Jacques Chirac francia elnök az indiai partok közeléből hazája vizeire rendelte vissza a bontásra ítélt Clemenceau hadihajót. Az annak idején Tigrisnek is nevezett, a trianoni békerendszer kialakításában jelentős szerepet játszó egykori francia kormányfőről elnevezett repülőgép-hordozót egy indiai üzemben darabolták volna föl.

Újabb hónapokkal hosszabbodott meg az egykor a francia haditengerészet büszkeségeként számon tartott Clemenceau repülőgép-hordozó évek óta tartó kálváriája. A hadrendből 1997-ben kivont és négy esztendeje "halálra ítélt" hajó sorsáról Franciaországban és Indiában is bíróság határoz majd, miután a Greenpeace több más környezetvédő szervezettel összefogva sikeres támadást indított az ellen a szerződés ellen, amelynek értelmében a nyugat-indiai Gudzsarát állambeli Alang bontójában, a világ legnagyobb ilyen létesítményében végezte volna a hadihajó. Az indiai legfelsőbb bíróság egy szakmai bizottságtól vár véleményt, amelynek alapján eldöntheti, beléphet-e az ázsiai ország vizeire a Clemenceau. A francia igazságszolgáltatás csúcstestülete, az Államtanács pedig már az Indiába tartó tengerjáró útjának megszakítását javasolta, és a párizsi polgári törvényszékre bízta az üggyel kapcsolatos jogi kérdések tisztázását.

Alig néhány perccel az Államtanács állásfoglalása után Jacques Chirac elnök is lépett: bejelentette, hogy hazarendeli a 27 ezer tonnás hajóóriást, amely - mint az államfői közlemény írja - "francia vizeken, minden biztonsági garancia mellett áll majd készenlétben mindaddig, amíg nem születik végső döntés a bontásáról". Chiracnak nem volt más választása, mint vállalni a kétségkívül kínos döntést. Alig néhány nappal határozatának közzététele után, vasárnap ugyanis indiai látogatásra indult, mégpedig népes üzletembercsoport kíséretében. A vizittől egyebek közt azt várták, hogy Airbus repülőgépeket, fegyvereket és polgári célú nukleáris technológiát értékesíthetnek a rohamosan fejlődő ázsiai országnak.

Közel tíz éve kezdődött az 1957-ben vízre bocsátott és 1961-ben hadrendbe állított Clemenceau kálváriája. A repülőgép-hodozót - amely számos fegyveres küldetést hajtott végre, 1990-1991-ben részt vett például az első öbölháborúban, 1993-1996-ban pedig többször is állomásozott a jugoszláviai partoknál - 36 évnyi szolgálat után küldték nyugdíjba. 2002-ig ikertestvére, a Brazíliába eladott és ott Sao Paulo néven futó Foch számára szolgált alkatrészforrásként, majd egy spanyol cégen keresztül próbáltak megszabadulni tőle, de az ügylet kudarcba fulladt. A francia állami vagyonkezelő 2003-ban egy német érdekeltségű vállalattal állapodott meg abban, hogy a már csak Q790-es kódnéven futó hajó acélját Indiában értékesítik. A hírek szerint egymillió eurót kínált érte a vásárló, akinek csak az után kerülne tulajdonába a tengerjáró, hogy megszabadították a veszélyes anyagoktól. A Clemenceau építésekor ugyanis még számos olyan anyagot használtak, amelyről mára bebizonyosodott, hogy károsítja az egészséget és a környezetet.

A legnagyobb gondot a rákkeltő azbeszt okozza, amelynek mennyiségéről igencsak eltérő adatok láttak napvilágot. A Greenpeace szerint több száz vagy akár ezer tonnányi is lehet belőle a hajótestben, a francia védelmi minisztérium viszont azt állítja, hogy "mindössze" 45 tonna maradt benne, az is csak azért, mert eltávolítása mozgásképtelenné tette volna a járművet. A tárca beszámolójának hitelességét azonban kétségessé teszi egy súlyos ellentmondás: míg első közleménye szerint az ezzel megbízott cég a touloni kikötőben 115 tonnányi azbesztet emelt ki a halálra ítélt tengerjáróból, utóbb kénytelen volt beismerni, hogy a dokumentumok csak 85 tonnányi rákkeltő anyag ártalmatlanításáról szólnak. Vagyis 30 tonna sorsáról semmit sem tudni, ami miatt Michele Alliot-Marie védelmi miniszter az ügyészséghez fordult.

