Tetszett a cikk?

Bár lassúsága miatt sokat bírálják, példaértékűvé vált az a nemzetközi segélyakció, amely a 2004. karácsonyi délkelet-ázsiai szökőár után vette kezdetét. Más válságövezeteknek, így a földrengés sújtotta Pakisztánnak azonban jóval kevesebb jut a segítségből.

HVG
"Egy házat szeretnék kérni az elnöktől, mert az enyém nagyon rossz állapotban van" - az egy évvel ezelőtti délkelet-ázsiai szökőár által a leginkább sújtott indonéziai tartomány, Aceh egyik polgára fordult így a minap, a Reuters hírügynökség közvetítésével, a 240 milliós ország vezetőjéhez. Szavai a cunami utáni újjáépítés egyik legsúlyosabb gondját tükrözik: a hajléktalanná vált közel kétmillió ember négyötöde még mindig ideiglenes szállásokon kénytelen meghúzni magát. Indonéziában például, ahol több mint 60 ezren mindmáig sátrakban élnek, 80 ezer új otthonra lenne szükség, de eddig csak 18 ezer épült fel; Srí Lankán 78 ezer új házat kell felépíteni, ám csak ötezer készült el, a legnagyobb károkat elszenvedett indiai államban, Tamil Naduban pedig 130 ezer lakás újjáépítését tervezték, a beszámolók szerint azonban egyelőre mindössze ezer áll közülük.

Pedig a pénzügyi lehetőségek adottak a gyors újjáépítéshez. Külföldi kormányok és magánadományozók összesen 13,6 milliárd dollárt ajánlottak föl a katasztrófa sújtotta 13 államnak, és humanitárius aktivisták ezrei özönlötték el a térséget. Ám - mint azt az Oxfam brit segélyszervezet múlt hónapban kiadott összesítése megemlíti - sokuknak fogalmuk sem volt arról, miként kell kezelni egy ilyen mértékű és ilyen nagy területen jelentkező ínséget. A sokat kritizált késlekedést azonban nem csak az ő tapasztalatlanságuk okozza. A segélyszervezetek újra meg újra emlékeztetnek arra, hogy a katasztrófa utáni újjáépítés a legkörülményesebb munkák közé tartozik, és még az olyan fejlett és gazdag államokban is akadozni szokott, mint Japán. A hatóságok gyakran késve jelölik ki az új lakónegyedek helyét, a tervezésnél aprólékosan fel kell mérni, a kivitelezésnél pedig figyelembe kell venni a leendő lakók igényeit, és persze sok egyéb szempontra is tekintettel kell lenni. A Természetvédelmi Világalap (WWF) például arra intett, hogy Acehben újabb katasztrófákat, földcsuszamlásokat okozhat, ha az építkezésekhez hazai fát használnak föl, letarolva a hegyoldalakat borító erdőket.

A segélyszervezetek ráadásul hosszú távra terveznek. Három-öt éves programokra van szükség a cunami sújtotta államokban a teljes helyreállításhoz, így a rendelkezésre álló pénzt is be kell osztani - állítják. Ezzel magyarázható, hogy például a Nagy-Britanniában összegyűjtött adományoknak eddig alig egyharmadát használták föl, míg az Egyesült Államokban vagy Új-Zélandon felajánlott segélyekből átlagosan mintegy 40 százalékot költöttek el a rászorultak támogatásával megbízott szervezetek.

Ám a bírálatok közepette is érezhető a segélyakciók pozitív hatása. Ugyancsak az Oxfam számolt be arról, hogy a szökőár következtében állás nélkül maradtak csaknem kétharmadának ismét van munkája, és az idei év végére 85 százalékosra növelhető ez az arány, pedig a katasztrófa után Srí Lankán a korábbi 9-ről 20, Acehben pedig 7-ről 33 százalékra ugrott a munkanélküliség. Srí Lankán az elpusztult halászhajók 90, Acehben pedig a 70 százalékát pótolták, és több ezer hektárnyi termőföldet sikerült újra használatba venni.

Újjáéled az idegenforgalom is. Thaiföld például, bár egymillióval elmaradt a kitűzött céltól, tavaly mintegy 12 millió turistát fogadott, és Srí Lankára is 525 ezren látogattak, csupán 35 ezerrel kevesebben, mint 2004-ben. Az Idegenforgalmi Világszervezet adatai arról tanúskodnak, hogy Thaiföldön, Srí Lankán és a Maldív-szigeteken - ahol a Foreign Policy amerikai folyóirat elemzése szerint 2005-ben 45 százalékos visszaesés volt a turistaforgalomban - a december-januári időszakban már 80-90 százalékos a tengerparti szállodák telítettsége. Igaz, még korántsem sikerült minden hotelt fogadóképessé tenni, a thaiföldi Khao Lak városban például mindössze 500 szoba, a korábbi kapacitás alig tizede várja a vendégeket.

