Édesvízi rákveszély

Utolsó frissítés:

Milliók egészsége került veszélybe Kínában, miután robbanás történt egy vegyi üzemben. Hivatalosan csak tíznapos késéssel adtak hírt arról, hogy rákkeltő anyag került a Szungari folyóba.

A környezeti katasztrófa még november 13-án következett be, amikor robbanás történt a csilini vegyi üzemben. Öt ember meghalt, hetvenen megsérültek, és vagy tízezer környékbelit ki kellett telepíteni, ám arról másfél hétig hallgattak az illetékesek, hogy a Szungari folyóba 100 tonna életveszélyes benzol és benzolszármazék került, és 80 kilométer hosszú szennyeződésfolt úszik észak felé, nemcsak a folyó menti kínai városokat, köztük Hejlungkiang tartomány székhelyét, Harbint veszélyeztetve, hanem az Amur folyóba jutva Oroszország távol-keleti területeit, például a 600 ezres Habarovszkot is.

A festék-, hígítószer- és műanyaggyártáshoz használt, még belélegezve is szédülést, fejfájást, eszméletvesztést, súlyos máj- és vesekárosodást, sőt rákot okozó benzol koncentrációja helyenként elérte a megengedett szint több mint százszorosát a környező falvak, városok vízvezetékét is tápláló folyóban, Csilin tartomány illetékesei azonban állítólag még a szomszédos Hejlungkiang hatóságait is csak hat nap elteltével értesítették a történtekről, amelyekről a lakosság továbbra sem tudhatott. Több helyen - a múlt hétfőn a baleset helyszínétől 380 kilométerre fekvő Harbinban is - leállították ugyan a vezetékes vízszolgáltatást, de a lépést karbantartási munkákkal indokolták.

A szerencsétlenségről szóló híresztelések így is eljutottak az emberekhez, akik például Harbinban felvásárolták az üzletek palackozottvíz-készletét, és ezrével hagyták el a várost. Pedig a 9 milliós tartományi központban már megtették a szükséges óvintézkedéseket: az esetleges mérgezések kezelésére készültségbe helyeztek 15 kórházat, 16 millió liter ivóvizet szállítottak a városba, és száz új artézi kút fúrásával igyekeztek enyhíteni a vízhiányt.

Persze csak azután, hogy a múlt kedden végül megérkezett Pekingből az engedély a katasztrófa nyilvános kezelésére, igaz, nyomban a titkolózást elítélő, a felelősök súlyos megbüntetését ígérő kormánynyilatkozattal együtt. Szerdán egy vezető környezetvédelmi tisztségviselő viszont már arról beszélt, hogy egyedül az üzem tulajdonosa, a legnagyobb kínai olajipari társaság, a China National Petroleum Company felel a történtekért, és a helyi illetékesek - bár a nyilvánosságot nem tájékoztatták - idejében megtettek mindent a lakosság megóvásáért. Ven Csia-pao miniszterelnök személyes tekintélyét is latba vetette az incidens keltette hullámok elcsitítása érdekében: szombaton Harbinba látogatott, ahol szigorú vizsgálatot és őszinteséget ígért, egyszersmind sürgette a város vezetékesvíz-ellátásának helyreállítását. A szolgáltatás vasárnap meg is indult, méghozzá egy látványos gesztussal: Csang Co-csi tartományi kormányzó itta meg az első pohár csapvizet.

A folyóban ugyanis Harbin környékén a norma alá süllyedt és a szakemberek szerint a robbanás helyszínétől távolodva fokozatosan csökken a szennyezőanyag-tartalom. A veszélyes, színtelen, édeskés szagú méreg kiszűrésére több mint ezer tonna aktív szenet vetettek be a kínai környezetvédelmi hatóságok, a szer koncentrációjának hígítására pedig egy egész víztározó vizét engedték a mederbe, így elképzelhető, hogy az orosz-kínai határon az Amurba ömlő folyó Oroszországban már nem okoz komolyabb bajt. Ezt a reményt az is táplálja, hogy a határig több mellékfolyó is torkollik a Szungariba, tovább hígítva annak vizét.

A nemzetközi botrányt így sem lehet elkerülni. Peking hivatalosan is bocsánatot kért Moszkvától, jelezve, szükség esetén kész a kártérítésre is. Ugyanakkor bárhogy alakul is a helyzet, tavaszig szinte biztosan nem ürül ki teljesen a benzol az érintett folyókból, mert a méreg éppen akkor szabadult el, amikor a víz fagyni kezdett, és a jég az olvadásig magában tartja a veszélyes anyagot. A mostani folyómérgezéshez hasonló esetek pedig - szakemberek szerint - bármikor megismétlődhetnek Kínában. Az ország rohamos gazdasági fejlődésének egyik árnyoldala ugyanis éppen az, hogy alig törődnek a munkabiztonsággal és a környezetvédelemmel. A hét elején például ugyancsak Hejlungkiang tartományban legkevesebb 68 bányász vesztette életét egy sújtólégrobbanásban, a déli Csungcsingnál pedig a múlt csütörtökön történt detonáció egy vegyi üzemben. A BBC internetes hírszolgálata által idézett, Pekingből származó adatok szerint a kínai folyók és tavak 70 százaléka szennyezett, a Financial Times brit üzleti napilap pedig arról számolt be, hogy az ország 668 nagyvárosa közül mintegy négyszázban komoly gondot okoz az ivóvízellátás biztosítása.

POÓR CSABA