Halálos járvány pusztít Angolában, az áldozatok száma máris meghaladta a kétszázat. A rettegett Ebolához hasonló vérzéses láz erősen fertőző, nincs rá gyógyszer, és tíz eset közül kilencben végzetes kimenetelű.

Az angolai fővárostól, Luandától 300 kilométerre északra fekvő, a nehezen járható utakon tízórányi autózással megközelíthető Uige tartományban nem látják szívesen a külföldről érkezett segítőket. A tetőtől talpig védőruhába bújtatott egészségügyi dolgozóknak nemcsak a tavaly október óta terjedő Marburg-vírustól kell óvniuk magukat, hanem a helybeliek haragjától is. Az őslakosok ugyanis biztosra veszik, hogy az orvosok és ápolók a halál angyalai: ők terjesztik a rettegett kórt. Ráadásul igyekeznek kiragadni a betegeket a családjuk köréből, hogy kórházba szállítsák, ahol szegények szinte biztosan meghalnak. Az ellenkezés nemritkán tettlegességig fajul, a falubeliek kődobálással próbálják távozásra bírni a teherautón érkező járványfelderítő, fertőtlenítő brigádokat. A helyzet rosszabbodásától kell tartani - véli Richard Thompson, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szóvivője -, amit az is jelez, hogy a múlt hét elején meggyilkoltak négy frissen kiképzett, éppen munkába induló angolai vöröskeresztes önkéntest.

A járvány valódi méretéről több ok miatt is nehéz képet alkotni. A legtöbb beteget nem is látja orvos, ha mégis, a gyilkos kór tünetei alig különböznek más trópusi betegségekétől. A vírus azonosítására alkalmas laboratórium egyelőre csak a fővárosban van, a második, a WHO által adományozott labort most helyezték üzembe a betegség sújtotta régióban. A helybeliek bizalmatlanságát - nem pedig a járvány mérséklődését - mutatja, hogy Uige tartomány azonos nevű fővárosában a helyi körülményekhez képest jól felszerelt, 400 ágyas kórház elkülönített fertőzőrészlegében a WHO legfrissebb jelentése szerint egyetlen beteg sincs. A hivatalos adatok 235 megbetegedésről és 215 halálos áldozatról tudnak, a mostani tehát a legnagyobb Marburg-járvány a vírus 1967-es első felbukkanása óta. A szubszaharai térségben honos - az Ebolával szoros "rokonságban" lévő - kórokozót először a németországi Marburg városának oltóanyag-laboratóriumban azonosították, amikor több dolgozót is megfertőztek a kísérleti célra Ugandából érkezett zöld majmok.

A Marburg-vírus tünetei néhány napos lappangás után jelentkeznek: a magas lázat, hányást, hasmenést követően külső és belső vérzés vezet a szervezet kiszáradásához, a keringés összeomlásához. Az esetek 90 százalékában végzetes kimenetelű fertőzésre nincs gyógyír, a folyadékpótláson kívül lényegében semmit sem lehet tenni a páciensekért. A betegek vérével és más testnedveivel közvetlen kapcsolatba kerülő ápolók és családtagok vannak a legnagyobb veszélynek kitéve, ezért a WHO és a helyszínen segédkező Orvosok Határok Nélkül (MSF) nemzetközi segélyszervezet felvilágosító kampánnyal próbálja elejét venni a járvány továbbterjedésének. Rádióadásokban, a helyi közösségek elöljárói, vallási vezetői segítségével akarják rábeszélni az érintetteket, hogy a lázas betegeket vigyék kórházba, ha pedig mégis ragaszkodnak otthoni ápolásukhoz, igyekezzenek csökkenteni a fertőzésveszélyt. A tradicionális halottbúcsúztatásról pedig mindenképpen mondjanak le. "Az afrikai népek erősen kötődnek az ősökhöz. Elhunyt szeretteiket ölelgetik, csókolgatják, mielőtt eltemetnék őket" - írja le a fertőzésveszélyes népszokást Celso Malavoloneke, az ENSZ gyermekvédelmi szervezete, az UNICEF angolai munkatársa.

