Egy héten belül két jelentős műkincslopásra derült fény Oroszországban. Szakemberek szerint az esetek a közgyűjteményekben uralkodó kaotikus állapotokról árulkodnak.

Gyógyszerre kellett a pénz - mondta az Ermitázs egyik volt munkatársának férje, amikor arról faggatták, miért lopott el nagy értékű műkincseket a világhírű szentpétervári múzeumból. A felesége cukorbeteg volt, és 3000 rubeles, vagyis 23-24 ezer forintos muzeológusi fizetéséből nem futotta a kezeléséhez szükséges inzulinra - magyarázkodott az egyetemi oktatóként dolgozó Nyikolaj Zavadszkij, miután fiával és egy műkereskedővel együtt a múlt héten előzetes letartóztatásba helyezte a bíróság. Az egyre megalapozottabb gyanú szerint ők állnak ugyanis a mögött a rejtélyes múzeumi lopás mögött, amelyről augusztus elején tájékoztatták a közvéleményt az orosz hatóságok (HVG, 2006. augusztus 5.). Szerény becslések szerint is mintegy 5 millió dollár értékben 221 műkincs, köztük több egyházi relikvia, ikon, ékszer és az utolsó orosz cárnak, II. Miklósnak adott ajándék tűnt el az Ermitázs orosz gyűjteményének raktáraiból - tárta fel egy átfogó ellenőrzés, amelyet még két éve kezdtek meg az összesen csaknem hárommillió tárgyat őrző múzeumban.

Az orosz kollekció egyik kezelője éppen a pénzhiányra hivatkozó gyanúsított felesége, Larisza Zavadszkaja művészettörténész volt, aki a leleplező leltár kezdetén, még 2004-ben váratlanul elhunyt a munkahelyén. Így aztán valószínűleg már soha nem derül ki, milyen szerepe volt a lopásokban. Özvegye és fia igyekszik őt ártatlannak beállítani, vallomásaikból az derül ki, hogy mivel mindketten bejáratosak voltak a múzeumi raktárakba - a fiú évekig ott is dolgozott -, a nő tudta nélkül az 1990-es évek vége óta csentek ki rendszeresen többnyire kisméretű műkincseket az intézményből, ahol a hivatalos jelentések szerint már korábban is tártak fel különböző mulasztásokat.

Legalábbis erre utal, hogy az igazgató, Mihail Piotrovszkij az utóbbi években különböző szakmai szabálysértésekért három fegyelmit is kapott. 2000-ben például, amikor számvevőszéki ellenőrök találomra kiválasztottak ötven tárgyat a múzeum kincseinek listájáról, közülük 47-et nem tudtak bemutatni nekik. Több mint ezer tárgyat különböző intézményeknek kölcsönöztek ki, két 19. századi gyertyatartó például a képzőművészek szövetségének székházában vendégeskedett - ezek egyikéről is kiderült, hogy már csak másolat, amelyre valaki kicserélte az eredetit. Az Argumenti i Fakti című moszkvai hetilap szerint az Ermitázs kollekciójának 221 ezer tárgyáért papíron még mindig a múzeum olyan munkatársai felelnek, akik rég nem ott dolgoznak, vagy már meg is haltak, a raktárakban pedig "1947" feliratú címkével érintetlenül hevernek valószínűleg a második világháború után európai országokból elhurcolt festmények.

Ilyen zűrzavar persze nem csak az Ermitázsra jellemző - derül ki abból az esetből is, amelyről a múlt héten számolt be az orosz sajtó. Ezúttal a moszkvai irodalmi és művészeti levéltárból kelt lába egy 20. század eleji konstruktivista építész, Jakov Csernyihov rajzainak. A bajra egészen véletlenül derült fény: a Christie's aukciósház egyik árverésén elkelt a művész néhány olyan alkotása, amelynek elvileg az archívumban lenne a helye. Az építész unokája, az emlékét őrző alapítvány vezetője ekkor ellenőrizte a levéltárban nagyapja több millió dollár értékűre becsült hagyatékát, és döbbenten tapasztalta, hogy a mappákban tárolt háromezer rajz 80 százalékát ócska hamisítványokra cserélték ki.

