos teljesítményétől (a fehéreknél 52,3, a teljes érettségiző diákságban 59,2 százalékos ez a mutató).

"Valami nagyon elromlik a gyerekek 5 és 16 éves kora között" - vélekedett Diane Abbott munkáspárti képviselő, aki jó ideje keresi a megoldást a színes bőrű diákok gondjaira. A fő okot az iskolarendszerben látja: szerinte a fekete gyerekekkel keményebben bánnak, mint a többiekkel. A statisztikák szerint a 2002-2003-as tanévben például rossz magaviseletért háromszor több afrokaribi diákot zártak ki különböző tanintézetekből, mint mást. A rasszizmus, a negatív sztereotípiák iskolai jelenlétét az a jelentés is kimutatta, amelyet Ken Livingston polgármester megbízásából készítettek Londonban. "Ha fehér fiúkról van szó, csoportról beszélnek, ha feketékről, mindjárt bandáról" - idéz egy jellemző véleményt a 285 oldalas dokumentum, amely szerint a színes bőrű tanárok is érzik a hátrányos megkülönböztetést. A tavaly szeptemberben ismertetett elemzés még arról szólt, hogy a londoni pedagógusok mindössze 7,4 százaléka tartozott valamilyen etnikai kisebbséghez, a feketék aránya pedig a 3 százalékot sem érte el, miközben a diákok közül csaknem minden ötödik afrokaribi. A helyzet azóta némiképp javult: immár a tanárok 9 százaléka színes bőrű, de még ez is messze elmarad a polgármester által kitűzött 33 százalékos céltól.

A probléma persze korántsem új keletű. A The Economist szerint az utóbbi negyed század minden felmérése azt mutatta, hogy a fekete diákok tanulmányi eredménye gyengébb az átlagnál, igaz, folyamatosan javult. A BBC által idézett adatok például arról tanúskodnak, hogy 1989-ben még csak 18 százalékuk szerzett legalább öt tárgyból jó jegyet az érettségin, 1996-ban viszont már 23, 1998-ban 29, 2000-ben pedig 39 százalék - igaz, azóta ismét visszaesést mutatnak a statisztikák. A probléma nemcsak ezért került most napirendre a brit sajtóban, hanem azért is, mert a fekete diákok teljesítményének felhozatalára sajátos megoldást javasolt a belügyminisztérium által finanszírozott, de nem kormányszervként működő Faji Egyenlőség Bizottságának (CRE) vezetője, a szintén fekete bőrű Trevor Phillips. Szerinte szükség esetén osztálytársaiktól elkülönítve kellene oktatni a fekete fiúkat. "Ha csak így lehet áttörni az őket körülvevő falat, erre is késznek kell lennünk" - mondta, nem kis megdöbbenést váltva ki ezzel. Martin Ward, a Középiskola-igazgatók Szövetségének főtitkárhelyettese a The Times londoni napilapnak nyilatkozva például megkérdőjelezte mind a javaslat hatékonyságát, mind pedig a törvényességét, míg egy leicesteri munkáspárti képviselő szerint egy ilyen lépés "katasztrofális következményekkel járna az egész oktatási rendszerre nézve". Mások apartheidet, faji szegregációt emlegettek.

A The Guardian napilap vezércikke azonban védelmébe vette a CRE tévés műsorvezetőből lett elnökét, mondván, a kijelentését az után tette, hogy meglátogatott egy csak fekete diákokat oktató iskolát, ahol a fiúk - miután külön osztályokba szervezték őket - nyolc hónap alatt 12 százalékot javítottak tanulmányi eredményükön. Trevor Phillips fel akarja rázni az érintett gyerekek szüleit is. Eltilthatnák például a láthatástól azokat a családjuktól külön élő apákat, akik nem érdeklődnek gyermekük iskolai teljesítménye iránt - mondta, utalva arra, hogy a fekete gyermekek nagyon gyakran hátrányos helyzetű családból származnak. 52 százalékukat a The Economist által idézett adatok szerint egyedül neveli az édesanyjuk, miközben a fehér családoknál 14 százalékos, az ázsiaiaknál pedig még kisebb ez az arány. Megfelelő szülőmodell híján aztán könynyen kerülnek a kortársaik vagy rosszabb esetben a bandakultúrát terjesztő bálványok hatása alá - mondják a szakértők.

A fekete diákok sikertelenségének az okát tehát nem valamiféle etnikai sajátosságokban, hanem szociális hátterükben kell keresni - írja a The Economist, állítását számokkal is alátámasztva. Ha ugyanis az ingyenes iskolai étkeztetésben részesülő, tehát a legszegényebb diákok iskolai teljesítményét vetik össze (a feketék között 26, a fehérek között pedig 11 százalék az ilyen gyerekek aránya), a kép gyökeresen megváltozik: a színes bőrű diákok eredménye jobb, mint a fehéreké.

POÓR CSABA

Radar360: Diplomáciai trollkodás a kormánytól, 1 millió fertőzött világszerte

Radar360: Diplomáciai trollkodás a kormánytól, 1 millió fertőzött világszerte

A kollégáinak nem szólt az Uzsoki főnővére, hogy koronavírusos, de a Facebookra kiírta

A kollégáinak nem szólt az Uzsoki főnővére, hogy koronavírusos, de a Facebookra kiírta

A második világháború vége óta nem látott mértékben csökkenhet idén a szén-dioxid-kibocsátás

A második világháború vége óta nem látott mértékben csökkenhet idén a szén-dioxid-kibocsátás