Egy madridi törvényszék 640 évi börtönre ítélte az argentin haditengerészet egyik volt tisztjét, mert a bírák bizonyítottnak találták, hogy a vádlott hazájában több mint két évtizeddel ezelőtt részt vett a katonai diktatúra kegyetlenkedéseiben.

Adolfo Scilingo hiába vonta vissza korábbi vallomásait, és igyekezett kétségbeesetten bizonygatni ártatlanságát, a bírák nem hittek neki. Az argentin haditengerészet volt tisztje nem kerülhette el a precedensértékű büntetést: összesen 640 évi szabadságvesztést szabtak ki rá emberiség elleni bűntettek miatt. Az ítélet jelképes súlyát jelzi, hogy az ügyészek ennél is többet, 9138 év börtönt kértek az 58 éves férfira. A büntetés azonban a gyakorlatban mindenképpen ugyanazt jelenti: Spanyolországban nincsen ténylegesen életfogytig tartó szabadságvesztés, s így legfeljebb harminc évig lehet börtönben tartani valakit, vagyis az egykori korvettkapitányra is ennyi idő vár a rács mögött.

A volt tengerész voltaképpen saját túlbuzgóságának lett az áldozata. Tíz évvel ezelőtt beszélt először egy argentin újságírónak arról, hogy 1976-1983 között - a katonai diktatúrával szemben álló baloldaliak ellen vívott, úgynevezett piszkos háború idején - a bebörtönözött ellenzékieket elkábították, meztelenre vetkőztették, megkötözték, majd repülőgépről az óceánba dobták (HVG, 1995. május 20.). Szavai szerint a tábornokok uralma alatt működtetett mintegy háromszáz fogolytábor leghírhedtebbjéből, a vallatóközpontként ismertté vált Buenos Aires-i Haditengerészeti Műszaki Főiskolából (ESMA) - ahol egy évig ő is szolgált - két éven keresztül minden héten 15-20 őrizetest vittek a repülőtérre, hogy aztán ilyen haláljáraton végezzék ki őket. Legalább 2 ezer ember, köztük két francia apáca vesztette így életét - idézte a The Independent londoni napilap Scilingót, aki később visszavont állítása szerint 1977 nyarán két alkalommal maga is részt vett összesen harminc ember meggyilkolásában.

A történetet interjúk tucatjaiban mesélte el, 1997-ben pedig önként Spanyolországba utazott, ahol a főként a chilei exdiktátor, Augusto Pinochet felelősségre vonásáért tett erőfeszítéseiről ismertté vált vizsgálóbíró, Baltasar Garzón nyomozott az argentin junta bűneinek ügyében. Scilingo eskü alatt tett vallomásban is megerősítette korábbi nyilatkozatait, mire tanúból egy csapásra gyanúsított lett. Spanyolországban ugyanis a törvények lehetővé teszik, hogy más országban történt súlyos bűncselekmények külföldi elkövetőit is bíróság elé állítsák, ha tetteik spanyol állampolgárokat is érintettek. Scilingo az első olyan vádlott, akinek ügyében alkalmazták is ezt az "egyetemes igazságszolgáltatás" elvén alapuló jogszabályt, és januárban megkezdett tárgyalása valójában egy korszak elleni perré vált.

Az argentin katonai diktatúra túlélő üldözötteinek tucatjai - köztük a Nobel-békedíj 1980-as kitüntetettje, Adolfo Perez Esquivel szociológus - számoltak be tanúvallomásaikban szenvedéseikről. Szavaikból kiderült, hogy gyermekeket szüleik előtt vertek-kínoztak meg, és fordítva, várandós anyákat hurcoltak el, csecsemőjüket a szülés után elrabolták tőlük, majd katonacsaládoknak adták örökbe (HVG, 1996. október 16.). A politikai foglyokat általában olyan zárkákban helyezték el, ahol a kínzások idején hallhatták társaik sikolyait, és cinikusan csak "barbecue"-ként emlegették, ha a bebörtönzötteket olyan erős áramütésnek tették ki, amely a húsukat is megégette. Egy egykori fogoly a Reuters brit hírügynökségnek azt állította, mindez olyan nyíltan zajlott, hogy a hamarosan emlékmúzeummá átalakuló ESMA területén állomásozó tiszteknek tudniuk kellett arról, mi történik az épület falai között, ahol becslések szerint összesen mintegy 5 ezer fogoly halt meg.

