Az utóbbi 16 év legsúlyosabb mekkai tömegtragédiája is jelzi, hogy a szaúdi hatóságok képtelenek a háddzs biztonságos lebonyolítására. A szervezést nehezíti, hogy az ötnapos zarándoklat - részben a szaúdi királyság legitimációs törekvése okán - többmilliós összejövetellé vált.

Szigorúbb ellenőrzés még több halálos áldozatot követelt volna - magyarázkodott a szaúdi belügyminisztérium szóvivője, miután a mekkai zarándoklat, a háddzs utolsó napján, a múlt csütörtökön legalább 362, főként ázsiai hívő vesztette életét. A szaúdi hatóságok a fegyelmezetlen zarándokokat, azok viszont a hiányos biztonsági intézkedéseket okolták az idei - a Mekka melletti Dzsamarat hídon történt - tragédiáért. A hívők erről a helyről dobálják meg kövekkel a Gonoszt jelképező három oszlopot, de a zarándokok egy csoportja - figyelmen kívül hagyva a hatalmas útirányjelzéseket, a hangosbemondók utasításait és az eseményen kiosztott ismertetőfüzeteket - az előírt útiránnyal ellentétesen haladt. Összepréselődtek a szembejövőkkel, és eltaposták vagy agyonnyomták egymást.

Hiába tanácsolta az idén is több vallási vezető, hogy az oszlopok megkövezését nyújtsák el egész napra, sok zarándok ezúttal is ragaszkodott Mohamed próféta példájához, aki a déli ima után hajtotta végre a rítust. Ezért a hídon és környékén a zarándoklat egyik csúcspontján állítólag 700 ezer ember zsúfolódott össze, és mondhatni, menetrend szerint be is következett a katasztrófa. Bár az idei volt a legsúlyosabb az 1990-es szerencsétlenség óta, amikor egy mekkai alagútban 1426 embert tapostak agyon, a Dzsamarat hídon az utóbbi jó másfél évtizedben rendszeresek voltak a tragédiák. 2004-ben 251-en, egy évtizeddel korábban 270-en lelték halálukat ezen a helyen, és 1998-ban, 2001-ben és 2003-ban is szedett áldozatot a híd, összesen 168-at. (1997-ben a Mekka melletti Mína-völgyben lévő sátorvárosban keletkezett tűz követelt 343 emberéletet.)

A hívők egy része ugyanis a szabályoknak fittyet hányva állandóan magával cipeli a cókmókját - még a sátrát is -, tiltott helyen telepszik le, ami rendkívül megnehezíti a rend fenntartását, noha arra az idén 60 ezer rendőr és katona ügyelt. Mintha a hivatalos magyarázat is azt sugallná, hogy elkerülhetetlen a tragédia az ötnapos vallási rituálé alatt, amely a hatóságok adatai szerint több mint 2,5 millió muszlimot vonzott az idén is.

Az iszlám hívei a 7. század óta zarándokolnak Mekkába, de 1935-ben Germanus Gyula magyar Kelet-kutató még csak 50 ezerre becsülte a számukat. A háddzs az utóbbi évtizedek során azonban a muszlimok összetartozását jelképező vallási összejövetellé, a média által követett megaprogrammá vált, amelynek megszervezése Szaúd-Arábia számára egyszerre rémálom, de egyúttal a királyi család hatalmának legitimitását biztosító kötelesség is (lásd A háddzs projekt című írásunkat).

A hatóságok az idén a madárinfluenza-járvány kirobbanásától is féltek, mivel a hívők többsége Ázsiából érkezett. Közel 7 millió dollár értékben szereztek be a betegség tüneteit enyhítő gyógyszereket. Az első tragédiát azonban nem várt esemény okozta: egy héttel a Dzsamarat hídon történt tömegszerencsétlenség előtt egy mekkai szálloda omlott össze, 76 ember halálát okozva.

A már amúgy is túlnépesedett város lakossága a háddzs alatt meghatszorozódik, a napi ötszöri ima előtt az emberek úgy ellepik az utcákat, hogy fél óra alatt gyalogszerrel alig pár száz métert lehet csak megtenni, a Mekka és a Mína-völgy közötti tízperces autóút pedig három óráig tart. A vészhelyzetek kezelésére a néhány száz méterenként felállított utcai orvoscsoportok hivatottak. A zsúfoltságra jellemző, hogy a háddzs idején a mobiltelefon-rendszerek is összeomlanak.

A zarándoklat persze elsősorban szellemi utazás, de hatalmas üzlet is a szervezőknek. Az iszlám legszentebb helyének számító Nagy Mecset körül ötcsillagos szállodák sorakoznak, és az új építkezések jelzik, a jövőben még több gazdag hívőre számítanak. Kevesebb mint száz méterre a mecsettől az egyik amerikai gyorsétteremlánc kínál kulináris élvezeteket, persze két külön pulttal: egy a férfiaknak, egy a nőknek. A Mecca Hilton és a KFC között luxusboltok csábítanak a vásárlásra. A kevésbé tehetősek a Mína-völgy sátorvárosában laknak a háddzs idején, de sokan már napokkal a zarándoklat kezdete előtt közvetlenül a Nagy Mecset márványfalának tövében ütnek tanyát.

A háddzs minden olyan egészséges muszlim számára élete során legalább egyszer kötelező, aki fedezni tudja az utazási költségeket. A hívek a zarándokút alatt Ábrahám és felesége, Hágár, valamint fiuk, Iszmáél életének eseményeiről emlékeznek meg úgy, ahogy Mohamed hagyományozta a követőire. A szakrális útvonal a Nagy Mecsettől indul, ahol a zarándokok hétszer körbejárják a központi szentélyt, a Kábát. Aztán busszal vagy gyalog a Mína-völgyön keresztül a 20 kilométerre lévő Arafát hegyére másznak fel, ahol Mohamed 632-ben bekövetkezett halála előtt az utolsó prédikációját tartotta. A hegyen való fohászkodást azonban évekkel ezelőtt kiiktatták a hivatalos programból, mert már képtelenség volt mozgatni a zarándoktömeget. A Gonosz oszlopainak megkövezése azonban a rituálé központi része maradt, hogy aztán a zarándokok visszatérjenek Mekkába, ismét körbejárják a Kába követ, és részt vegyenek az utolsó nagy imán.

KERESZTES IMRE

Monitor

A háddzs projekt

A muszlimok hite szerint a Kába szentélyt Ábrahám próféta építette, mégpedig azon a helyen, ahol korábban Ádám...

Németország nem zárja ki a Huaweit az 5G-s fejlesztésekből

Németország nem zárja ki a Huaweit az 5G-s fejlesztésekből

Zoë Kravitz lesz a Macskanő Robert Pattinson Batmanje mellett

Zoë Kravitz lesz a Macskanő Robert Pattinson Batmanje mellett

Új funkció jött a Google Térképbe, jól jön majd legközelebb

Új funkció jött a Google Térképbe, jól jön majd legközelebb

Fellökték az utcán Wittinghoff Tamás 90 éves apját

Fellökték az utcán Wittinghoff Tamás 90 éves apját

Migránsozás: vagy valami, vagy mén valahová

Migránsozás: vagy valami, vagy mén valahová

Menet közben kapott agyvérzést egy kamionsofőr az M1-esen

Menet közben kapott agyvérzést egy kamionsofőr az M1-esen