Drezdában felfüggesztették az új Elba-híd építésének előkészítését, mert az UNESCO kilátásba helyezte, hogy törli a várost a világörökség-listáról.

Szászország tartományi parlamentje korszerű, kellemes munkakörülményeket nyújtó épületben ülésezik. A képviselők és a parlamenti tudósítók munkáját légkondicionálás könnyíti a rekkenő nyári hőségben. Ám a múlt hét csütörtökén az újságírók a 33 fokos kánikulában mégis otthagyták az ülésező honatyákat, és csapatostul vonultak át a drezdai városháza régi, fullasztóan meleg nagytermébe, ahol arról kellett dönteniük a tanácstagoknak, beadják-e derekukat, és engednek-e a külvilág nyomásának, vagy nyakas szászok módjára ragaszkodnak eredeti döntésükhöz - esetleg kitalálnak valami áthidaló megoldást.

Hídról volt szó a szó szoros értelmében. Arról, amelynek megépítését már a múlt század eleje óta tervezik, és amely a szász tartományi főváros Elba folyó partján lévő két felének szorosabb összekapcsolását lenne hivatott szolgálni. Most hat híd van Drezdában, plusz a városközponttól távolabb lévő autópályahíd és a vasúti összekötő. Az új építmény a belvárostól, a Zwingertől, a Frauenkirchétől északkeletre vezetné át a forgalmat a folyó fölött. A megépítés szószólói szerint ezzel jelentősen tehermentesítené is a történelmi belváros útjait, az ellenzők szerint viszont fölöslegesen új forgalmat generálna, ráadásul a környezetet is visszafordíthatatlanul rombolná.

Ez utóbbi érvelés persze a korábbi hídprojektek elvetélésekor még nem játszott szerepet. Hol nem volt elég pénz, hol pedig - mint az 1989-1990-es nekifutás idején - az építtetni szándékozó állam, az NDK süllyedt el, mindenestül. A német újraegyesítés után ismét elővett tervekről 1996-ban szavazott a drezdai városi tanács, ekkor döntötték el a leendő híd szerintük végleges helyét is. Az elképzeléseket hathatósan támogatta a szász tartományi kormány és annak akkori feje, a kereszténydemokrata Kurt Biedenkopf is. Mindezek tetejébe tavaly februárban egy népszavazás is megerősítette az építési szándékot: a drezdaiak 68 százaléka igennel voksolt.

Az új híd 150 millió euróba kerülne, mégpedig úgy, hogy az összeg több mint kétharmada vissza nem térítendő központi alapokból származna. Hogy a drezdai városatyák a múlt csütörtökön miért nem szavazták meg az építési munkák megkezdéséről szóló előterjesztést, s miért nem adták ki a kivitelezési megbízásokat, annak oka Vilniusban keresendő. Ott ülésezett ugyanis néhány nappal korábban az UNESCO világörökség-bizottsága, ahol az úgynevezett vörös listára tették Drezdát. Az ENSZ kulturális szervezete, mely eddig világszerte összesen 830 helyet talált méltónak arra, hogy az emberiség kulturális öröksége részének nyilvánítsa, úgy döntött: ha Drezda úgy és ott megépíti a hidat, ahogy és ahol azt tervezik, a város lekerül a világörökség-listáról.

Hogy esetleg ráadásul még csupa kisbetűvel is beírják a nevüket valami könyvbe, attól nem kell a drezdaiaknak tartaniuk, de az UNESCO döntése nyomán - pontosabban már azt megelőzően is, hiszen a fejleményeket előre lehetett látni - újra fellángoltak a tavalyi népszavazás után elülni látszó viták. Elsősorban az ellenzők hallatták hangjukat: a szász művészeti akadémia például arra hívta fel a figyelmet, hogy szerintük hibás forgalombecslési prognózisra alapult az egész projekt, ami ráadásul esztétikailag sem megfelelő.

