Újabb részletek kerültek nyilvánosságra arról, miként csurgattak vissza pénzeket megrendelésért cserébe a Huszein vezette bagdadi rezsimnek az olajat élelmiszerért program keretében.

Natvar Szingh indiai külügyminiszter az első igazán magas rangú áldozata annak a független vizsgálatnak, amely kiderítette, hogyan fölözhette le és használhatta fel külföldi politikusok és nagyvállalatok cinkos közreműködésével tulajdon túlélésére az iraki rezsim az ENSZ által az iraki polgári lakosság megsegítésére indított olajat élelmiszerért programot. Az amerikai jegybank szerepét ellátó Fed volt elnöke, Paul Volcker által vezetett bizottság október végén tette közzé ötödik, végső jelentését, amelyben megállapította: Szaddám Huszein azóta megdöntött rezsimje 1,8 milliárd dollárnyi csúszópénzt söpörhetett be a világ csaknem hetven országának mintegy 2200 cégétől.

Az olajat élelmiszerért segélyprogramot - a világszervezet eddigi legnagyobb ilyen vállalkozását - azután hívták életre, hogy nyilvánvalóvá vált: az első öbölháború után az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) által Irak ellen életbe léptetett szankciók humanitárius katasztrófával fenyegetik az ország polgári lakosságát. A terv lényege az volt, hogy Bagdad szigorú nemzetközi ellenőrzés mellett és korlátozott mennyiségben adhassa el stratégiai exportcikkét, s a bevételekből kizárólag olyan termékeket vásárolhasson, amelyekkel enyhítheti a nélkülözők nyomorúságát. A program biztosította az Irak által lerohant Kuvait háborús kárpótlásának forrását, és arra is garanciát jelentett, hogy olajjövedelmeiből Szaddám Huszein ne fegyverezhesse fel újból hadseregét.

Az 1996 decemberében indult és a Szaddám-rezsim 2003 tavaszán bekövetkezett megdöntése után lezárult program során 3,4 milliárd hordó olajat értékesítettek 64 milliárd dollárért, az akció kárenyhítő hatása azonban már a kezdettől fogva kétséges volt. Az ENSZ gyermekalapja, az UNICEF például megállapította, hogy Közép-Irakban, ahol a lakosság mintegy 85 százaléka él, az 5 éven aluliak körében a nyolcvanas évek végétől egy évtized alatt csaknem a háromszorosára emelkedett a halandósági ráta, 1994-1999 között ezer kisgyermekből 131 még az ötödik életéve betöltése előtt meghalt.

Időközben nyilvánvalóvá vált az is, hogy Iraknak sikerült kijátszania az ENSZ BT által megszabott játékszabályokat, és szomszédai közbeiktatásával jóval az engedélyezett kvótán felül tudott exportálni fekete aranyából.

A körvonalazódó sejtések és a sűrűsödő gyanúsítások nyomán a világszervezet tavaly októberben végül rászánta magát, hogy visszamenőleg átvilágítsa az Irak számára egyetlen legális kereskedelmi lehetőségként fenntartott programot. A világszervezet Volcker vezetésével független bizottságot hozott létre, amely 30 millió dolláros költséggel és mintegy száz könyvvizsgáló munkájával öt egymást követő jelentésben foglalta össze megdöbbentő megállapításait (HVG, 2005. augusztus 20.). Ezekből kiderül, hogy a programban részt vevő 4500 vállalatból gyakorlatilag minden második fizetett csúszópénzt Bagdadnak. Huszein ugyanis gyakorlatilag szabad kezet kapott, hogy eldöntse, kinek ad el olajat, és kitől vásárol. Így 2000-től gyakorlatilag félhivatalos rutinná vált, hogy az iraki rendszerrel való kereskedés kiváltságát csak kenőpénzzel lehet elnyerni. A Volcker-jelentés szerint olyan óriások éltek e lehetőséggel, mint a Volvo, a Siemens, a DaimlerChrisler, a Texaco, igaz, közvetlen felelősségük nincs bizonyítva. Reflektorfénybe került a pénzügyi tranzakciók oroszlánrészét intéző BNP-Paribas bank is, ám egyértelműen a bizottság a pénzintézetet sem vádolta meg.

A manipulációkat feltáró vizsgálat modellként mutatja be többek között a világ egyik legnagyobb gabonakereskedelmi cégének egy tranzakcióját. Az ausztráliai AWB a francia BNP banknál lévő iraki olajbevételekből kapott 10,5 millió dollárt gabonaszállításra. Ebből az összegből az AWB elkülönített 2,257 millió dollárt, amelyet egy jordániai bankba utalt. A bank, a saját jutalékát (5650 dollár) levonva, továbbította a pénzt az iraki állami vízi szállítási vállalatnak (ISCWT), amely számos jogcímen számolta el a kiadásait. Egyebek mellett a pénzügyminisztériumnak utalt "járulékos költségek" címén több mint félmillió dollárt, szervizdíjként pedig 976 ezer dollárt továbbított az állami hivatalhoz.

