Magyarországon az Újpest, Olaszországban pedig az Internazionale szurkolóinak kemény magja okozott rasszista botrányt, amire az Európai Labdarúgó-szövetség szigorú szankciókat helyezett kilátásba.

Az olasz bajnokság november 27-ei játéknapján a Messina elefántcsontparti védőjátékosa, Marco Andre Zoro az Internazionale elleni hazai mérkőzés 66. percében fölkapta a labdát, majd az oldalvonalnál álló, segítő szerepet ellátó negyedik játékvezető felé indult azzal a szándékkal, hogy közli: lemegy a pályáról, mert elege van. A vendég milánói drukkerek kemény magja ugyanis az egész mérkőzés alatt majomhuhogásokkal és más sértő megjegyzésekkel kísérte minden labdaérintését, csak azért, mert színes bőrű.

Zorót végül az Inter két csatára, a brazil Adriano és a nigériai Obafemi Martins rábeszélte, hogy maradjon a pályán, a helyzetre jellemző módon azzal az érveléssel: őket is gyakran éri az ellenfelek közönségétől rasszista támadás, az elefántcsontparti se hagyja hát provokálni magát. Igaz, az északolasz klub bocsánatot kért, és az Olasz Labdarúgó-szövetség kezdeményezésére a bajnokság hét végi fordulójának minden mérkőzését öt perccel később kezdték a rasszizmus elleni tiltakozásképpen, ám a botrány egész Európában nagy vihart kavart. Rögtön beindult az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) gépezete is. A szervezet norvég alelnöke, Per Ravn Omdal nemcsak a rasszizmus minden formájának elutasítását hangsúlyozta, hanem bejelentette: a vétkes klubok vagy játékosok súlyos büntetésre, akár eltiltásra is számíthatnak.

Már a mostani botrány előtt, októberben Sepp Blatter, a Nemzetközi Labdarúgószövetség (FIFA) elnöke a BBC rádiónak adott interjújában fölvetette: a szabályokat úgy kellene átírni, hogy a vétkes klubokat, illetve válogatottakat pontlevonással sújthassák szurkolóik viselkedése miatt. Erre egyelőre nincs mód, a megszokott pénzbüntetés és pályabezárás pedig nem elég elrettentő. A bíróknak a jelenlegi előírások szerint joguk van ugyan a mérkőzést lefújni, ha rasszizmust tapasztalnak, ám erre egész Európában eddig egyetlen alkalommal került sor, amikor 2004 októberében Hollandiában Rene Temmink játékvezető véget vetett a hágai Den Haag és a PSV Eindhoven meccsének, miután a nézőtérről egy skandáló csoport a gázkamrába küldte és a "Hamász kurvájának" minősítette őt. A holland politikusok mellett az UEFA is megdicsérte tettéért a 45 éves bírót, aki - talán jutalmul - az idén augusztusban Monacóban a Bajnokok Ligája (BL)-győztes angol Liverpool és az UEFA-kupa védője, az orosz CSZKA Moszkva Szuper Kupa-mérkőzését vezethette.

Most novemberben megszületett az első rasszizmus miatti kiállítás is, amikor egy BL-találkozón a dán Kim Milton Nielsen piros lapot adott az Anderlecht szerb támadójának, Nenad Jestrovicsnak, mert az egy összecsapás után szerinte sértő megjegyzést tett a Liverpool mali játékosára, Mohamed Sissokóra. Jestrovics tagadott, ám az UEFA három mérkőzésre eltiltotta. 2000-ben, bár a bíró a pályán nem vette észre az esetet, az UEFA utólag két mérkőzésig tartó büntetést rótt az akkor az olasz Lazio színeiben játszó, szintén szerb Sinisa Mihajlovicsra, aki az Arsenal francia idegenlégiósának, Patrick Vieirának szólt be.

A futballrasszizmus elleni küzdelem élharcosa az az Anglia, ahol az első színes bőrű játékos (Viv Anderson) csak 1978-ban mutatkozott be a válogatottban, az 1980-as években pedig a jamaicai származású John Barnest, a Liverpool játékosát rutinszerűen banánhajigálással üdvözölte az ellenfél tábora, amikor pályára lépett. A faji, vallási hovatartozásra utaló gúnynak is hadat üzentek az angol pályákon: a vétkes drukkereket kitiltották a stadionokból. Tökéletes munkát azonban nem tudtak végezni, hiszen a 2004-es Európa-bajnokság egyik selejtező mérkőzésén a vendég török válogatottat rasszista rigmusok fogadták, és klubmeccseken is vannak kisebb incidensek. Emellett az angol labdarúgó-szövetség 14 tagú igazgatóságának és 92 fős tanácsának minden tagja fehér, és az elit, a Premier League edzői között sincs egyetlen színes bőrű sem, miközben a játékosok negyede már fekete vagy kevert etnikumú.