Máig nem tudni, hogyan bukkannak fel, majd vonulnak vissza a vérzéses lázat okozó vírusok: még az sem világos, hogy melyik állatról terjednek az emberre. A mostani angolai járvány előtt 1998 és 2000 között a Kongói Demokratikus Köztársaságban terjedt a Marburg-vírus, 128 halálos áldozatot szedve. Állandó készenlétben kell lenni, hiszen a HIV-fertőzés is ebből a térségből indult "világhódító" útjára - figyelmeztetnek járványügyi szakemberek.

A leginkább rettegett vírus manapság mégsem az Angolában terjedő Marburg, hanem a délkelet-ázsiai madárinfluenza. A szárnyasokat tenyésztők körében áldozatokat szedő vírus egyelőre nem terjed emberről emberre, de tartani lehet attól, hogy bármelyik pillanatban kialakulhat a vírus erre is képes változata. Az esetek 70 százalékában halálos kimenetelű madárinfluenza akár 70 millió ember halálát is okozhatja világszerte - állt elő vészjósló előrejelzésével Peter Doherty. A Melbourne-i Egyetem orvosi Nobel-díjas kutatója a közelmúltban egy lyoni konferencián szólalt fel, ahol éppen egy rettegett múlt századi járvány leküzdésének sikertörténetéről emlékeztek meg: fél évszázada állították elő az első hatékony vakcinát, amellyel a gyermekbénulást okozó poliovírus-fertőzést lehet megelőzni.

Bár az influenza vírusa a legegyszerűbbek közül való, mégis - cseppfertőzés révén - ez terjed a leggyorsabban. Az első világháború után a spanyolnátha 40 millió áldozatot szedett, az 1957-es ázsiai influenza a becslések szerint 1-4 millió halottat hagyott maga után. Éppen ezért borzolta fel a kedélyeket az a múlt heti hír, hogy ennek a vírusnak a mintáit küldte szét egy amerikai cég 18 ország ötezer laboratóriumába. A cincinnati Meridian Bioscience vállalat az Amerikai Patológusok Szakkollégiumának megbízásából, egy minőség-ellenőrzési rutinfolyamat részeként juttatta el a kémcsöveket és azok tartalmát - többségüket az USA-ba és Kanadába - virológiai meghatározásra. Utóbb kanadai szakemberek riasztották a WHO-t, hogy H2N2-ként, "polgári nevén" ázsiai vírusként azonosították a mintákat. S bár annak kicsi az esélye, hogy a szigorú munkavédelmi előírásokat betartó laborokban valaki megfertőződjön, ha ez mégis megtörténik, a vírus az utcára kerülve milliók halálát okozhatja. Ezért valamennyi laboratóriumot felszólítottak a veszélyes kémcsövek maradéktalan megsemmisítésére. Az amerikai közegészségügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) vizsgálata szerint ugyan semmi nem tiltja, hogy a tesztelésre küldött fiolák veszélyes kórokozót is tartalmazzanak, ám nem volt "bölcs választás" szétküldeni ezeket. Ráadásul a címzettek között szerepelt egy mexikói és egy libanoni labor is, ahová a jelek szerint vagy nem érkezett meg a kérdéses minta, vagy szerencsésebb esetben el sem küldte azokat a Meridian Bioscience.

Ezért nem okozott nagyobb bajt a múlt heti angyalföldi tűz

Ezért nem okozott nagyobb bajt a múlt heti angyalföldi tűz

A bíróság visszarendelte a rágalmazás helyszínére az ifjúsági kereszténydemokratákat

A bíróság visszarendelte a rágalmazás helyszínére az ifjúsági kereszténydemokratákat

MÁV-sajtófőnök: Az utasok csak október 13-ig lesznek tüntetők

MÁV-sajtófőnök: Az utasok csak október 13-ig lesznek tüntetők

"Hány embernek kell még meghalnia?" Milliók tüntettek a klímaváltozás miatt

"Hány embernek kell még meghalnia?" Milliók tüntettek a klímaváltozás miatt

Elvérzett az NVB előtt Karácsony beadványa, amit Gulyás Gergely mondatai miatt tett

Elvérzett az NVB előtt Karácsony beadványa, amit Gulyás Gergely mondatai miatt tett

Azerbajdzsáni kitüntetést és ölelést kapott Szijjártó

Azerbajdzsáni kitüntetést és ölelést kapott Szijjártó