A törökök aggódnak a külföldiek törökországi föld- és ingatlanvásárlásai miatt. Már hivatalos vizsgálódás is indult az ügyben.

A napokban Rahsan Ecevit, a hetvenes évek legendás szociáldemokrata miniszterelnökének, Bülent Ecevitnek a felesége kongatta meg nyilvánosan a vészharangot: a külföldiek egyre több földterületet és ingatlant vesznek az országban. A kormány ezzel olyannyira tisztában van - mondta Ecevit -, hogy már térképet is készíttetett arról, melyik megyében mennyi a külföldi tulajdon. A nyilatkozat után néhány nappal a Milliyet napilapban meg is jelent a bizonyíték: egy újságíró lefényképezte az Ecevit asszony által említett térképet, amelyet egy miniszter dolgozószobájában kapott lencsevégre. Az újságíró nem árulta el, mely tárca fejénél bukkant a dokumentumra, de az kiderült, hogy a kormány kérésére a török földhivatal térképezte fel a helyzetet annak bizonyítására, hogy a külföldiek távolról sem vásároltak annyi ingatlant és földet, mint amennyiről az unióellenes politikai mozgalmak beszélnek.

A kérdés most azért is került napirendre, mert bár a törvényt, amely lehetővé tette külföldiek ingatlanszerzését török földön, az alkotmánybíróság 2005-ben érvénytelenítette, egy 2006. eleji rendelet ismét zöld utat adott a vásárlásra a külföldieknek. A földhivatal összesítése szerint eddig összesen 57 ezren éltek a lehetőséggel, a listavezetők a görögök 12 535 birtokkal, őket követik a németek 12 058, majd az angolok 6983 törökországi föld-, illetve ingatlantulajdonnal. Azokkal az állításokkal szemben, miszerint a legnagyobb felvásárlók az izraeliek, ők nincsenek is az első öt között. A meg nem nevezett miniszter azt állította a Milliyetben, hogy a fenti számok a valóságot tükrözik, és hozzátette, hogy a rendelet maximum 2,5 hektárban korlátozza a külföldiek földszerzését, aggodalomra tehát semmi ok.

A megnyugtatónak szánt szavak valószínűleg nem győzik meg a szülőföld sorsa miatt aggódó, a Nyugattal szemben egyre bizalmatlanabb törököket, akik a washingtoni Pew közvélemény-kutató intézet felmérése szerint egyre jobban eltávolodnak a nyugati világtól. Mégpedig Kelet és főleg az iszlám világ felé. A kutatás szerint 2006-ban 8 százalékkal, 51 százalékra nőtt - 2002-höz képest - azok aránya, akik "elsősorban iszlám hitűként" jellemzik magukat a "Minek tekinted magad?" kérdésre. Ugyanezen felmérés szerint a megkérdezettek 64 százaléka úgy gondolja, hogy a nyugati és az iszlám világ közötti viszony "általában rossz", és 79 százalék szerint ennek oka a másik fél magatartásában keresendő, mert "a nyugati ember önző, erőszakos és képmutató".

Ami a nagypolitikát illeti, a Pew vizsgálata szerint a megkérdezett törököknek csak a 16 százaléka hiszi azt, hogy a szeptember 11-ei New York-i terrorakciót arabok hajtották végre. A többség úgy véli, a támadás az iszlám világgal szembeni összeesküvés volt. Az Iránnal kapcsolatos konfliktusban is 51 százalék ad igazat a szomszéd országnak, míg az Egyesült Államokkal csak 17 százalék szimpatizál (2002-ben ez az arány még 31 százalék volt).

A hangulatváltást a török politikusok is érzékelik, amit Abdullah Gül török külügyminiszter minapi nyilatkozata is jelez. Arra az újságírói kérdésre, hogy mit szól az EU közvélemény-kutató intézetének, az Eurobarometernek a legutóbbi felméréséhez, miszerint a törököknek már csak 43 százaléka támogatja az unióba való belépést, Gül azt válaszolta: meg kell nézni, miért veszít ilyen rohamosan a népszerűségéből az unió, ám az okok feltárása nem csupán Ankara feladata.

TARIK DEMIRKAN

Visszafizeti az MLSZ a zártkapus meccs árát a bérleteseknek

Visszafizeti az MLSZ a zártkapus meccs árát a bérleteseknek

Sok bevándorló van állás nélkül Németországban

Sok bevándorló van állás nélkül Németországban

Örülhetnek a képviselők, tényleg "újságíróktól elzárt terület" lett a parlament

Örülhetnek a képviselők, tényleg "újságíróktól elzárt terület" lett a parlament

Használja a Google Térképet? Frissítsen rá most

Használja a Google Térképet? Frissítsen rá most

Olasz rendszámú bérautókkal építik a BMW debreceni gyárát

Olasz rendszámú bérautókkal építik a BMW debreceni gyárát

Christopher Mattheisen: A felhő öt éve kockázat volt, ma megkerülhetetlen

Christopher Mattheisen: A felhő öt éve kockázat volt, ma megkerülhetetlen