Tetszett a cikk?

A valaha épült legnagyobb üdülőipari komplexumnak szánták a nácik a keleti-tengeri Rügen szigetén Prorát, az egyszerre 20 ezer embert befogadó szállodasort. A különleges vasbetonból készült, felrobbanthatatlannak bizonyult építmény a háború vége után hatvan évvel is bizonytalan jövő elé néz.

Földi perspektívából nem lehet befogni az épületkomplexum igazi dimenzióit. Ehhez repülőgépen kell fölé szállni, vagy be kell érni az egyik teremben felállított makettel. Máskülönben csak annyit érzékelhet a látogató, hogy megy-megy kilométereken keresztül, és még mindig nem ért az út végére. A lenyűgöző építmény Németország legészakibb részén, Rügen szigetén követi a tengerpartot négy és fél kilométer hosszan. Eredeti rendeltetése szerint arra lett volna hivatott, hogy egyszerre 20 ezer embernek nyújtson pihenési lehetőséget, és adjon új erőt a nemzetiszocializmus építéséhez. Ám az 1936 és 1939 között vasbetonba öntött gigantikus tervekből semmi nem lett: soha egyetlen "népi német" sem merített erőt itt az örömből - ahogy a náci szakszervezetpótló népmozgalom neve (Kraft durch Freude - KdF) sugallja -, és a torzónak megmaradt kolosszus ma a harmadik birodalom egyik legautentikusabb építészeti emléke.

Hitler 1933-as hatalomra jutása után a nácik egyik legelső feladatuknak tekintették a szakszervezetek szétverését. A munkás-érdekképviselet helyébe a munkások megnevelése lépett. A Német Munkafront (DAF) s ennek részeként a KdF-mozgalom a nemzetiszocialista eszmevilág terjesztésének magasztos célját követte. Mégpedig jól szervezetten, átgondoltan, sikeresen. 1934 és 1938, az utolsó békeév között több mint 40 millióan vettek részt valamilyen KdF-nyaraláson, -kiránduláson, ahol a teljes ellátáson kívül az ideológiai táplálékot is magukhoz vehették, miszerint mindez a német nép nagy céljainak megvalósítását szolgálja, és a Führer gondoskodásának köszönhető.

Visszaemlékezések szerint személyesen Hitlertől származott a gigantikus tengerparti nyaralótelep ötlete is. Ennek alapján kezdődött meg 1936. május 2-án - a szakszervezetek szétverésének harmadik évfordulóján - az álmos kis fürdőhely, a fehérre festett faerkélyes villáiról ismert Binz északi részén húzódó, több kilométeres partszakaszon az építkezés. Ami persze a homokdűnék világában, kevesebb mint 100 méterre a víztől nem volt egyszerű. A különleges betonalapokra különlegesen erős vasbeton szerkezetet tervezett az építész, a kölni Clemens Klotz (aki különben munkájáért az 1936-os párizsi világkiállításon Grand Prix-t kapott), és a kivitelezés olyan tökéletesre sikerült - meséli a mai látogatónak a Prora-múzeum munkatársa -, hogy közel hetven év után sem látható sem repedés, sem bármiféle elmozdulás nyoma az épületeken. A nyolc, egyenként 500 méter hosszú blokk építésén 2 ezer szakember és ugyanennyi segédmunkás dolgozott, a kézzel tömörített vasbetonba 20 milliméteres átmérőjű Krupp-acélt helyeztek erősítésként - s amikor a háború végén előbb a menekülő németek, majd az oroszok megpróbálták felrobbantani, kudarcot vallottak.

