Ismét utcára vonultak Németországban a rossz munkakörülményeik és alacsony fizetésük miatt tiltakozó orvosok. Az egészségügy tervezett reformjának egyik kulcskérdése, hogy valóban kevés-e a pénz, vagy csak rosszul osztják el.

A múlt héten klinikai és kórházi orvosok tüntettek 23 német nagyvárosban. "Rabszolgalázadás" - írták egyebek között demonstrációs tábláikra, illetve azt kérdezték: "Nyolceurós órabér vasárnap. Ön elégedett lenne?" A berlini felvonulók tömegében volt olyan fiatal segédorvos, aki saját elmondása szerint nettó 1800 eurót kap havonta, amihez aztán az égvilágon semmi különjuttatás nem jár. És volt olyan is, aki azt írta táblájára, hogy heti nyolcvan órát kell robotolnia.

A klinikai és kórházi doktorokat tömörítő orvosszövetség, a Marburger Bund vezetője, Frank Ulrich Montgomery ezekben a napokban a televíziós beszélgetőműsorok állandó szereplője lett, ahol rendre elő is adta: 30 százalékos általános béremelést követelnek. Az ezt alátámasztó számítások szerint ha nyolcvan órát nem dolgoznak is átlagban a kórházi orvosok, de az alkalmazottakra és így értelemszerűen rájuk is - függetlenül attól, hogy önkormányzati fenntartású vagy magánkórházban, esetleg egyetemi klinikán gyógyítanak-e - érvényes törvényes heti munkaidőnél, a 38,5 óránál legalább ugyanennyivel teljesítenek többet, mégpedig anélkül, hogy túlmunkájukat megfizetnék.

Kétségtelen, hogy aki akár páciensként, akár látogatóként megfordult már egy német kórház baleseti sebészetén vagy egy klinika intenzív osztályán, és látta a sérülteket futószalagon ellátó, illetve a kómában lévő beteg mellett az utolsó utáni lehetőséget is megpróbáló orvosok munkáját, könnyen méltányosnak ítélheti a 30 százalékos követelést. Még akkor is, ha az előbb említett havi 1800 euró - ami még az összes németországi foglalkoztatottra számított tavalyi, 2736 eurós átlagkeresetet is alulmúlja - nem biztos, hogy általánosan jellemző. Az viszont biztos, hogy a bértarifa-táblázat sem ad többet egy harmincas éveiben járó osztályos orvosnak havi 3500 bruttónál, amiből még lejön az adó, viszont nem jön hozzá semmi, mivel a hálapénz Németországban ismeretlen.

Az orvosok fizetésével tehát mindenképpen kezdeni kell valamit, főleg mert előbb-utóbb Németországnak is követnie kell az Európai Bíróság 2003-as ítéletét, amely szerint az ügyeleti idő is munkaidőnek számít. Igaz, erre a kórházak 2007. január 1-jéig haladékot kaptak, ám akkor sem valószínű, hogy egy az egyben kifizetik majd az összes ügyeleti órát. Egyrészt mert nem tudnák miből, másrészt mert az első kísérleti próbálkozások sem ebbe az irányba mutatnak. Ugyancsak a tüntetések egyik résztvevője mesélte el, hogy a klinikán, ahol dolgozik - a nevét nem akarta elárulni -, már megkezdték az átállást. Mégpedig úgy, hogy az orvosok beosztását eleve műszakrendszerben készítik el, vagyis aki éjszakai ügyeletes, az eleve éjszakára megy be. Ezzel elkerülhetőek ugyan a 24 órás szolgálatok, viszont túlmunka sincs, aminek az ellenértékét követelhetnék.

Elemzők szerint egyébként sem az orvosoknak általánosan juttatott pénzösszeg nagyságával, hanem annak elosztásával van a baj. A németországi betegbiztosítási rendszer több évtizedes sajátossága, hogy a tb-járulékfizetés csak egy bizonyos jövedelemhatárig (jelenleg ez havi 3562 euró) kötelező. E fölött már nem muszáj az államilag ellenőrzött betegbiztosító pénztárak valamelyikéhez tartozni, a páciens köthet magánbiztosítást is. Ez ma a biztosítottak mintegy 10 százalékát érinti, ők a jól fizető magánbetegek. A magánbetegek pedig minden kórház és klinika álmai, mert biztosítóik általában nagyvonalúbbak a számlák kifizetésénél, ráadásul olyan extraszolgáltatásokat is ki lehet kötni náluk, mint az úgynevezett főorvosi ellátás. Ekkor az osztályvezető vagy igazgató főorvos úr személyesen foglalkozik a pácienssel, amit a magánbiztosító busásan megtérít - és kialakul az a helyzet, hogy akár tízszeres vagy ezt meghaladó jövedelemkülönbségek is lehetnek ugyanazon klinika orvosai között. Attól függően, ki milyen helyet foglal el a hierarchiában, ami nemcsak abban nyilvánul meg, hogy például felfestik-e a kizárólagos parkolóhelyet az igazgató úr Jaguarja számára (mint az egyik berlini klinikán), hanem elsősorban abban, hogy kinek jut magánpáciens és kinek nem.

