Egyre több francia ajkú vallon gyerek jár flamand iskolába Brüsszel környékén. Sokkal kevesebb vallon beszéli ugyanis a flamandok nyelvét, mint fordítva, aminek a gazdaság és a politika is kárát látja.

Meglepetéssel értesültek a gyermekeiket Merchtem önkormányzati iskoláiba járató francia ajkú szülők az őszi tanévkezdéskor arról, hogy ezentúl csemetéik a tanintézmény falai között csak hollandul beszélhetnek, beleértve az órák közötti szüneteket is, mi több, a fogadóórákon a szülőktől is elvárják ugyanezt. A Brüsszeltől 20 kilométerre fekvő 15 ezres kisváros képviselő-testülete azért döntött így, mert a belga főváros körüli agglomeráció sok más településéhez hasonlóan Merchtemben is egyre több a francia ajkú tanuló, aki odahaza nem, csak az iskolában kommunikál hollandul. A városatyák e gyerekek beilleszkedését akarják megkönnyíteni, ha pedagógiai szempontból mégoly vitatható intézkedéssel is.

A szülők egy része nem kifogásolta az új szabályt, mondván, így legalább ivadékaik hamarabb megtanulnak hollandul. Akadtak viszont olyanok, akik hátrányos megkülönböztetésről beszéltek, ám kiderült, hogy az előírás nem ütközik törvénybe. Merchtem ugyanis nem tartozik ahhoz a hat Brüsszel melletti flamand önkormányzathoz, ahol engedélyezték a kétnyelvűséget az oktatásban. A Belgiumban először 1963-ban meghúzott nyelvi határ szent és sérthetetlen: az ország északi felén, Flandriában a holland, délen, Vallóniában a francia a hivatalos nyelv. A hétköznapi életben is tapasztalható nyelvi megosztottság alól Brüsszel a maga 19 kerületi önkormányzatával üdítő kivétel.

A belga fővárosban a holland és a francia teljesen egyenjogú, annak ellenére, hogy az előbbit állítólag egyre kevesebben vallják anyanyelvüknek. A kérdés egyébként hagyományosan annyira érzékeny, hogy hivatalos adatokat évtizedek óta nem tesznek közzé róla. Közvetett jelek utalnak csak a francia ajkú közösség térnyerésére. A minap a holland nyelvű fővárosi újság, a Brussel Deze Week például megvizsgálta, hogyan változott a különböző önkormányzatoknál a holland, illetve francia nyelven kiadott személyi igazolványok aránya, és egyebek közt olyan következtetésre jutott, hogy az európai negyeddel határos Etterbeekben hat év alatt 25 százalékkal csökkenhetett a flamandok száma. Ennél is beszédesebbek a brüsszeli flamand nyelvű általános és középiskolák statisztikái: míg az 1980-1981-es tanévben a diákok 85, illetve 76 százaléka származott homogén flamand családból, tavaly már csak 14, illetve 37 százalékuk.

A Flandriában aggodalommal szemlélt folyamat ráadásul nem áll meg az enkláve gyanánt a Flamand-Brabant tartományba ékelődött Brüsszel határainál, mivel egyre többen települnek ki a kevésbé zsúfolt és zöldebb elővárosokba. A brüsszeli "francia folt" terjedését a flamand politikai erők mindenáron szeretnék megakadályozni, akár olyasféle ellentmondásos, kétes hatásfokú szabályokkal is, mint amilyennel Merchtemben próbálkoznak. A fővárosiak kiáramlását persze aligha lehet mesterségesen meggátolni, az pedig, hogy minél több francia ajkú család írassa gyerekét flamand iskolába, Flandriának is érdeke. Jelenleg ugyanis a francia közösség tanintézményeiben, különösen a brüsszeliekben, siralmas a holland nyelv oktatása, aminek a legfőbb oka, hogy kevés a tanár. Hiába biflázzák kötelezően az általános iskola harmadik osztályától kezdve heti három, később négy-öt órában a hollandot a francia anyanyelvű gyerekek, az eredmény csapnivaló. Éppen ezért sok brüsszeli, sőt vallóniai család is inkább vállalja az ingázást, és szomszédos flamand települések iskoláiba adja be a gyerekeket.

Egyre nagyobb érték ugyanis a kétnyelvűség a nyelvileg kettészakadt országban. A flamandoknak - akik az évszázados francia dominancia miatt mindig is rá voltak kényszerülve Moliere nyelvének használatára - nem kell szégyenkezniük: Flandriában csak a népesség 28 százaléka egynyelvű. A vallonok 57 százaléka viszont nem tud megszólalni északi honfitársainak - Belgium egészét tekintve mellesleg többségi - nyelvén. A brüsszeliek fele szabadon kommunikál hollandul és franciául is, ám Vallóniában ugyanezt csak minden ötödik ember mondhatja el magáról. A 40 évesnél fiatalabbak esetében alig valamivel jobb a helyzet Vallóniában, több mint felük csak franciául tudja kifejezni magát. Még drámaibb a különbség Flandria és Vallónia között, ha az angolnyelv-tudást is figyelembe vesszük: a 40 évesnél fiatalabb flamandok 59 százaléka a holland és francia mellett angolul is cseveg, de csak minden tizedik vallon kortársuk háromnyelvű.

A különbség a flamandok és a vallonok nyelvtudása között a közéletben is érzékelhető: a flamand kormányzati politikusok között többen beszélnek jól franciául, mint vallon kollégáik között hollandul, ami olykor politikai feszültségeket okoz.

Vallónia nyelvtudásbeli lemaradása visszahat a gazdaságra is. Miközben Vallónia súlyos foglalkoztatási gondokkal küzd, Flandriában strukturális munkaerőhiány van, de a déli állástalanok nyelvtudás híján flamand vállalatoknál eleve nem tudnak elhelyezkedni. Ha a vallonok valóban azt akarják, hogy a flamandok továbbra is szolidárisak legyenek velük, mindenekelőtt a déli országrész deficites szociális ellátórendszereinek finanszírozásával, a legkevesebb, amit megtehetnek - vélik egy nemrég megjelent tanulmány szerzői -, hogy megtanulnak hollandul.

VIDA LÁSZLÓ / BRÜSSZEL

Drónok és mesterséges intelligencia nélkül még borzasztóbb lenne az ausztráliai tűzvész

Drónok és mesterséges intelligencia nélkül még borzasztóbb lenne az ausztráliai tűzvész

Fordulat a Czeglédy-perben: Újabb bíró szállt ki elfogultság miatt

Fordulat a Czeglédy-perben: Újabb bíró szállt ki elfogultság miatt

Támogatták az új orosz miniszterelnök kinevezését

Támogatták az új orosz miniszterelnök kinevezését

12 milliárd lopott jelszót árult egy holland fiatal

12 milliárd lopott jelszót árult egy holland fiatal

Védelmi beszerzési ügynökséget alakít a kormány, Orbán egykori tanácsadója felügyeli

Védelmi beszerzési ügynökséget alakít a kormány, Orbán egykori tanácsadója felügyeli

Az 1000 évig élő fa titka az, hogy egyszerűen nincs beprogramozva az öregedésre

Az 1000 évig élő fa titka az, hogy egyszerűen nincs beprogramozva az öregedésre