A hatemeletes épületkolosszus azonban csak szerkezetileg készült el, a belső munkákra, berendezésre már nem került sor, így a tervek alapján csak elképzelni lehet, hogyan mutatott volna a 10 ezer, tengerre néző kétágyas szoba, a vizesblokkok, a hatalmas éttermek, a kulturális központ, a mozi együttese. Meglepő, de Prora nélkülözte volna a náci építészet másutt megszokott hatalmi jegyeit: az épület inkább a Bauhaus-stílust idézte, az éttermek üvegfalai már-már barátságos hangulatot árasztottak. A funkcionalitás eme előtérbe helyezése valószínűleg az építmény másodlagos céljával magyarázható: a békeidőben húszezer ember munkaerő-újratermelését szolgálni hivatott Prora a háborúban hadikórházként üzemelt volna.

A külsőleg esetleg hiányzó nemzetiszocialista jegyeket Prora esetében az itt töltött idő ideológiai hatása pótolta volna. A vezetékes rádiókkal felszerelt szobákban reggelente felharsanó ébresztő után a szabadtéri hangszórók vezényletére végzett reggeli torna, a közös vízpartra vonulás, a közösségerősítő játékok mind egy célt szolgáltak: az egyén feloldódását a tömegben. A tíznapos turnusokban egymást váltók fejenként és naponta 2 birodalmi márkáért kaptak volna teljes ellátást, s a személyes irataikon kívül semmit sem kellett volna magukkal hozniuk: a világtörténelem első, bár meg nem valósult all inclusive üdüléséhez még a fogkefét is a helyszínen kapták volna.

Hogy ez nem így lett, az a háború kitörésének következménye: 1939-ben a munkások nagy részét átvezényelték a közeli Peenemündébe, a híres-hírhedt V-rakéták kísérleti telepére. A szerkezetkész épületkomplexum egyes részeit alkalmi céloknak megfelelően alakítgatták: volt itt kiképzőbázis, bombázások menekültjei számára szükségszállás, részben még tábori kórház is. A háborút követően, a már említett sikertelen robbantási kísérletek után Prorát az NDK katonai zárt területté nyilvánította, egyes épületeket használtak laktanyának is.

A német újraegyesítés után Prora a szövetségi állam tulajdonába került, ám hogy mi lesz az egyébként műemléki védettségű építmény végleges sorsa, még nem dőlt el. Az elmúlt évtizedben számos kulturális kezdeményezés települt ide: galériák, képzőművészeti és más múzeumok tucatjai nyíltak, és működik egy, az egész létesítmény múltját bemutató dokumentációs központ is. Ezek eddig a központi kincstárnak fizették a bérleti díjat, de a közelmúltban a parlament alsóháza, a Bundestag költségvetési bizottsága úgy döntött: hozzájárul, hogy azt az épületblokkot, amelyben a múzeumok vannak, eladják az egyik bérlőnek. Ám az új tulajdonos személye ellen egyelőre a többi múzeum- és galériabérlő, valamint a Prora múltját gondozó alapítvány is élénken tiltakozik. Az igazi kérdés azonban a létesítmény egészének jövője. A négy és fél kilométeren húzódó és a part vonalát kétfokos ívvel követő épületegyüttes ugyanis alig 100 méterre van a víztől, s manapság, amikor a Keleti-tengeren érvényes a 200 méteres védelmi sáv beépítési tilalma, ritka értéket jelent egy olyan ingatlan, amit az eddigiek tanúsága szerint sem az emberi, sem a természeti erők nem tudtak kikezdeni.

WEYER BÉLA / PRORA

Monitor

Ötcsillagos sasfészek?

Micsoda történelmi ízléstelenség, persze a luxusért mindent lehet - ez volt a vélemények egyik szélső pontja, míg a...

150 ezer védőmaszk érkezik ma Magyarországra Üzbegisztánból

150 ezer védőmaszk érkezik ma Magyarországra Üzbegisztánból

A Nyugat-Balkán országaiban szigorú intézkedések léptek életbe

A Nyugat-Balkán országaiban szigorú intézkedések léptek életbe

Tartsanak ki, őrizzék meg türelmüket, és maradjanak otthon!

Tartsanak ki, őrizzék meg türelmüket, és maradjanak otthon!