Nem támogatták a nácikat, de nem is szálltak szembe velük - környezetével együtt így vészelte át a hitleri időket iskoláskorában a későbbi XVI. Benedek pápa.

Joseph Ratzinger és a Hitlerjugend. Főképp az angol és amerikai sajtóban bizonyult annyira népszerűnek ez a téma - a későbbi XVI. Benedek pápa tagsága a náci ifjúsági szervezetben -, hogy a müncheni érsekség zsurnaliszták által ostromolt irattárának vezetője, Peter Pfister nem hagyhatta annyiban a dolgot. Történészre bízta, hogy dolgozza föl az ifjú Joseph bajorországi tanintézetének, a traunsteini szemináriumnak a történetét. A könyv most jelent meg, éppen idejében a pápa szeptemberi bajorországi látogatása előtt. A benne foglaltakra a legmagasabb helyről érkezett áldás: XVI. Benedek hozzájárult a történet publikálásához.

A tavalyi pápaválasztás után fellángoló érdeklődés közepette Joseph Ratzinger nem rejtette véka alá, hogy ha nem is önként, de 1941-ben tagja lett a Hitlerjugendnek (HJ), később pedig légvédelmi ágyúk mellett segédkezett a szövetségesek elleni háborúban. Volker Laube egyháztörténész vékony könyve megerősíti, ami eddig is nyilvánosságra került Ratzinger iskolás éveiről, de a levéltári kutatás nem csupán ezért jöhet jól a katolikus egyháznak. Miközben továbbra sem zárult le a vita, hogy az akkori pápa, XII. Piusz miért nem emelte föl szavát határozottabban a nácizmus és a zsidóüldözés ellen, a traunsteini szeminárium története a korabeli katolikus egyház egy másik arcát mutatja be: a háttérbe szorított és kényszerűen alkalmazkodó közösségét.

Nemcsak a hit, a pénz is szerepet játszhatott abban, hogy idősebb Joseph Ratzinger, egy náciellenes és szerény jövedelmű csendőr 1939 tavaszán kisebbik fiát is beíratta a traunsteini katolikus szemináriumra. Előző nyáron jelent meg az a bajor rendelet, amely szerint nem kaphattak állami tandíjtámogatást azok a gyerekek, akik nem voltak a HJ tagjai. A szeminaristák esetében viszont az egyház magára vállalta a segélyezést. Ez történt a két Ratzinger fivérrel is. Ám Joseph Ratzinger így sem menekült meg a HJ-tagságtól, miután 1939 márciusában kötelezővé tették a belépést. Bár az irattárban Laube nem bukkant a jelentkezési lap nyomára, a körülményekből arra következtet, hogy amint Joseph 14 éves múlt - vagyis 1941. április 16-a után -, őt is beléptették. Más kérdés, hogy tandíjügyben ez sem segített. Addigra a nácik már megkülönböztették a hamarabb és önként jelentkezett HJ-törzstagokat a kényszerbelépettektől. Utóbbiak nem számíthattak állami segélyre, legalábbis addig, amíg minimum egyévi igyekezettel ki nem érdemelték a törzstag címet.

A náci gyermek- és ifjúsági szervezetektől a traunsteini szeminárium ameddig csak lehetett, nem hivatalosan eltanácsolta diákjait. A csöndes ellenállás a szeminaristákat is kényelmetlen helyzetbe hozta az egyre erősebb náci befolyás alá kerülő helyi középiskola óráin, de megsínylették a helyzetet a papok és a tanárok is. A Laube által előásott iratok szerint már a Hitler kormányra kerülése utáni évben, 1934-ben bomba robbant a traunsteini lelkészi hivatal előtt. A szeminárium közelében pedig "meleg testvérek utcája" felirattal mázolták át az utcanévtáblát, egyértelmű jeleként annak, hogy a nácik két fronton is - a vallás és a homoszexualitás elleni küzdelemben - támogatásra számíthattak bajor vidéken. A szeminárium több vezetőjét és tanárát leváltották vagy letartóztatták.

A szeminaristák nem tiltakoztak, végtére is a felsőbbség iránti engedelmességre nevelték őket, no meg további támadási felületet sem volt tanácsos nyújtaniuk. Végül 1941-től az épületet is kisajátították tábori kórháznak, majd menekültszállásnak, de - miközben több más egyházi iskolát már bezártak - a szeminárium változó helyszíneken és csökkenő létszámmal a háború alatt is folyamatosan működött. Ratzinger hol egy kolostorból járt iskolába, hol a szüleinél lakott, mígnem 1943-ben kisegítő katonai szolgálatra vezényelték. Alig 17 évesen hívták be, több osztálytársával együtt. Mint a ZDF televízió egy tavalyi riportjából kiderült, az akkori gyerekek máig sem tudják, eltalált-e egyetlen ellenséges repülőgépet is az általuk kezelt müncheni légvédelmi üteg.

A háborúból és az amerikai hadifogságból szerencsésen hazatérő Ratzinger fivérek 1945 decemberében, már papi tanulmányaik kezdetén, ezt írták a traunsteini szeminárium igazgatójának: "A szabadságunktól megfosztva, katonai szolgálatban töltött évek révén még mélyebben nyílt meg előttünk hivatásunk szépsége, mint ahogy az rendes körülmények között talán lehetséges lett volna." A Süddeutsche Zeitung egyházi szakírója, Matthias Drobinski szerint a nácizmus idejében gyökerezik tehát XVI. Benedeknek az a meggyőződése, hogy az egyház úgy vészelheti át a legjobban a történelmi viharokat, ha ragaszkodik hagyományaihoz. A most nyilvánosságra hozott iratokat kommentálva az újságíró azt is megjegyzi, hogy egészen egyszerűen is értelmezhető a pápa májusi auschwitzi beszédének a náci időket röviden összefoglaló, vitatott passzusa (HVG, 2006. június 3.), amely szerint bűnözők serege hazugságokkal félrevezette a németeket: Ratzinger talán csak azt idézte fel, amit iskolásként átélt.

A Roma Parlament Egyesület feljelenti Orbán Viktort

A Roma Parlament Egyesület feljelenti Orbán Viktort

45 millió embert fenyeget éhínség Dél-Afrikában

45 millió embert fenyeget éhínség Dél-Afrikában

Karácsony: Tíz napon belül a fővárosi daganatgyanús betegek kezében lesz a CT- és MR-lelet

Karácsony: Tíz napon belül a fővárosi daganatgyanús betegek kezében lesz a CT- és MR-lelet

Az emberi test határait feszegetik

Az emberi test határait feszegetik

Orbán Olaszországban ad majd elő, amikor a Néppárt a Fideszről dönthet

Orbán Olaszországban ad majd elő, amikor a Néppárt a Fideszről dönthet

Radar360: Orbán kicentizte, a félig magyar kém lebukott

Radar360: Orbán kicentizte, a félig magyar kém lebukott