Fidel Castro váratlan és súlyos betegsége nyomán ismét felröppentek a találgatások, nem titkolják-e el a vezető valódi állapotát, netán halálát. Az efféle szóbeszédeknek történelmi múltjuk van.

A miniszterelnök számítása bevált: az uralkodó halálhírének két hónapos késleltetésével elejét vették a lázongásoknak, és az utódlást is sikerült a kancellár szája íze szerint megoldani. Az eset több mint 2 ezer éves. Csin Si-Huangdi kínai császár egy vidéki úton halálozott el, történetesen épp attól a higanypirulától, amelyet alkimistái az örök élet varázsszereként készítettek neki. Tekintettel Csin keménykezűségére, Li Si kancellár attól tartott, hogy halála hírére forrongások törnének ki, de nem tudnának közbelépni, lévén az udvar a fővárostól épp kéthavi járóföldre. Mivel az uralkodó amúgy sem igen mozdult ki tanácsadóinak szűk köréből, Li úgy tett, mintha a császár továbbra is hintójában ülne, látszólag naponta tanácskozott is vele. A császári jármű elé és mögé pedig egy-egy szekérnyi halat soroltatott be, nehogy feltűnjön a jellegzetes szag a be nem avatott kíséretnek. A halálhírt csak akkor tették közhírré, amikor az udvar - és az alaposan oszlásnak indult császár - a fővárosba érkezett. Addigra Li Si és társai öngyilkosságba kergették a trón várományosát, Fu-su herceget, majd annak öccsét, Huhait tették meg császárnak.

Az alattvalók nyugtalanságának megelőzése a 20. században is fontos szempont volt. Ez adhatott alapot azoknak a szóbeszédeknek, amelyek szerint a Szovjetunióban a legfőbb vezetők halálhírét késve - az utódlás megszervezését kivárva - közölték, illetve mesterségesen tartották életben a pártfőtitkárokat. Sz. Bíró Zoltán történész a HVG kérdésére azonban azt mondta, hogy ha egyáltalán történt ilyesmi - amire nincs hitelt érdemlő adat -, akkor is legfeljebb egy-két napig tarthatták vissza a hírt; például talán 1953-ban Sztálin halálakor, amikor valóban akkora gondok voltak az utódlással, hogy a Berija-Hruscsov-Malenkov trojka vette át az irányítást (aztán nagyjából három év múltán Nyikita Hruscsov kezébe került a hatalom). Más kérdés, hogy az 1980-as években elhunyt vezetők közül ketten is - Leonyid Brezsnyev és Jurij Andropov - súlyos betegek voltak hivatali idejük végén. Korábbi szélütése miatt Brezsnyev csak napi egy órát dolgozott, a mindössze 16 hónapig főtitkárkodó Andropov pedig ebből a kevés időből is négy-öt hónapot klinikán töltött vesebetegsége miatt. Ez nyilván tápot adhatott azoknak a találgatásoknak, hogy haláluk bejelentését - esetleg az időpontját is - mesterségesen tologathatták, ám Sz. Bíró szerint ezt az 1980-as években nehéz lett volna kivitelezni, mert a legfőbb vezető testület, a politikai bizottság nem volt egységes, így tagjai aligha játszottak volna össze.

Mesterségesen életben tartották viszont a spanyol diktátort, Francisco Francót, miután 1975. október 21-én súlyos szívinfarktus érte. A bajt addig el is lehetett titkolni, amíg a tábornokot át nem szállították egy madridi klinikára. Élete utolsó heteit ott töltötte fájdalmas agóniában, aminek emberi döntés vetett véget: családja kérésére november 20-án kikapcsolták a gépeket. Addig "a puszta tény, hogy teste továbbra is ott feküdt, fenntartotta a rendet az országban" - írja A hosszú menetelés című 1996-os regényében Rafael Chirbes spanyol író. A politikai okokból - az utóbb átmenetinek bizonyult utódlás előkészítésére - elhatározott halogatás egyes ellenzékieket is megrendített, köztük Luis Bunuel filmrendezőt, aki így írt: "Végül még meg is szántam Francót, amiért borzalmas kínok közepette mesterségesen életben tartották."

A Közel-Kelet politikai zűrzavarai ugyancsak kedveztek a legendáknak. Jasszer Arafat palesztin vezetőt 2004. október 28-án súlyos betegen szállították Rámalláhból (ahol izraeli házi őrizetbe volt kényszerítve) egy párizsi katonai kórházba. November 4-én a nem éppen hebehurgyaságáról ismert luxemburgi miniszterelnök, Jean-Claude Juncker egy EU-csúcson bejelentette a halálhírt, ám nem sokkal később visszavonta. Tény, hogy az orvosok aznap állapították meg Arafat agyhalálát, de gépekkel mesterségesen még életben - pontosabban: mély kómában - tartották. Amikor a kórházat pár nap múlva, november 9-én magas rangú palesztin küldöttség kereste föl, ennek tagjai diplomatikusan homályban hagyták, "tárgyaltak"-e Arafattal. A politikus végül november 11-én hunyt el hivatalosan. A többnapos különbséget Nabil Shaat akkori palesztin külügyminiszter azzal indokolta, hogy az iszlám nem engedélyezi az eutanáziát. Közben nemcsak politikai, hanem anyagi érdekekről is terjengeni kezdtek a hírek, például hogy kórházi tartózkodása közben állítólag eltűnt az a kis fekete könyvecske, amelybe Arafat a palesztinok titkos külföldi bankszámláinak adatait jegyezte föl.

Google Maps helyett: megvan, honnan lesz térkép a Huawei telefonjain

Google Maps helyett: megvan, honnan lesz térkép a Huawei telefonjain

Schobert Norbi: A házasságokat a nők teszik tönkre, mert nem fogynak le szülés után

Schobert Norbi: A házasságokat a nők teszik tönkre, mert nem fogynak le szülés után

A Netflix nagyon együtt akar működni Harryvel és Meghannal

A Netflix nagyon együtt akar működni Harryvel és Meghannal

„Felkavar már az is, ahogy rá gondolok” – 100 éves lenne Federico Fellini

„Felkavar már az is, ahogy rá gondolok” – 100 éves lenne Federico Fellini

Beperli az MTI-t a Magyar Helsinki Bizottság

Beperli az MTI-t a Magyar Helsinki Bizottság

Hogy teljesítettek a Vajna-korszak utolsó produkciói?

Hogy teljesítettek a Vajna-korszak utolsó produkciói?