Első vallomásai alapján Scilingo is sok mindenről tudott, ám később visszakozott: azt állította, hogy minden, amit mondott, csak fantáziájának szüleménye. A flottánál töltött 15 év alatt itt-ott hallott értesülésekből rakott össze egy mozaikot - mentegetőzött -, mert azt akarta, hogy derüljön fény a haditengerészetnek a piszkos háborúban játszott szerepére, a kegyetlenkedésekre, amelyeknek tulajdon nővére is az áldozatává vált. Sőt - mondta - abban is reménykedett, hogy a sztori esetleg könyv- vagy filmszerződést hoz neki.

"Ideges voltam a meghallgatáskor, csupa sületlenséget beszéltem" - jelentette ki 1997-ben tett vallomásáról ez év januárban, pere kezdetén, ám a tanúk beszámolói alapján a bíróság bizonyítottnak látta korábbi állításait s így bűnösségét is. Noha az egykori foglyok közül csak egy volt, aki emlékezett Scilingóra mint az ESMA egykori munkatársára, a több mint kétszáz oldalas ítélet szerint a vádlott nemcsak tudott a katonai diktatúra alatt elkövetett kegyetlenkedésekről, hanem részt is vett bennük. Végül minden egyes gyilkosságért 21 év börtönt szabtak ki rá, és további öt-öt esztendőt kapott kínzásért és törvénysértő fogva tartásért.

A piszkos háború hét éve alatt hivatalos adatok szerint 13 ezren, emberi jogi szervezetek becslése szerint viszont 30 ezren tűntek el Argentínában, köztük számos spanyol állampolgár is. Az áldozatok hozzátartozói és a túlélők így fontos lépésnek tekintik a madridi ítéletet, de csak részgyőzelemnek, mivel a diktatúra fő bűnösei háborítatlanul élnek. A junta bukása után vizsgálat indult ugyan ellenük, és a katonai rezsim kilenc vezetőjét el is ítélték, de az 1989-ben hatalomra került Carlos Menem elnök első tennivalói egyikeként megkegyelmezett nekik. A többieket felelőségre sem vonták, két, 1987-ben elfogadott amnesztiatörvény ugyanis teljes védelmet adott nekik. Az argentin parlament 2003 augusztusában érvénytelenítette ugyan ezeket a jogszabályokat, de ahhoz, hogy Buenos Airesben is a vádlottak padjára ültethessék a bűnösöket, szükség van még a legfelsőbb bíróság állásfoglalására is. Így aztán Baltasar Garzón vizsgálóbíró két éve hiába próbálkozott azzal, hogy elérje a katonai rezsim 46 főkolomposának - köztük két volt diktátornak, Jorge Videla és Emilio Massera tábornoknak - a kiadatását. Egyelőre csak arra van esély, hogy Scilingo után az argentin haditengerészet egy másik volt tisztje is spanyol törvényszék előtt feleljen majd tetteiért: Ricardo Miguel Cavallót, akit 2003-ban Mexikó adott ki Spanyolországnak, ugyancsak a piszkos háborúban való részvétellel, egyebek közt tömeggyilkossággal és kínzással gyanúsítják.

POÓR CSABA

Orbánt éltette Sorossal szemben Matteo Salvini Rómában

Orbánt éltette Sorossal szemben Matteo Salvini Rómában

Borkai Zsolt lemondását követelték tüntetők Győrben

Borkai Zsolt lemondását követelték tüntetők Győrben

Ezt a fényképet küldte haza a Holdról az indiai Csandraján-2

Ezt a fényképet küldte haza a Holdról az indiai Csandraján-2

Nem jött be a német rendőröknek az aranyozott BMW

Nem jött be a német rendőröknek az aranyozott BMW

Ilyen fejetlenséget is ritkán látni választás után

Ilyen fejetlenséget is ritkán látni választás után

Oroszország és Szerbia szerelmet vallottak egymásnak Belgrád felszabadításának 75. évfordulója alkalmából

Oroszország és Szerbia szerelmet vallottak egymásnak Belgrád felszabadításának 75. évfordulója alkalmából