Már Egyiptom is a vártnál nagyobb környezeti kockázatokra hivatkozott, amikor január közepén csak hosszas vonakodás után engedte át a Szuezi-csatornán a sajtóban gyakran "halálhajóként" emlegetett Clemenceau-t, amely december 31-én indult el Indiába az utolsónak szánt útjára. Az ügyre február elején az Európai Bizottság is felfigyelt, mondván, megalapozottnak tűnik a gyanú, hogy Párizs megsértette a veszélyes hulladékok kezelésére vonatkozó uniós rendelkezéseket. A környezetvédők pedig tényként állítják: Franciaország nemcsak az alangi hajóbontó megfelelő képzettség és védőfelszerelés nélkül dolgozó munkásainak egészségét sodorja veszélybe a kimustrált repülőgép-hordozó eladásával, hanem semmibe veszi az 1989-es bázeli egyezményt is. Ez a 166 ország által elfogadott dokumentum a veszélyes hulladékok szállítását szabályozza, és aláírói tavalyelőtt megegyeztek abban, hogy a bontóba tartó hajók is ilyen hulladéknak minősülhetnek. A francia kormány úgy gondolta, hogy a Clemenceau-ra nem vonatkoznak e korlátozások, ám nem neki adott igazat az Államtanács ítélete, amelyet valószínűleg nemcsak a környezetvédők éltek meg győzelemként, hanem a franciák és az indiaiak többsége is. Legalábbis erre utalnak azok a közvélemény-kutatási eredmények, amelyek szerint mindkét országban 70 százalék azok aránya, akik ellenzik a "hajóroncsalkut".

Nem örülnek viszont a döntésnek az alangi hajóbontóban. "Nagy csapás ez az iparágnak" - panaszkodott az AFP francia hírügynökségnek Giris Lutra, annak a cégnek a vezére, amely a maradék azbesztet távolította volna el a Clemenceau-ból. Szerinte ez a hajó közvetlenül 300-400, közvetve pedig akár 5-10 ezer embernek adott volna egy időre munkát. Az egyik alangi dokk vezetője viszont azt mondta a BBC-nek, hogy a nagy presztízsű francia szerződés sem tudna lendületet adni az indiai hajóbontásnak, amely nem bírja a versenyt a bangladesi, pakisztáni, kínai és török vetélytársakkal. A Greenpeace becslése szerint a megsemmisítésre szánt évi mintegy hatszáz hajó 90 százalékának sorsa ezen országok valamelyik üzemében teljesedik be. A megrendelések zöme azonban ma már nem Indiába, hanem inkább Bangladesbe, Pakisztánba vagy Kínába fut be, mert ott kevésbé szigorúak a környezetvédelmi előírások.

A tengerparton mintegy 10 kilométer hosszan húzódó, közel 180 dokknak helyet adó alangi óriásüzemben így a négy-öt évvel ezelőtti több mint háromszáz helyett tavaly csak 73 hajót szereltek szét, és ma már mindössze négyezren dolgoznak a néhány évvel korábbi negyvenezerrel szemben. India legszegényebb államaiból, akár több mint ezer kilométerről, az északi Biharból és Uttar Pradesből is tömegével érkeztek az álláskeresők, akik napi 2-3 dollárnyi bérért hajlandóak tíz órát is dolgozni embertelen körülmények között, komoly veszélynek téve ki az egészségüket. Emberjogi szervezetek szerint az utóbbi két évtizedben - balesetek és betegségek miatt - több ezer emberéletet követelt ez az iparág, amelyről még másfél éve is azt írta a The Guardian londoni napilap, hogy forgalma Indiában eléri az évi 470 millió dollárt, és csak Alangban két és fél millió tonna hulladék acélt termelt ki a kohászatnak.

A Clemenceau példája ugyanakkor nemcsak muníciót adott azoknak, akik úgy vélik, hogy az ilyen üzletek a fejlett világ szemetesládájává tehetik Ázsiát, hanem már követőre is talált: a bangladesi környezetvédelmi miniszter megtiltotta, hogy az országban bontsák szét az ugyancsak azbeszt alkalmazásával Franciaországban gyártott, majd Norvégiába eladott és ott nemrég kiszuperált luxus utasszállító hajót, az SS Norwayt.

POÓR CSABA

Generációról generációra teremtjük újra az erőszakot

Generációról generációra teremtjük újra az erőszakot

Újabb a NER-be bekötött építőipari érdekcsoport állt saját lábra

Újabb a NER-be bekötött építőipari érdekcsoport állt saját lábra

Sürgős lett a paksi bővítés a kormánynak

Sürgős lett a paksi bővítés a kormánynak

Józsefváros előző, fideszes vezetése mozijegyeket vett több százezer forintért, Pikó Andrásék rászoruló gyerekeknek adják

Józsefváros előző, fideszes vezetése mozijegyeket vett több százezer forintért, Pikó Andrásék rászoruló gyerekeknek adják

Átült két MSZP-s képviselő a DK frakciójába Újpesten

Átült két MSZP-s képviselő a DK frakciójába Újpesten

"Híres emberek csak más híres emberek társaságában árulják el a titkaikat"

"Híres emberek csak más híres emberek társaságában árulják el a titkaikat"