A kontinensen a leggyakoribb verbális támadások a zsidó kötődésűnek tartott Ajax Amsterdam játékosait érik, az ellenfél szurkolói rendszeresen küldik őket gázkamrába, és gyakori az erre áttételesen utaló, kórusban hallatott sziszegő hang is a nézőtéren. Az évek során a Dávid-csillag és az izraeli zászló megjelenítésével "virtuális zsidóságát" vállaló Ajax-szurkolótábor időnként fizikai összetűzésbe is kerül az Eindhoven, a Feyenoord vagy az FC Utrecht drukkereivel. A rasszizmus gyanúja a válogatott szintjén is felmerült, amikor Edgar Davids az 1996-os Európa-bajnokságon arról panaszkodott, hogy a csapat színes bőrű tagjait semmibe veszik a taktikai értekezleteken, a fehér játékosok meg privilégiumokat élveznek (a középpályást azonnal hazaküldték a tornáról).

Olaszországban hosszú ideig az Észak-Dél ellentét keltett feszültséget a stadionokban. Gyakori volt, hogy a Nápolyból vagy délebbről érkezett csapatok játékosainak azt skandálták, hogy büdösek. A rasszizmus az idegenlégiósokkal együtt jelent meg, ám amikor 1995-ben az Internazionaléban játszó angol Paul Ince a niggerezést megunva gúnyosan megtapsolta a nézőket, még sárga lapot kapott sportszerűtlen viselkedésért. A nézőtéri küzdelmekbe politika és történelem vegyül. Az annak idején Benito Mussolini kedvenc csapatának számító római Lazio és a Livorno - ahol az Olasz Kommunista Pártot alapították - mérkőzésein gyakran tűnnek föl fasizmusra utaló, illetve kommunista jelképek. A közelmúltban előfordult az is, hogy a Lazio játékosa, Paolo di Canio fasiszta üdvözlésre lendítette a kezét egy gólja után, de megúszta pénzbüntetéssel.

A nézőtéri huhogások, rasszista bekiabálások Spanyolországban szintén gyakoriak, sőt tavaly ősszel nagy botrány kerekedett abból, hogy Luis Aragones szövetségi kapitány egy kiszivárgott megjegyzésében "szaros négernek" minősítette Thierry Henryt, az Arsenal francia csatárát. De kapott már szurkolói miatt büntetést a Real Madrid is, ahol újabban az ősellenség Barcelonában játszó kameruni Samuel Eto'ónak huhognak. A tavaly novemberi Spanyolország-Anglia barátságos mérkőzésen pedig időnként zúgott a nézőtér a színes bőrű angol játékosok sértegetésétől, ám a spanyol sportsajtó jó része még mindig elnéző az efféle incidensekkel szemben, azokat az ellenfél hergelésének tekinti.

A rasszista botrányok nemcsak Európában - annak keleti és nyugati részén - sújtják a futballt. Az egymást a labdarúgás terén sem különösebben kedvelő Argentína és Brazília között az idén tavasszal kisebb médiacsetepaté alakult ki, amikor a Libertadores Kupa egyik mérkőzésén, Sao Paulóban a lefújás után a pálya mellől bilincsben vitték el a vendég Quilmes csapatának védőjét, Leandro Desábatót. Ő az első félidőben a pályán állítólag makákónak és szaros négernek nevezte a házigazdák csatárát, Grafitét, aki pofonnal vett elégtételt (a bíró mindkettejüket kiállította).

Nem mentes a rasszizmustól az izraeli labdarúgás sem, ahol a Beitar Jerusalem - itt játszott 1995-1998 között a Magyarországon cigány származása miatt "megtalált" Pisont István - ultra szurkolói hírhedtek arabgyűlölő rigmusaikról. Az izraeli első osztály egyetlen palesztin csapatát rendszerint "Halál az arabokra!" jelszóval üdvözlik, a mérkőzés alatt pedig van, hogy az 1994-ben egy hebroni mecsetben vérengző Baruch Goldsteint éltetik. Nem hatotta meg őket az sem, hogy az izraeli válogatott vébéselejtezőinek egyik hőse a palesztin Abbász Szuan volt: amikor idén februárban pályára lépett a Horvátország elleni barátságos mérkőzésen, minden labdaérintését füttyszóval kísérték. Amikor pedig a múlt hónapban elterjedt, hogy a klub orosz származású tulajdonosa - próbálva elvenni a rasszizmus miatti kritikák élét - leigazolja Szuant, a csapat egyik edzésén másfél száz ultra demonstrált az ötlet ellen.

NAGY GÁBOR

Most sem változtatott az alapkamaton az MNB

Most sem változtatott az alapkamaton az MNB

Három autó ütközött a XIV. kerületben

Három autó ütközött a XIV. kerületben

Kövér a kurdokról: Európa a miénk, Szíria az övék – videó

Kövér a kurdokról: Európa a miénk, Szíria az övék – videó

Kiderült: nagyon megéri bekapcsolni az iPhone-okon a sötét módot

Kiderült: nagyon megéri bekapcsolni az iPhone-okon a sötét módot

15 év börtönre ítéltek egy újságírót a donyecki szakadárok

15 év börtönre ítéltek egy újságírót a donyecki szakadárok

Így emlékezett Elvis Presley 1956 hőseire

Így emlékezett Elvis Presley 1956 hőseire