Több zöld mozgalom az építmény és a majdan arra haladó forgalom környezetromboló hatását hangsúlyozta. A megépítéspártiak érveit pedig az a miniszterelnökségtől időközben búcsút mondani kényszerült Kurt Biedenkopf fogalmazta meg, akit meglehetősen autokratikus vezetési módszerei miatt a köznyelv azóta is egyszerűen csak "Kurt királyként" emleget. Azt nyilatkozta ugyanis egy helyi lapnak, hogy "mi, drezdaiak döntöttünk, mi vagyunk a nép, pont". Az egykori NDK-s ellenzéki tüntetések jelszavának parafrázisa sem tudta azonban annyira felbátorítani a drezdai városi tanács tagjait a múlt csütörtökön, hogy szembehelyezkedjenek az UNESCO döntésével, ami különben főleg az Elba-völgyi tájkép visszafordíthatatlan elcsúfítását veti a hídprojekt híveinek szemére.

Az időközben hitvitává fejlődött hídvita egyik szempontja: végül is mi pluszt vagy mi veszteséget jelent Drezdának, hogy része a világörökségnek. Anyagilag semmit, arról pedig, hogy a város turisztikai vonzerejét mennyiben befolyásolná, megoszlanak a vélemények. Az ellenzők szerint persze ezentúl sok turista, aki mondjuk a világörökség-helyszínek felkeresésére szervezett utazási programon vesz részt, elkerülné a várost. Ugyanakkor a szász turizmusmarketing-társaság, a TMGS felmérése szerint az utazási cél megválasztásakor nem elsődleges kérdés, része-e a régió a világörökségnek vagy sem.

Múlt csütörtökön aztán annyi tudósító meg kamera volt a városi tanács nagytermében, mint még soha. A felszólalók arról vitáztak - indulatoktól sem mentesen -, hogy a városi tanácsnak elsősorban a drezdai polgárok érdekeit kell-e képviselnie, vagy az egyetemes kultúra értékeit, és hogy Drezda megengedhet-e magának egy olyan, világraszóló blamázst, hogy lekerül az örökséglistáról (ilyesmire még nem volt példa). Vagy válasszák inkább azt, hogy bár van pénz, vannak tervek, ráadásul a munkalehetőség is jól jönne a régiónak, mégsem építkeznek.

Végül semmi sem dőlt el. A hídépítés-pártiak (ők a kereszténydemokrata CDU és a szabaddemokrata FDP képviselői) javaslatát, miszerint az eredeti terveknek megfelelően kezdjék meg az építkezést, 38:30 arányban elutasították (a baloldali párt, a szociáldemokraták és a zöldek szavazataival). Végül salamoni döntés született. Bár nem kezdik el az építkezést, annak elvetéséről sem határoztak: a főpolgármester megbízást kapott, hogy próbáljon egyezkedni az UNESCO-val, és a baloldali frakció javaslatára azzal is megbízták, készítsen elő egy újabb népszavazást. Hátha most mást akar a nép.

WEYER BÉLA / DREZDA

Monitor

A hiúság vásárcsarnoka

Az UNESCO július 13-án felvette a világörökségi listára az 1913-ban épült wroclawi Hala Ludowát (Népcsarnokot), mint a...

Marabu FékNyúz: Az anyjuk kipcsakját!

Marabu FékNyúz: Az anyjuk kipcsakját!

Az alábbi képeken látható emberekben egy közös: nem léteznek

Az alábbi képeken látható emberekben egy közös: nem léteznek

NER-lovagok: lesz-e kormány-önkormányzatok meccs?

NER-lovagok: lesz-e kormány-önkormányzatok meccs?

Vekerdy Tamás utolsó tanácsa a Nők Lapjában: egyik gyerek sem hülye

Vekerdy Tamás utolsó tanácsa a Nők Lapjában: egyik gyerek sem hülye

Közel négymillió forint végkielégítést kap Tarlós István

Közel négymillió forint végkielégítést kap Tarlós István

Nem a szokásos koppintás lenne a kínai Rolls-Royce

Nem a szokásos koppintás lenne a kínai Rolls-Royce