Egy bangladesi közgazdász, Muhammad Junusz és az általa alapított Grameen Bank kapta az idén a Nobel-békedíjat a szegényeknek kialakított hitelkonstrukciójáért.

Az ötletet egy nincstelen, ám dolgos asszony sorsa adta. Muhammad Junusz 1974-ben a bangladesi Csittagongi Egyetem professzoraként vidéki tanulmányúton járt a diákjaival, amikor megismerkedett az akkor 21 éves Szufia Begummal, aki bambuszból font ülőkéket. Az alapanyag megvásárlásához zsámolyonként - akár heti 10 százalékos kamatra - 9 centnek megfelelő összeget vett kölcsön egy közvetítőtől, és a kész termék eladása után neki mindössze 2 centje maradt, a többi ment a hitelezőnek. A filléres pénzügyi függőség gyakorlatilag rabszolgává tette az asszonyt, mint ahogy falujában, a dél-bangladesi Dzsorbában élő több társát is, pedig ha előnyösebb feltételek mellett juthattak volna pénzhez, képesek lettek volna kitörni a nyomorból. Mint kiderült, a településen 43 embernek összesen 27 dollárra volt szüksége a pénzügyi függetlenség megteremtéséhez, és Junusz, aki az Egyesült Államokban szerzett tudományos fokozatot, a saját zsebéből adta kölcsön nekik ezt a pénzt, amelyet aztán apró, heti részletekben egy esztendő alatt az utolsó centig visszakapott.

A modellt az egyetemen egy kutatási program keretében tökéletesítette, és 1983 októberében létrejött a Grameen (Vidéki) Bank, amelynek akkor 60 százalékban a bangladesi állam volt a tulajdonosa, ma már azonban ez a részesedés 10 százalék körülire csökkent, a többi pedig - kétdolláros részvényekben - a pénzintézet mintegy 1,4 millió ügyfelének a birtokában van. A működési filozófia lényege: segíteni a szegényeknek, hogy segíteni tudjanak magukon. A rászorulók átlag 100-200 dolláros mikrohitelt vehetnek fel, mégpedig úgy, hogy ötfős csoportokra osztják őket. Ezek tagjai közül egyszerre ketten kapnak kölcsönt, a többieknek pedig csak akkor utalnak ki pénzt, ha adós társaik már tisztességesen törlesztenek. Formális kezességre, biztosítékra tehát nincs szükség, a szolidaritás, a közös felelősség azonban rendkívül hatékony ösztönző erőnek bizonyult: a kihelyezett hitelek 98-99 százalékát visszafizetik a banknak.

A Grameen Bank, amelynek májusban 6,6 millió adósa volt, megalakulása óta összesen 5,7 milliárd dollárnyi hitelt utalt ki a világ egyik legszegényebb országaként számon tartott, több mint 150 milliós Bangladesben. Legutóbbi felmérése szerint ügyfeleinek 58 százaléka képes volt a - helyi mércével mért - létminimum fölé emelkedni. A pénzintézet több mint 2200 fiókot üzemeltet, csaknem 19 ezer alkalmazottjával 71 ezer településen van jelen, és nem várja meg, amíg potenciális kliensei hozzá fordulnak, hanem maga ajánlja fel nekik a kölcsönt, amit aztán viszonylag kis megterhelést jelentő, heti részletekben kell visszafizetni.

Még a koldusokat is kész pénzforráshoz juttatni a bank: egy programja keretében például hitelbe mobiltelefonokkal látja el őket, így azok gyakorlatilag utcai telefonokat üzemeltethetnek, vagyis nem pusztán alamizsnát kérnek, hanem szolgáltatást is fel tudnak ajánlani a pénz fejében. Hasonló módszerrel, a norvég Telenor távközlési céggel együttműködve, falusi telefonközpontokat is létesítenek. Egy-egy lakosnak telefont és napelemes töltőt adnak, ezek árát hitelként törleszti az érintett, aki térítés fejében aztán hívási lehetőséget biztosít az eldugott falvak lakosainak is. De Junusz már tervezi az újabb akciókat: közölte, hogy a Nobel-díjjal járó 1,4 millió dollár egy részét egy olyan cég létrehozására költi, amely olcsó, ám tápláló élelmiszert gyárt a szegényeknek, a pénz másik részéből pedig egy szembetegségeket kezelő kórházat nyit, ugyancsak a bangladesi nincstelenek számára.

A Grameen Bank ügyfeleinek 96-97 százaléka nő, amit a muszlim többségű Bangladesben nem volt könnyű elfogadtatni a férfiakkal. A most 66 éves Junusz azonban - mint egy interjúban elmondta - nem törődött az ellenvéleményekkel, és igyekezett meggyőzni a tiltakozókat, hogy továbbra is engedjék kölcsönhöz jutni asszonyaikat. A mikrohitelt felvevők között egyébként másutt is többségben vannak a nők, igaz, egy tanulmány szerint az általuk felvett pénzt gyakran férfiak költik el - írja egy elemzésében a Reuters hírügynökség, amely arról is beszámol, hogy ma már az egész világon mintegy tízezer cég, szervezet és intézmény foglalkozik mikrohitelek folyósításával. Junusz konstrukcióját ugyanis több mint száz államban másolták le, és nem csak fejlődő országokban: a későbbi amerikai elnök, Bill Clinton például még arkansasi kormányzóként a bangladesi bankár segítségével ugyancsak e séma alapján juttatta kölcsönlehetőséghez az állam alacsony jövedelmű közösségeit.

A mikrohiteleket általában 15-35 százalékos kamatra adják - a Graneem Bank a jövedelemteremtő kölcsönökre 20 százalékot számít fel, de a nincsteleneknek kamatmentesen is ad pénzt -, ami magasabb ugyan a hagyományos bankokban kértnél, de olyanok juthatnak így némi tőkéhez, akikkel más pénzintézetek szóba sem állnak, vagy csak a helyi uzsorások évi 100 százalékos, esetleg még nagyobb kamatra adott hiteleit vehetik igénybe. A rendszer működőképességét jelzik egy tavaly közzétett felmérés adatai: ezek szerint míg 1997-ben világszerte összesen csak mintegy 7,6 millió család kapott mikrohitelt, addig 2004 végéig az ezzel foglalkozó intézmények több mint 92 millió ügyfelet szolgáltak ki, akiknek 73 százaléka szegénységben él, és életében először jutott kölcsönhöz.

Monitor

Amerikából jöttek

Egyebek közt az infláció és a munkanélküliség kölcsönhatását vizsgáló kutatásaiért, a humántőke, vagyis az ember...

Villanyfurgongyártóba fektet a Hyundai

Villanyfurgongyártóba fektet a Hyundai

Neki kellett meghalnia, hogy legyen doppingkontroll a sportban

Neki kellett meghalnia, hogy legyen doppingkontroll a sportban

Ezt eddig senki nem tudta a neandervölgyi emberről

Ezt eddig senki nem tudta a neandervölgyi emberről

Óriási magyar siker a neten: Hide the Pain Harold lett az évtized mémje

Óriási magyar siker a neten: Hide the Pain Harold lett az évtized mémje

A dopping világtörténelme nem az ókori görögökkel kezdődik

A dopping világtörténelme nem az ókori görögökkel kezdődik

Beleszállt a Facebookba egy amerikai csúcsképviselő: Ezek félrevezetik egész Amerikát

Beleszállt a Facebookba egy amerikai csúcsképviselő: Ezek félrevezetik egész Amerikát