A súlyos válságból felépülő Lego kínálatában egyre nagyobb szerepet kapnak a harcias szerepjátékok. A klasszikus műanyag elemekkel pedig már számítógépen is lehet építkezni.

A lopakodó vadász megjelent a gyermekszobában. Lézerágyúja és kétélű villanykardja elárulja, hogy nem az azonos fantázianevű amerikai F-117-es katonai repülőről van szó. Ez is harci gép azonban: így hívják Lego-nyelven azokat a szerkezeteket, amelyekbe bújva a pici műanyag emberkék életre-halálra szóló csatát vívnak az emberiséget veszélyeztető robotokkal. A ház-, vasút- és várépítő készletekre emlékező apukák vagy nagymamák joggal kaphatják fel a fejüket: ennyire megváltozott a világ egyik legismertebb játéka?

A fantáziát és békés építőmunkát kívánó készletek továbbra is kaphatóak ugyan, ám az Európában az év eleje óta forgalmazott, idehaza májusban megjelenő Exo-force talán minden eddiginél távolabb van a dán műanyag építőjáték klasszikus felfogásától. Ez az első Lego-játék, amelynek világát nem univerzális figurák népesítik be, hanem Hikaru, Takeshi és további robotölő hősök személyében a japán képregények, a mangák és a rájuk épülő rajzfilmek, az animék dizájnja lopakodik be a gyerekszobába.

Az igazi újdonság azonban az, hogy a Lego immár saját szerzeményű, nem is egyszerű kalandtörténetekre építi azokat a játékait, amelyeket a szerelés és a cselekmény szavak összeolvasztásával konstrakciósnak nevez. A népmesei egyszerűségű viking várvédés, majd az irodalomból és filmekből kölcsönzött Andersen-mesés, Harry Potter-es, csillagháborús történetek után beindultak a cég saját forgatókönyvírói. A korábbi Bionicle és az új Exo-force már olyan figurákat és gépezeteket tartalmaznak, amelyekhez képregény- és internetes változat is tartozik. Az Exo-force még online lövöldözős játékként is elérhető a világhálón, hiszen a dobozban vásárolható készlet is a háborúzásra épül. Ám korántsem olyan sokoldalú, mint klasszikus társai. Olyan ez, mint ez egyszeri szovjet viccben, amelyben akárhogy variálták is a hazavitt alkatrészeket, mindenképpen géppuska jött ki belőlük: ezekből az építőelemekből is csak néhány fajta, egymásra nagyon hasonlító robot és harci gép állítható össze.

Agresszívabbakká válnak a gyerekek az Exo-force vagy a csillagháborús készlet hatására - aggódik egyik-másik szülő. Az új Lego-témák európai bevezetéséért felelős Evelyn Wurster viszont - a Süddeutsche Zeitung szerint - azzal nyugtatta meg a kedélyeket, hogy "a jó és a rossz küzdelme hozzátartozik a gyerekek szerepjátékaihoz"; igazi fegyverekre hasonlító játékot a Lego, mint mondta, sohasem fog piacra dobni. Gubás Tímea, a Lego magyarországi marketingmenedzsere a HVG kérdésére azzal árnyalta a képet, hogy a mai gyerekeket érő hatalmas információtömeghez, a számítógépes játékokhoz képest a szimpla házépítés, az egyszerű történetek hamar unalmassá válhatnak, ezért találták ki a szövevényes szerepjátékos sztorikat.

Szintén meglehetősen távol áll a hagyományoktól a Lego-robot, a Mindstorms. E játék lelke egy apró mikroprocesszor, amely számítógéphez csatlakoztatva körülbelül fél óra alatt beprogramozható - Gubás szerint ezzel a feladattal manapság már akár tízévesek is elboldogulnak. A nyár végén piacra kerülő újabb változatnak, a motorokkal mozgó, fényt és hangot érzékelő robotnak viszont már az ára is mutatja, hogy nem szokványos gyerekjáték: az Egyesült Államokban az első internetes megrendeléseket 250 dolláros áron hirdetik.

A játékok efféle eltávolodása a kezdeti építőkészletektől érdekesen rímel arra, hogy a Lego mint cég viszont nem járt jól az üzleti diverzifikálással. Az 1990-es évek végén, amikor az olcsó távol-keleti gyártók térhódítása és a számítógépes játékok terjedése megrendítette a családi vállalkozást, a cég eleinte előremenekült. Szélesítette termékpalettáját, tévéműsorok gyártásába szállt be, számítógépes játékokkal próbálkozott - mégis egyre ráfizetésesebb lett. A válság tetőpontján, 2004-ben, amikor 230 millió euróra duzzadt a veszteség, a cégalapító unokája kiadta a kezéből az ügyek vitelét. Az új cégvezető szigorú szanálási programmal csökkentette a termékek számát, elbocsátott 1500 dolgozót - a legtöbb igazgatósági tagot is menesztette -, eladta négy Legoland parkját, a termelés egy részét pedig áthelyezte Svájcból Csehországba. 2005-öt a cég már 94 milliós nyereséggel zárta, miután sok mindentől megszabadult, ami nem közvetlenül a színes építőelemekkel függ össze.

A valódi és a játékvilág számítógépesedését azonban nem hagyhatják teljesen figyelmen kívül: az említett példákon túl immár az is lehetséges, hogy műanyag kockák helyett virtuális elemekből építkezzenek a játékos kedvűek. Jobb számítógépeken futtatható az a tervezőprogram, amellyel a forgalomban lévő Lego-elemekből bármi összerakható; aztán a dolog valahogy úgy működik, mint az internetes fényképrendelés. Aki kézbe szeretné fogni művét, az feltöltheti az adatokat, és megrendelheti saját fantáziaszüleményét, amelynek építőelemeit több országban is házhoz szállítják. Igaz, ez sokkal drágább, mint a játékbolti - amúgy szintén nem olcsó - szériaváltozatok.

Egy "magyar" tagja is lehet az amerikai szenátusnak

Egy "magyar" tagja is lehet az amerikai szenátusnak

Megmagyarázta az Apple, miért figyeli az iPhone folyton, hogy hol van

Megmagyarázta az Apple, miért figyeli az iPhone folyton, hogy hol van

1,3 milliárdot költött ügyvédekre a csődközelben lévő Pécs

1,3 milliárdot költött ügyvédekre a csődközelben lévő Pécs

Durvul a Fidesz: Kocsis Máté már zaklatószínházakról beszél

Durvul a Fidesz: Kocsis Máté már zaklatószínházakról beszél

Visszamegy az időben az Apple, hamarosan érkezhet az iPhone 9

Visszamegy az időben az Apple, hamarosan érkezhet az iPhone 9

Ne nyomja meg a gombot, ha felugrik egy ilyen értesítés a böngészőjében

Ne nyomja meg a gombot, ha felugrik egy ilyen értesítés a böngészőjében