Az egykori királyi lakokat visszakövetelő I. Mihály nehéz helyzetbe hozta a román államot. Az exuralkodói igény természetbeni kielégítése legalább annyira fájdalmas lenne, mint kifizetni az ingatlanok értékét, ami elérheti a 200 millió eurót.

"Angolok méricskéltek, franciák rajzoltak, németek és magyarok ácsoltak, olaszok falat húztak, a köveket csehek faragták, a talajt románok egyengették. A téglákat törökök égették, a kőbányában albánok és görögök dolgoztak, s a bábeli zűrzavart csak fokozta, hogy egyszerre nyolc-tíz nyelven káromkodtak ezek az emberek" - idézte fel a télen is sok turistát vonzó sinaiai Peles-kastély építésének történetét a helyi idegenvezető. Az I. Károly király nyári rezidenciájának készült kastély munkálatai 1873-ban kezdődtek el, 1899-ben pedig nekifogtak - Peles közvetlen közelében - a hetvenszobás Pelisor-kastély építkezésének is.

A Peles főbejáratához vezető sétányon saját cd-it gitárkísérettel reklámozó fiatalember azt panaszolta el a HVG-nek, hogy bár senki sem mer nyíltan beszélni az ügyről, de attól tartanak, ha a király visszakapja a kastélyt, kitiltja a látogatókat a birtokról (ahol nyaranta órákig kell sorban állni, amíg a kastélymúzeumba bejuthatnak az érdeklődők). Ez pedig egyet jelentene a tönkremenetellel: bezárhat a kastélyhoz vezető macskaköves sétányon a kínai mütyürkéktől a kalotaszegi szőttesig mindenféle csecsebecsét árusítók multikulturális bazárja is.

Az árusok nem véletlenül tartanak a jövőtől, mivel a romániai restitúciós törvénnyel párhuzamosan egy 2005-ös kormányhatározat rendezni óhajtotta az összes egykori királyi ingatlan sorsát. Tette ezt két okból is: egyrészt, mert politikai felelősséget vállaltak a restitúciós törvény végrehajtására, másfelől tartottak az ország európai integrációs és kooperációs ügyek rendkívüli nagykövetének, Radu hercegnek, I. Mihály király vejének a panaszaitól, ami ronthatta volna az ország reputációját.

A Tariceanu-kabinet a kimondottan a királyi család érdekeire szabott kormányhatározatában úgy döntött, hogy az állam megtartja a 160 szobával, harminc fürdőszobával, nappalikkal, könyvtárszobával rendelkező, a festői környezetben máig remek állapotban megőrzött Peles-kastélykomplexumot, amiért cserébe mintegy 30 millió eurónak megfelelő lejjel kártalanítják őfenségét.

Csakhogy az alkotmánybíróság visszadobta ezt a kormányhatározatot, amely a parlament felsőháza elé került. Ám a szenátus jogi bizottsága december elején közölte, eszük ágában sincs újratárgyalni vagy módosítani a határozatot. Látva ügyének zátonyra futását, I. Mihály király hirtelen meggondolta magát, és hangsúlyozva, hogy "nem szeretné megcsapolni a román államkasszát", valamint elkerülendő a végeláthatatlan pereskedést, inkább visszakéri a kastélyt a 60 hektáros erdővel, istállókkal, melléképületekkel. Az exkirály azt ígérte, betartja az idevágó törvényeket, és három évig nem változtat a kastély mostani rendeltetésén.

Ám Adrian Iorgulescu művelődési miniszter éppen attól tart, hogy három év múltán már semmi sem kötelezi I. Mihályt a kastélymúzeum fenntartására. Úgy tudni, a királynak máris megsúgták a jóakarói, hogy könnyen ráfizethet a visszaszolgáltatásra, hiszen a jelenlegi, 600 forintnak megfelelő belépődíjakból még a fűtésszámlára sem futja, így több fantázia lenne abban, ha a Peles-kastélyt ötcsillagos szállodává alakítaná át. Az évszázad romániai ingatlantranzakciójaként emlegetett Peles-üggyel párhuzamosan a szerényen élő és bevételhiánnyal küszködő királyi család most kedvet kapott egykori birodalma visszaállítására. A Brassó melletti, mintegy 20 millió euró értékűre becsült Bran-kastélyt is természetben kérik vissza, mert oda szerte a világból Drakula-bolondokat lehetne csalogatni. "Az ázsiai turisták minden pénzt megadnának, hogy a Drakula-kastélyként ismert palotában aludjanak egy éjszakát, és reggelire vérben sütött vaddisznót tálaljanak elébük" - jegyezte meg Iorgulescu, aki "kemény tárgyalásokat" ígér a királyi családnak, mivel a Bran és Peles nem csupán I. Mihálynak kedves, hanem a romániai turizmus koronaékszere is.

A miniszter legalább annyit szeretne bevasalni a kékvérű famíliától, amennyit az ingatlanok elkobzása után azok felújítására, állagmegőrzésére közel hatvan év alatt költöttek, ami a szakemberek szerint több millió euróra rúghat. Egyébként az 1989-es romániai rendszerváltást követően az Iliescu-rezsim megtiltotta I. Mihálynak a hazatérést. 1990 decemberében a brit útlevéllel mégis megérkező királyt rövid úton kitoloncolták, és csak 1992 áprilisában léphetett be törvényesen Romániába. Eddig a család a bukaresti Erzsébet-palotát és a soborsini (Arad megye) vadászházat kapta vissza, de az említett két kastélyon kívül további ingatlanokat és több tízezer hektárnyi erdőt is igényel. Egy sinaiai ingatlanszakértő a HVG-nek végzett számításai alapján azt állította, ha a román állam pénzben akarja kárpótolni a királyi családot, minimum 200 millió eurónak megfelelő lejt kellene előteremtenie. A "köznép" kárpótlás gyanánt majd részvényeket kap a restitúciós törvény alapján.

IRHÁZI JÁNOS / SINAIA

Traktorral fogalmazta meg gondolatait a Brexitről egy brit gazda

Traktorral fogalmazta meg gondolatait a Brexitről egy brit gazda

Véget vetne a jelszavak megosztásának a Netflix

Véget vetne a jelszavak megosztásának a Netflix

Fának rohant egy busz Borsodban, 10-en megsérültek

Fának rohant egy busz Borsodban, 10-en megsérültek

Megerősítették a német határok ellenőrzését

Megerősítették a német határok ellenőrzését

Elmarad a Budapest Bár koncert-cirkusza

Elmarad a Budapest Bár koncert-cirkusza

Forog a sírjában a bakelitlemez, és élvezi

Forog a sírjában a bakelitlemez, és élvezi