Az orosz főügyészség vádat emelt az ország egyetlen nukleárishulladék-megsemmisítője ellen, mert az uráli üzemből sugárzó és más szennyező anyag került a közeli folyókba. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa, Oroszország lakosságának több mint fele nem jut egészséges ivóvízhez.

"Az utóbbi négy évben végzett műszeres mérések alapján megállapítható, hogy folyamatosan nő a Tyecsa folyó vizének radoaktivitása, a sugárzás a korábbi szint sokszorosára emelkedett" - e szavakkal indokolta az orosz főügyészség, hogy a napokban eljárást indított az ország egyetlen nukleárishulladék-feldolgozó üzeme ellen. Az Urál hegység déli részén, a Jekatyerinburg és Cseljabinszk között fekvő Ozjorszkban lévő titkos, korábban atombombákat is gyártó létesítmény a vád szerint a nem sugárzó szennyezésben is élen jár: néhány év alatt 60 millió köbméter mérgező vizet engedett bele engedély nélkül a Tyecsába.

A folyó egyes szakaszain - például egy forgalmas híd tövében - a szakemberek a napokban az engedélyezettnél háromezerszer nagyobb, óránként 85 ezer mikroröntgenes sugárzást mértek. A világtól elzárt Ozjorszkban - vagy ahogyan az üzem katonai kódnevén emlegetik: Majakban -, illetve a környező falvakban a rákos megbetegedések aránya az országos átlag öt-hatszorosa, a férfiak és nők közel fele meddő, a kisgyermekek között pedig nagyon sok a fogyatékos. A nagyvonalúnak aligha nevezhető hatóságok havi 200 rubelt (mintegy 1400 forintnak megfelelő összeget) fizetnek fejenként a szennyezett körzetben élőknek. Pedig a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet adatai szerint még a Majaktól 30 kilométerre lévő Muszlimovo faluban is egy-egy lakos élete során legalább 280 millisievert (mSv) sugárzást kap, holott a tudósok szerint az évi egy mSv-nél nagyobb radioaktív terhelés hosszabb távon károsítja az emberi szervezetet.

A Majak egyébként 1948-as megnyitása óta elátkozott területnek számít. 1957-ben itt következett be a Csernobil előtti korszak legsúlyosabb atombalesete: vegyi robbanás történt egy folyékony radioaktív anyagot tartalmazó kádban, a kiszabadult sugárzó anyag pedig negyed magyarországnyi területen oszlott szét, környezetvédők adatai szerint 8 ezer emberéletet oltva ki. Az évtizedekig elhallgatott baleset 1967-ben újabb áldozatokat szedett, és komoly környezeti károkat okozott, amikor a közelben lévő Karacsaj-tó kiszáradt, és széthordta a szél a tíz évvel korábban sebtében belehányt sugárzó hulladékot.

A környezetvédők az uráli üzem azonnali bezárását követelik, az orosz atomlobbi viszont ragaszkodik a létesítményhez - akárcsak a helybeliek jelentős része. Érthető módon, hiszen a környéken a hulladékfeldolgozó a legnagyobb, jó bért fizető munkáltató, az orosz hatóságok pedig arra szemelték ki a létesítményt, hogy ott dolgozzák fel azokat a kiégett fűtőelemeket, amelyeket az orosz uránrudakkal működő külföldi atomerőművekből (így a paksiból is) szállítottak vissza Oroszországba. Független elemzők becslései szerint a kiégett elemek feldolgozásából Oroszország évente több mint 1 milliárd dolláros haszonra tehet szert. Moszkva egyébként annak ellenére sem tett le a Majak továbbműködtetéséről, hogy az Európai Unió helyszínen járt szakértői csoportja is az európai szabványokkal összeegyeztethetetlennek nevezte az üzemet.

Ugyanakkor Oroszországban nem csupán a környezetvédők által orosz Hirosimának nevezett ozjorszki körzetben vannak súlyos gondok az ivóvízzel: hazai és külföldi szakértők felmérései szerint a lakosság több mint fele nem jut jó minőségű ivóvízhez, és a szennyvíznek csak a hatodát tisztítják megfelelő minőségben. Oroszország európai részének legnagyobb folyója, a Volga, illetve a folyamba beletorkolló több száz oldalág is rossz minőségű vizet szállít, míg a Távol-Keleten, Vlagyivosztok térségében évek óta egyre súlyosbodó ivóvízhiány észlelhető. Az orosz környezetvédelmi hatóságok szerint az ország vízhálózatának rendbetételéhez mintegy 200 milliárd dollárra lenne szükség.

Az oroszországi vidék állapotára jellemző, hogy például a Jekatyerinburg térségében lévő több településen anthrax-, népies nevén lépfenejárvány kitörésétől tartanak. A rendkívül súlyos fertőző betegség kórokozóit a körzetben lévő dögkutakban lévő állati maradványokban mutatták ki, és egyes állattemetők csak pár száz méterre vannak a lakóházaktól.

A lépfene rendkívüli túlélési képességgel bíró baktériuma egyébként 1979 óta ólálkodik a térségben: negyed százada egy titkos uráli katonai laboratóriumból kiszabadultak a betegség korokozói, és néhány nap alatt több mint hatvan ember és több ezer állat esett a kór áldozatául. A szovjet hagyományoknak megfelelően a katonák semmit sem árultak el a lakosságnak, és a nagy sietségben nem semmisítették meg a lépfenétől kimúlt állatok maradványait, illetve a termőföld gyorsan összegyűjtött legfelső rétegét. A katasztrófaügyi tárca eddig mintegy ötszáz, azóta elfeledett dögkútról szerzett tudomást, és ezek végleges semlegesítése éveket vehet igénybe.

NÉMETH ANDRÁS / MOSZKVA

Fülke: Orbánnak most a saját terveit kell lesöpörnie az asztalról

Fülke: Orbánnak most a saját terveit kell lesöpörnie az asztalról

Egy iskolában kartondobozt húztak a diákok fejére, hogy ne tudjanak lesni egymásról

Egy iskolában kartondobozt húztak a diákok fejére, hogy ne tudjanak lesni egymásról

A Takarék-vezér vette át Mészáros Lőrinc helyét egy Felcsúthoz köthető cégben

A Takarék-vezér vette át Mészáros Lőrinc helyét egy Felcsúthoz köthető cégben

Hiába a tűzszünet, többen meghaltak a török támadásokban Szíriában

Hiába a tűzszünet, többen meghaltak a török támadásokban Szíriában

Napenergiában erősít a MOL, Paksról várja a megtérülést

Napenergiában erősít a MOL, Paksról várja a megtérülést

Fittyet hány az időjárás a naptárra, nyári meleg lesz szombaton

Fittyet hány az időjárás a naptárra, nyári meleg lesz szombaton