Egy év elteltével már azt is tudni lehet, hogy miközben a katasztrófa sújtotta kisebb térségeket sok esetben "lenullázta", az érintett országok gazdaságának az esetek többségében a vártál kisebb veszteséget okozott a szökőár. A szintén a Foreign Policyban megjelent adatok szerint tavaly legfeljebb néhány tized százalékkal lassult a növekedés amúgy komoly - Indonéziában például 5,4, Srí Lankán és Thaiföldön pedig 6 százalék körülire várt - üteme.

Noha a szakértők szerint a cunami okozta, pénzben nehezen kifejezhető társadalmi károkat csak évek múltán lehet felbecsülni, az már most biztos, hogy a katasztrófát követő nemzetközi összefogás az emberiség történelmének eddigi legnagyobb ilyen jellegű megmozdulása volt. 92 ország - köztük olyan, ugyancsak segélyre szoruló államok, mint Észak-Korea vagy Niger - vett részt az akciókban, amelyekben különösen fontos szerep jutott a nem kormányzati szervezeteknek. Ezek gyakran sokkal gyorsabban és sikeresebben tudták megszervezni tevékenységüket, mint az állami intézmények. A Foreign Policy értékelése szerint például Indonéziában 124 nemzetközi és 430 kisebb, nem kormányzati szervezet vesz részt a segélyezésben, és az országban folyó helyreállítási munkák 38 százalékát ezek finanszírozzák. Ugyancsak nem mindennapi jelenség, hogy a cunami híre minden eddiginél jobban megmozgatta a vállalati és a magánszférát, akadnak olyan országok - például az Egyesült Államok -, ahol az ilyen adományok összege jócskán meghaladja az állam által felajánlottat (lásd ábránkat a 38. oldalon).

A szökőár ritka természeti csapás, ráadásul az Indiai-óceánon éppen ünnepnapon, hírszegény időszakban történt a katasztrófa, amelynek mintegy 230 ezer áldozata között - több mint 40 országból - mintegy kétezer külföldi is volt. Így magyarázzák szakértők a rendkívüli aktivitást, amelynek eredményeként a szükségesnél vagy hárommilliárd dollárral több segélyfelajánlás érkezett. Bill Clinton volt amerikai elnök, a cunami utáni humanitárius akciókat irányító ENSZ-megbízott nemrég fel is vetette, hogy a helyreállítás befejezése után megmaradó pénzt az afrikai válságövezetek megsegítésére kellene fordítani. Segélyaktivisták ugyanis arra panaszkodnak, hogy ahogyan nőtt a szökőár áldozatainak összegyűjtött összeg, úgy csökkent a más krízisövezetek támogatására szánt anyagi hozzájárulás.

Az ENSZ november végi adatai például arról tanúskodnak, hogy míg a tagországoktól a természeti és humanitárius katasztrófák enyhítésére kért költségkeretnek általában alig több mint fele érkezik meg a világszervezet kasszájába, a délkelet-ázsiai szökőár esetében 84 százalékos volt ez az arány. A 73 ezer emberéletet követelő október 8-ai pakisztáni földrengés áldozatainak kért 550 millió dollár gyorssegélynek viszont - a Bloomberg hírügynökség december végi jelentése szerint - mindössze a 40 százaléka jött össze. Ígéretekből persze ott sincs hiány: egy novemberi donorkonferencián a részt vevő országok és nemzetközi szervezetek összesen 5,9 milliárd dollárnyi adományt ajánlottak föl a katasztrófa utáni helyreállításra. Ez elég is lenne, hiszen Iszlámábád 3,5 milliárdot kért az ötévesre tervezett újjáépítésre és 1,7 milliárdot a segélyezésre, hogy enyhítse a természeti csapás humanitárius következményét, amely egyáltalán nem marad el a szökőárétól. Pakisztánban ugyanis 3 millió ember maradt hajlék nélkül, sokan a tengerszint felett 1500 méternél is magasabban, ahol már novemberben beköszöntött és márciusig tart a tél.

Talán példát akart mutatni az Európai Bizottság is, amikor karácsony másnapján bejelentette: a szökőár évfordulóján az EU összesen 166 millió eurós rendkívüli segélyt ad tíz, szárazság, áradások és fegyveres konfliktusok által sújtott afrikai országnak. Ezzel is arra figyelmeztetne, hogy nem szabad megfeledkezni a fekete kontinensen végbemenő "csendes cunamikról", amelyek - bár sok közülük be sem kerül a nyugati sajtó hírei közé - ugyancsak óriási szenvedést okoznak.

POÓR CSABA

Monitor

Tartós segítség

A magyar segélyszervezetek is hosszú távú segítségnyújtásra rendezkedtek be a szökőár sújtotta térségben, elsősorban...

Elfogták a férfit, aki rágyújtotta a lakást három emberre a XV. kerületben

Elfogták a férfit, aki rágyújtotta a lakást három emberre a XV. kerületben

Hétköznapi autók, csúcstechnológiával – ma már ez az alap

Hétköznapi autók, csúcstechnológiával – ma már ez az alap

Új tervet mutatott be Novák Katalin: Az idősek bármikor mehetnének boltba, a fiatalabbakat nem engednék be a védett idősávban

Új tervet mutatott be Novák Katalin: Az idősek bármikor mehetnének boltba, a fiatalabbakat nem engednék be a védett idősávban