Ahhoz, hogy az orvosok 30 százalékos béremelés-követelését teljesíteni lehessen, a jelenlegi, átlagosan 14 százalékos tb-járulékot 14,3 százalékra kellene emelni - számolták ki az RWI gazdaságkutató intézet szakértői. Ez viszont nem illeszkedik a kormánynak a bérjárulékok csökkentésére - vagy legalábbis további növekedésének megakadályozására - irányuló törekvéseihez. De lehet, hogy nincs is rá szükség: a német szakszervezeti szövetség, a DGB szerint a szolgáltatások átláthatóvá tételével, a párhuzamosságok megszüntetésével és - egyebek között - az orvosok teljesítményfüggő, igazságosabb honorálásával a jelenlegi járulékszint mellett is milliárdokat lehetne megtakarítani. Mégpedig egy átfogó egészségügyi reform keretében. Ennek kidolgozása felé e napokban tették meg az első lépéseket. Angela Merkel kereszténydemokrata kancellár és Ulla Schmidt szociáldemokrata egészségügyi miniszter először kettesben, majd nagyobb körben, pártjaik szakértőivel próbálták felrajzolni a lehetséges irányokat, melyekről a kormányfő egyelőre annyit mondott el, hogy az új rendszernek továbbra is a szolidaritási elven kell alapulnia, ugyanakkor az intézmények között nagyobb versenyre van szükség. A reform sarokpontjait még a nyári szünet előtt ki akarják dolgozni, ám hogy ez a várható érdeksérelmek miatt nem lesz könnyű, azt a gyógyszerfelírási szabályok közelmúltban elhatározott megváltoztatásának esete is mutatja.

A parlament alsóháza februárban jogszabályt alkotott, eszerint az orvosoknak a jövőben az azonos hatóanyagú és a terápiás célnak egyformán megfelelő készítmények közül az olcsóbbat kell felírniuk. A lépést részben kényszer szülte: tavaly 16 százalékkal, 37 milliárd euróra emelkedtek a gyógyszerkiadások. Másrészt kimutatták: az olyan népbetegségek, mint a magas koleszterinszint vagy a magas vérnyomás kezelésére használt gyógyszerek között tízszeres árkülönbségek is vannak - azonos hatóanyag mellett. Például a statintartalmú koleszterincsökkentő napi adagját 1,28 euróért, de 23 centért is fel lehet írni, a magas vérnyomásra adott bétablokkolót pedig napi 0,15 centért meg 1,44 euróért is. Az, hogy az orvos az adott esetben mit ír fel - pontosabban, mit üt be a receptfelíró rendszerbe -, függ a számítógépes programtól is, amit használ. Ezért a jogszabály azt is előírja, hogy a jövőben csak semleges, egyetlen gyógyszergyártót sem preferáló szoftverek alkalmazhatók. A betegbiztosító pedig figyelemmel kíséri, ki ír fel rendszeresen - és szerintük indokolatlanul - a szükségesnél drágább gyógyszert. Mivel a jogszabályhoz egy bonus-malus rendszer is kapcsolódik - aki tartósan és indokolatlanul több mint 10 százalékkal túllépi az adott betegség átlagos gyógyszerkeretét, annak a betegbiztosító csökkenti a honoráriumát, míg a takarékos dokik jutalomra számíthatnak -, viszonylag könnyű volt az ellentámadást "az állam a betegek kárára kényszeríti takarékosságra az orvosokat" érvrendszer köré felépíteni. S bár nyilván az a rossz, aki rosszra gondol, ezért még feltételezni sem illik, hogy a gyógyszeripari lobbi állna a háttérben. Hát még, hogy a gyógyszergyártók esetleg befolyásolnák az orvosok receptfelírási szokásait. Mindazonáltal tény: a jogszabály tervezett életbe léptetését annak ellenére sikerült a parlament felsőházában megakadályozni, hogy azt a nagykoalíciós alsóház simán elfogadta. Végül múlt pénteken a felsőház is beadta a derekát, így május 1-jétől mégis életbe léphet, de hogy a többi lépés sem lesz könnyű, az már ebből is látszik.

WEYER BÉLA / BERLIN

Monitor

Egy falu a világ

"Ha egy ipari vagy kereskedelmi kapacitás feleslegessé válik, azt meg kell szüntetni, a kórházak bezárása viszont...

Baleset miatt lezárták az M1-est Budapest felé, torlódik a forgalom

Baleset miatt lezárták az M1-est Budapest felé, torlódik a forgalom

Videó: Gazdag orosz autósoknál megint elgurult valami

Videó: Gazdag orosz autósoknál megint elgurult valami

23 ember halt meg egy üzemi balesetben Szudánban

23 ember halt meg egy üzemi balesetben Szudánban

Gyermekvédelmi képzést indított a katolikus egyház, Hoffmann Rózsa az alapító

Gyermekvédelmi képzést indított a katolikus egyház, Hoffmann Rózsa az alapító

Jött egy új funkció a Firefoxba, máshogy mutatja a videókat

Jött egy új funkció a Firefoxba, máshogy mutatja a videókat

165 millió forint: íme a világ legdrágább kocsikulcsa – videó

165 millió forint: íme a világ legdrágább kocsikulcsa – videó