Az ENSZ-programmal kapcsolatos korrupció nemcsak anyagi, hanem politikai természetű is volt - áll a Volcker-jelentésben. Bagdad ugyanis rendszerint az olyan országokban bejegyzett cégeket részesítette előnyben, amelyek kormánya a szankciók enyhítése mellett lobbizott. Az iraki olaj egyharmadát, 19 milliárd dollár értékben, orosz vállalatok vásárolták fel, a második helyen (4,4 milliárd) a franciák következtek. Több amerikai cég a szankciók miatt Franciaországban hozott létre leányvállalatot, s így intézte az USA-ban az embargó miatt tiltottnak minősülő üzleteit. Noha a Volcker-vizsgálat nyomán kirobbant nemzetközi botrányban elsőként India kényszerült "emberáldozatra" - Natvar Szingh külügyminisztert tárca nélküli kabinettaggá fokozták le fia feltételezett ügyletei miatt -, bőven akadnak még ismert nevek az érintettek között. Huszein ugyanis szívesen vesztegettetett meg "baráti" támogatásra kész politikusokat. Moszkvában a vizsgálat többek között a Kreml volt személyzeti főnökét, Alekszandr Volosint, valamint Vlagyimir Zsirinovszkijt hozta kapcsolatba iraki kenőpénzekkel, Párizsban pedig - több rangos aktív állami tisztségviselő mellett - Charles Pasqua volt belügyminisztert. (Magyarországról Király B. Izabella és a Magyar Érdek Pártja szerepel Bagdad kedvezményezettjeinek listáján.)

Még nem tudható, milyen következményekkel járnak a Volcker-jelentés nyomán az egyes országokban beindított - ám a jelek szerint a kormányzati mundér becsületét is szem előtt tartó - nemzeti vizsgálatok. Az már most bizonyos, hogy az ENSZ becsületén talán letörölhetetlen olajfolt esett. A világszervezetben eddig még bűnbakot sem sikerült kreálni: a belső fegyelmi bizottság ugyanis a minap rehabilitálta Joseph Stephanides ciprusi ENSZ-középvezetőt, akit a főtitkár egyedüliként akart feláldozni a botrány oltárán. Eddig csak egy 1 millió dollár elsajátításával vádolt orosz beszerzési biztos, Alekszandr Jakovlev ismerte el bűnösségét. Aligha készül hasonló vallomásra az olajat élelmiszerért program augusztusban lemondatott és kényszerszabadságolt ciprusi főigazgatója, az állítólag 150 ezer dollárral gazdagodott Benon Sevan. Magát a világszervezet első emberét, Kofi Annant közvetlenül nem lehet ugyan korrupciós vádakkal kapcsolatba hozni, de fiáról kiderült, hogy évekig rejtett alkalmazásban állt egy, a segélyprogram tisztaságát ellenőrző svájci cégnél (HVG, 2005. április 9.). A legfőbb tét most tehát az ENSZ hitelességének megőrzése, a bizalom helyreállítása, és ennek érdekében a világszervezetnek kell lépnie. John Bolton, a legnagyobb tagdíjat befizető Egyesült Államok nyíltan ENSZ-szkeptikus ENSZ-nagykövete például már kijelentette: a Volcker-jelentés "egyértelműen elveti azt a felfogást, hogy az ENSZ-ben szokásos ügymenet továbbra is elfogadható lenne".

POGÁR DEMETER

Indul a nyolcadik évad a gemenci gólyafészekben

Indul a nyolcadik évad a gemenci gólyafészekben

Büfésnek jelentették be a focistát, hogy csalhassanak a tao-pénzekkel

Büfésnek jelentették be a focistát, hogy csalhassanak a tao-pénzekkel

Duma Aktuál: Az időszámítás kezdetén kártyanaptárt is hoztak a háromkirályok

Duma Aktuál: Az időszámítás kezdetén kártyanaptárt is hoztak a háromkirályok

Letartóztatták a férfit, aki a gyanú szerint halálra vert egy nőt Budapesten

Letartóztatták a férfit, aki a gyanú szerint halálra vert egy nőt Budapesten

Havas eső is érkezhet szerdán

Havas eső is érkezhet szerdán

Jeff Bezos elképesztő összeget ajánlott fel a klímavédelemre

Jeff Bezos elképesztő összeget ajánlott fel a klímavédelemre