A nemzeti hősként ünnepelt szöuli őssejtkutató, Vu Szuk Hvang kénytelen volt nyilvánosan beismerni, hogy az általa vezetett kutatásokhoz szükséges petesejteket nem etikus módon szerezték.

Népes, 15 ezer fős internetes rajongói klubot tudhat maga mögött a szöuli egyetem sztárkutatója, Vu Szuk Hvang, aki 2004-ben a világon elsőként klónozott emberi petesejtet, és az ő kutatócsoportjának sikerült az idén nyáron előállítania az első klónozott kutyakölyköt is. A nemzeti hősként ünnepelt tudós most mégsem a siker miatt került az újságok címlapjára. November 24-én Hvang kénytelen volt szégyenszemre nyilvánosan bocsánatot kérni, amiért félrevezette a világot.

Az 52 éves, szegény családból származó, állatorvosi diplomát és szaporítástanból doktori fokozatot szerzett Hvangot már tavaly májusban arról faggatta az embrióklónozásról hírt adó Nature amerikai tudományos folyóirat munkatársa, miként tudott elegendő petesejtet szerezni a kutatásaihoz. A dél-koreai beszámolókból ugyanis azt lehetett kiolvasni, hogy 16 donortól származó 242 petesejt közül mindössze egybe sikerült idegen fehérjét beilleszteni úgy, hogy a sejt osztódni kezdett. Mivel pedig összesen harminc embrió előállításáról szóltak a hírek, az egyelőre kis hatékonyságú klónozási technika miatt ehhez a teljesítményhez bőséges petesejtellátás kellett. Márpedig a női ivarsejt adományozása kellemetlen és nem is veszélytelen: egy héten át mindennap hormoninjekciót kell kapnia a donornak, majd egy kisebb műtéti beavatkozással a petefészekből szívják le az érett ivarsejteket.

Mikor a koreai őssejtkutatásban partner amerikai és brit tudósok is feszegetni kezdték a "munkadarabok" eredetét, Hvang, aki korábban többször is biztosította a kíváncsiskodókat, hogy minden rendben van, kénytelen volt beismerni, hogy 2002-ben és 2003-ban - ha nem is ő, hanem a szöuli egyetemi kórház vezetése - 1300 dollárt fizetett minden donornak. A tudós azzal mentegetődzött, hogy a dél-koreai szabályozás csak idén januártól tiltja a pénzért való sejtadományozást. Ennél sokkal súlyosabb etikai vétségnek ítélték az amerikaiak - és faképnél is hagyták másfél éves együttműködés után a koreaiakat -, hogy a kutatásban részt vevő két fiatal is adott hamis név felhasználásával petesejteket. Bár az ügy valamennyi érdekeltje váltig állítja, hogy a donációra senki nem kényszerítette a lányokat, a még ma is erősen tekintélyelvű ázsiai társadalomban meglehetősen aggályos a beosztott állítólagos önkéntessége.

Míg az amerikaiak, akiknél eleve széles az embriókísérletek teljes leállítását támogatók tábora, "túlreagálták" a történteket, a koreai közvélemény a bűnbánó beismerés hallatán a tudós mögé állt, és minden korábbinál több donor jelentkezett, hogy segítse az őssejtkutatást. Az Őssejtvilágközpont (WSCH), amely a dél-koreai kormány 43 millió dolláros támogatásával és Hvang vezetésével jött létre, az októberi ünnepélyes megnyitó után nem győzte nyilvántartásba venni az önkéntes jelentkezőket. Az első napon 3500 interneten, faxon, telefonon és személyesen érkezett ajánlkozót regisztráltak, akik boldogan alávetnék magukat az őssejtkísérleteknek. Nem csoda, hiszen mindannyian gyógyíthatatlan betegségben szenvednek, gerincvelő-sérülés miatt végtagjaik megbénultak, Alzheimer- vagy Parkinson-kór, cukorbetegség teszi tönkre az életüket, és csak abban bízhatnak, hogy még időben megszületnek azok a módszerek, amelyek megmenthetik őket. Hvang is tudja, mit várnak tőle, az íróasztalán nem a családja, hanem egy tolószékben ülő gerincvelősérült beteg képét tartja, hogy állandóan emlékeztesse arra, mi is a munkája célja - tudta meg a brit BBC riportere.

Nemcsak a betegek, a tudományos közvélemény is nagy reményeket fűz a dél-koreaiak munkájához, hiszen a WSCH igazgatói posztjáról vezeklésképp lemondott, de kutatócsoportját továbbra is vezető Hvangnak az idén már sikerült "személyre szabott" őssejteket előállítani, amelyeket a gyógyulásra várók testi sejtjeivel klónoztak. A következő lépésben az őssejteket rá kell tudni bírni a differenciált fejlődésre, hogy pótolni lehessen velük a sérült vagy hiányzó idegszöveteket, inzulintermelő hasnyálmirigyet. Ám még évekbe telhet, míg ez biztonsággal bevethető gyógymód lesz - figyelmeztették a valódi realitásokra a már csak a csodában bízó betegeket a szöuli egyetemi kórház orvosai.

Mivel a 14 naposnál nem idősebb embriók elpusztításával nyerhető őssejtek ügye etikai vitákat gerjesztett Európa-szerte és a tengerentúlon is, mind több kutató felnőtt szervezetekből próbál ilyen sejteket kinyerni. Úgy tűnik, nem sikertelenül: november végén jelentette be a londoni University College gerincgyógyász professzora, Geoffrey Raisman, hogy megtalálta az emberi szervezet egyetlen, a felnőtt élet során is állandóan növekvő idegszövetét. Ezek a szaglóidegek az orr felső részében találhatók, és a bennük lévő őssejtek a professzor reményei szerint a sérült, hiányzó idegek helyére ültetve elindítják a kívánt regenerálódási folyamatot. Így nincs szükség embriósejtekre, ugyanakkor a transzplantált idegek kilökődésére sem kell számítani, amit egyébként csak élethosszig tartó gyógyszerszedéssel lehet megakadályozni. Legalábbis ez a feltételezés - az első műtétek és az eredmények ugyanis legkorábban jövőre várhatóak.

Berobbantotta a mobilnetet (is) a választás vasárnapja

Berobbantotta a mobilnetet (is) a választás vasárnapja

Karácsony Gergely: Két levelet írok meg a beiktatásom napján

Karácsony Gergely: Két levelet írok meg a beiktatásom napján

Csak a magja egy kilométeres a Naprendszeren kívülről érkezett üstökösnek

Csak a magja egy kilométeres a Naprendszeren kívülről érkezett üstökösnek

Leghamarabb 25 év múlva szabadulhat a népligeti gyilkos

Leghamarabb 25 év múlva szabadulhat a népligeti gyilkos

Pikáns húzással lett részvényes az Est Médiában a főváros

Pikáns húzással lett részvényes az Est Médiában a főváros

Csökkent az ingatlaneladások száma

Csökkent az ingatlaneladások száma