Tetszett a cikk?

Ausztriába és Svájcba özönlenek munkát vállalni az odahaza állástalan németek. Főként az egykori NDK állampolgárai használják ki a nyelvi azonosságból és az uniós szerződésekből adódó lehetőségeket.

"Erre egyszerűen nem vagyunk felkészülve. Európa sajnos nem képes összehangolni munkaerő-piaci politikáját, nálunk félnek az emberek, hogy azok az újak, akik most nyomulnak be a piacra, elveszik tőlük az állásukat. Ha ez így megy tovább, Szibériából vagy Dzsibutiból hozunk be munkaerőt. Ez egy olyan spirál, amely egyre lejjebb tart." A kifakadás a tiroli munkáskamara elnökétől, Fritz Dinkhausertől ered, haragja azonban nem a törökök vagy az egykori Jugoszlávia vendégmunkásai ellen irányul, ahogyan ezt a kilencvenes években oly gyakran hallani lehetett, hanem a német, döntően keletnémet munkavállalók ellen. Hasonlóképpen vélekedik az osztrák szállodások, vendéglátósok szakszervezetének vezetője, Rudolf Kaske is, kifogásolva, hogy a németek, függetlenül attól, milyen szakmai tapasztalattal rendelkeznek, a legalacsonyabb fizetéseket is elfogadják.

Az 5 millió főt meghaladó munkanélküliség készteti-kényszeríti a németeket - közülük is elsősorban a helyenként 30 százalékos munkanélküliséggel küszködő keletnémeteket -, hogy Ausztriában keressenek munkát. Nyelvi nehézségeik nincsenek, az egykori NDK pedig nem tartozik az unióhoz újonnan csatlakozott volt szocialista országok közé, így a munkavállalásnál ugyanolyan jogok illetik meg lakosait Ausztriában, mint az osztrákokat. Az osztrák társadalombiztosítási szövetség adatai szerint 2000 és 2005 között több mint megkétszereződött az ausztriai német munkavállalók száma, ez év januárjában 44 946 német állampolgárt regisztráltak az osztrák munkaügyi hivatalok, míg 2000 januárjában még csak 20 232 főt. A létszámszaporodás most vált látványossá, csak januárban 9 ezer új munkavállaló érkezett.

Mivel a németek legnagyobb foglalkoztatója a vendéglátóipar, jelenlétük Tirolban, az alpesi síparadicsomokban a legerőteljesebb, 9078-an vannak itt, majdnem háromszor annyian, mint 2000-ben. "23 ezer eurót költöttem el tanulmányaimra egy szállodai szakiskolában, kitüntetéssel végeztem, aztán 170 jelentkezés után sem volt állásom" - idézi a News című osztrák hetilap a bajorországi Garmischból származó 31 éves fiatalembert, aki ma már szállodavezető Kitzbühelben. "A bér közterhei itt egyharmaddal alacsonyabbak, mint Németországban, a szállodákban jóval rövidebb a felmondási idő, így kockázat nélkül fel lehet venni új embereket. A munkára jelentkezők 80 százaléka német, főleg keleti." Az osztrák idegenforgalom 14 ezer részmunkaidőben foglalkoztatott alkalmazottal dolgozik, közülük 10 ezer a német. "Kimondottan ügyeltem rá, hogy döntően helybelieket alkalmazzak" - idézi a hetilap a Tirol legnagyobb wellnesscentrumát irányító schwarzwaldi Bärbel Freyt, aki szerint az átlagosnál rosszabbul fizető munkahelyre osztrákok jószerével nem is jelentkeztek. Drezdai szobalányok 1100 eurós fizetésért dolgoznak egy tiroli hotelben, és bár a pénz osztrák viszonylatban kevés, csaknem kétszerese a németországi fizetéseknek. A németek annyira keresettekké váltak, hogy van már egykori keletnémet munkanélküli, aki a tiroli idegenforgalommal együttműködve céget alapított, és abból él, hogy honfitársai ezreit közvetíti ki szezonmunkára.