Eddig 1,3 millió dollár értékben 274 művet sikerült visszaszerezni. Egy részükre külföldi régiségkereskedésekben bukkantak rá, mint ahogyan elképzelhető, hogy az Ermitázs kincseiből is többet kijuttattak Oroszországból. Zavadszkijék egyébként azt állítják, hogy ők csak 53 tárgyat loptak el, és közülük 13 elő is került. Volt, amelyet egy kereskedő szolgáltatott be, egyet egy kukában találtak meg, kettőt a Szövetségi Biztonsági Szolgálat egyik irodája elé dobtak, a többinek viszont hűlt helye van.

Moszkvában olyan feltételezés is lábra kapott, miszerint az Ermitázs körüli botrány "felplankolása" az intézmény kiváló szakembereként ismert, ám a helyi hatalmasságokkal gyakran szembeszegülő igazgatójának a lejáratását szolgálja. "Az, ami az Ermitázsban megesett, rég megtörtént más múzeumokban is, csak nem beszéltek róla" - mondta például a Komszomolszkaja Pravda című orosz napilapnak a moszkvai Darwin Múzeum igazgatója. "Törvényszerűnek" nevezte a szentpétervári esetet az orosz műkincsek állami felügyeletét ellátó ügynökség, a Roszohrankultura vezetője, Borisz Bojarszkov is. Szavai szerint évente 50-100 múzeumi lopás történik Oroszországban, de egyre kevesebb a klasszikus, külső tetteshez köthető fosztogatás, míg egyre több a múzeumi munkatársak által elkövetett bűncselekmény.

Velük is fel akarják venni a harcot azok az ellenőrzések, amelyeket az elmúlt napokban helyeztek kilátásba a múzeumokat felügyelő szervek, beleértve az állami számvevőket. Szakemberek szerint ugyanakkor a szigornál több kell a helyzet javításához. Az állami kulturális és filmművészeti ügynökség első embere, Mihail Svidkoj volt kulturális miniszter például arról beszélt, hogy a múzeumok krónikus pénzhiányban szenvednek, csak műszaki-technikai bázisuk megszilárdítására még legalább évi 9,5 milliárd rubelt, azaz mintegy 76 milliárd forintot kellene áldozni, ami gyakorlatilag az ágazat költségvetésének a megduplázását jelentené. Erre azonban a jelek szerint semmi esély. Legalábbis ezt látszik alátámasztani egy vezető moszkvai múzeum név nélkül nyilatkozó munkatársa, aki a HVG-nek elmondta, nemhogy a támogatás növeléséről nincs szó, hanem munkahelyén már olyan pletykák terjednek, amelyek szerint a múzeumoknak önfenntartóvá kell válniuk, maguknak kell kitermelniük költségeiket, ami az intézmények további kommercializálódásával, a tudományos munka háttérbe szorításával járna.

Mindeközben - noha a műkincsek szürke- és feketepiaca szinte bármit képes felszippantani - az orosz múzeumokban nincs egységes leltári rendszer az ott őrzött tárgyak nyilvántartására. 1999 óta érvényben van ugyan egy utasítás a kiállítási tárgyak elektronikus regiszterének kialakítására, de eddig az Ermitázsban az ott őrzött értékek alig több mint huszada, mindössze 153 ezer műkincs, az összes közgyűjtemény 50 millió tárgya közül pedig csak mintegy 12,5 millió került bele ebbe a rendszerbe.

POÓR CSABA

A Coca-Cola azért nyomja még a műanyagot, mert az emberek állítólag ezt várják

A Coca-Cola azért nyomja még a műanyagot, mert az emberek állítólag ezt várják

Kiszivárgott fotókon a Xiaomi új telefonja, amellyel borsot törnének a Samsung orra alá

Kiszivárgott fotókon a Xiaomi új telefonja, amellyel borsot törnének a Samsung orra alá

Súlyos hiba: 250 millió ember adatai kerültek ki szabad prédaként az internetre a Microsofttól

Súlyos hiba: 250 millió ember adatai kerültek ki szabad prédaként az internetre a Microsofttól

Itt az új Mercedes E-osztály, hétféle plugin hibrid változatban

Itt az új Mercedes E-osztály, hétféle plugin hibrid változatban

FAZ: Egyelőre nem zárnák ki a Fideszt az Európai Néppártból

FAZ: Egyelőre nem zárnák ki a Fideszt az Európai Néppártból

Különös nevű céggé alakítja át Bt.-jét Dés László

Különös nevű céggé alakítja át Bt.-jét Dés László