"Nem igaz, hogy a német vendégmunkások lenyomják a béreket" - állítja a bécsi 2-es metró építésének egyik irányítója, Jens Klitzen helyettes építésvezető, aki egy ötvenfős csapatot navigál, a munkacsoport fele Mecklenburg-Elő-Pomerániából, a Ruhr-vidékről vagy Bajorországból érkezett. Maga Klitzen a Porr osztrák építővállalat müncheni alkalmazottja volt, de sem a munkaadójának, sem neki nem jutott megbízás az állami megrendelésektől függő alagútépítéseknél, ezért költözött át Bécsbe. Nála az emberek átlagosan 9,73 eurós órabért kapnak, a gépkezelők pedig 10,76 eurót, mindenki az osztrák kollektív szerződés előírásai szerint. De ő is tudja, hogy számos építkezésen formálisan a kötelező tarifa szerint fizetnek ugyan a külföldieknek, valójában mégis csak a pénz töredékét adják kézbe. Főként a német útlevéllel rendelkező oroszokkal merik megcsinálni, hogy mindössze 2,5 eurós órabérrel fizetik ki őket.

Az építkezésen dolgozó németek nagy száma miatt a második legnagyobb, őket foglalkoztató osztrák tartomány Bécs, 8 ezer német állampolgárral (öt éve még csak 4705-en voltak). De Vorarlbergben, Salzburgban, Felső-Ausztriában is megkétszereződött a számuk, mindenütt 5 ezer fölé nőtt, még a távoli Burgenlandban is 428 német vendégmunkást regisztráltak ez év januárjában az öt évvel ezelőtti 235-tel szemben.

A gazdasági elemzők szerint az osztrákok tovább dolgoznak, rugalmasabban és hatékonyabban, mint a németek. Ennek az az oka, hogy a szociális partnerségben a munkáltatókkal rendszeresen egyezkedő szakszervezetek sokkal mérsékeltebb politikát folytattak, mint német elvtársaik. A befolyásos német szakszervezetek az elmúlt húsz évben ugyanis kiharcolták, hogy a munkavállalóknak nehéz legyen felmondani, a munkaidejüket ne változtatgassák, és a bérük folyamatosan növekedjék. Nyugat-Németországban az ipari munkáltatók 27,09 eurót fizetnek ki órabér gyanánt, Ausztriában a költség átlagosan 21,32 euró. Miután a németek özönlenek Ausztriába, helyes lenne, ha a tavaly csatlakozott kelet-európai országokkal szemben hét évre elrendelt foglalkoztatási korlátozást be is tartaná az ország - ajánlja Ewald Walterskirchen osztrák munkaerő-kutató.

A belföldi munkanélküliség elől külföldre kényszerülő németek számára tavaly újabb lehetőség nyílt: az unió 2004 júniusában kétoldalú szerződést kötött Svájccal, amelynek értelmében korlátlanná vált a munkavállalás a két fél között. A szerződés hatálybalépése óta 11 992 német állampolgár jutott állandó munkahelyhez Svájcban, további 31 513-an pedig szezonális álláshoz. A helyzet az ausztriaihoz hasonló, főleg keletnémetek jönnek, akik helyére odahaza lengyelek lépnek, akiket viszont Lengyelországban ukránok váltanak föl. Svájcban is a vendéglátóipar, az építkezés szívja fel a legtöbb németet, de jelentős a mérnökhiány is, és hagyományosan komoly a német jelenlét a svájci egyetemeken, kórházakban. Az alacsonyabb képzettséget igénylő állásoknál a fizetés mintegy kétszerese a keletnémetnek, ugyanakkor pár száz frankkal még mindig kevesebb, mint amennyit a helyiek kapnak. A munkáltatók elégedettek keletnémet alkalmazottaikkal, csapatszellemük jobb, mint az ország nyugati feléről jövőknek, jól képzettek és szorgalmasak. "Néha valósággal vissza kell fogni embereimet - állítja egy Sankt Gallen-i építőmester -, nehogy a hétvégeken is dolgozzanak."

FÖLDVÁRI ZSUZSA / BÉCS

Ketten is elkaphatták a koronavírust az orosz elnöki hivatalban

Ketten is elkaphatták a koronavírust az orosz elnöki hivatalban

Ha valamikor, most még fontosabb: miként kezelhetők hatékonyan az egyre komplexebb céges hálózatok?

Ha valamikor, most még fontosabb: miként kezelhetők hatékonyan az egyre komplexebb céges hálózatok?

RTL Klub: Elküldik a daganatos betegeket a kórházakból

RTL Klub: Elküldik a daganatos betegeket a kórházakból