Kártérítést kérnek Londontól a kenyai úgynevezett Mau Mau felkelés egykori résztvevői, mert a fogolytáborokban verték és kínozták őket.

Napokig kellett nyakig vízben állnia, tífusszal fertőzték meg, amikor testébe szennyvizet pumpáltak, és kegyetlenül bántalmazták. A Kenyában a jó ötven éve a fehér telepesek ellen indított harc, a Mau Mau felkelés egyik volt résztvevője, Mucheke Kioru számolt be így arról, milyen megpróbáltatásokat kellett kiállnia, miután a brit gyarmattartók fogságába esett. A férfi egyike azoknak az egykori harcosoknak, akik most Nagy-Britanniától várnak kártérítést a büntetőtáborokban átélt szenvedéseikért.

Hat ember képviseletében adott át nemrég beadványt a brit kormánynak egy emberi jogi kérdésekkel foglalkozó londoni ügyvéd, Martyn Day. A Kenyai Emberi Jogi Bizottság nevű szervezet által felkarolt, ma már javarészt 70-80 éves ügyfeleinek bocsánatkérést, illetve az őket ért sérelmek súlyosságától függően 20-200 ezer dollár közötti kompenzációt követel, a kérelem elbírálására pedig négy hónapot adott. Ha addig nem születik nekik kedvező döntés, a londoni felső bírósághoz fordulnak - mondta -, ahol várhatóan a jövő év végén, 2008 elején vehetik napirendre az ügyet.

A per már most elkerülhetetlennek tűnik. Biztosra vehető ugyanis, hogy a britek nem lesznek hajlandóak fizetni. Szóvivője útján a külügyminisztérium máris jelezte, hogy kész a kemény jogi csatára. Megértik, hogy a felkelés miatt bevezetett rendkívüli állapot sokaknak okozott szenvedést, de Nagy-Britanniát és Kenyát ma már partneri kapcsolat fűzi egymáshoz, együtt igyekeznek elősegíteni az afrikai ország fejlődését, most tehát elengedhetetlen előrenézni - hangzott az udvarias, ám meglehetősen határozott elutasítás.

A Mau Mau felkelés közvetlen kiváltó oka a kelet-afrikai ország déli részén fekvő úgynevezett Központi-hegyvidéken élő kikuju törzs kisemmizése volt. A magasan fekvő, így kellemes klímájú, termékeny földeket az 1930-as évek végétől fokozatosan fehér telepesek vették birtokba, és 1948-ra a mintegy 1,2 millió kikuju 5200 négyzetkilométeren, míg 30 ezer fehér farmer 31 ezer négyzetkilométeren élt, az ötvenes évek elejére pedig az őslakosok fele nincstelenné lett.

1952-ben tört ki a lázadás, amelyhez a kamba és a maszáj törzsek képviselői is csatlakoztak. A többnyire csak kezdetleges fegyverekkel, kardokkal, bozótvágó késekkel felszerelkezett felkelők, akiket szigorú esküvel tettek az ügy elkötelezettjeivé, fehér farmereket támadtak meg, kíméletlenül leszámoltak politikai ellenfeleikkel és a vélt vagy valós árulókkal. A britek, bár még 1952-ben rendkívüli állapotot vezettek be, sokáig nem tudtak mit kezdeni velük, végül 55 ezer katonát vezényeltek az országba, akik aztán - a gyarmatosítókhoz lojális helyiekből verbuvált alakulatok segítségével - fokozatosan leverték a felkelést. Résztvevőinek és támogatóinak tízezreit zárták büntetőtáborokba, több mint 1 millió kikujut pedig kényszerlakhelyre költöztettek.

A rendkívüli állapotot csak 1960-ban oldották föl ugyan, de 1956-ra kifulladt a lázadás, amelyet - miután utóbb több követelését teljesítették, így földreformot is végrehajtottak - ma már a végül 1963-ban elnyert kenyai függetlenséghez vezető út fontos állomásának tartanak. Pedig sokáig még beszélni sem nagyon volt szabad róla. A nairobi kormány csak 2003 nyarán legalizálta a Mau Mau-harcosokat, akik ezután egyesületeket alapíthattak, nyilvántartásokba kerülhettek. Az öt évtizedes tilalmat hivatalosan azzal magyarázták, hogy az alapvetően az őslakosok és a betelepülők között zajló konfliktus törzsek közötti, sőt törzseken belüli viszályokhoz, leszámolásokhoz is vezetett.

A felkelés sokkal több fekete életét követelte, mint fehér telepesét. Az 1961-ben készült hivatalos jelentés szerint összesen 11 ezer lázadó vesztette életét (ezret kivégeztek közülük), 2 ezer afrikai a britek oldalán harcolva halt meg, míg mindössze 32 fehér betelepülttel végeztek a zendülők. A véres leltár számait azonban sokan vitatják. Caroline Elkins harvardi professzor, aki Pulitzer-díjjal kitüntetett könyvet írt a "kenyai gulágról", úgy véli, hogy több tíz- vagy akár százezren veszhettek oda a felkelés alatt. A Kenyai Emberi Jogi Bizottság szerint mintegy 90 ezer embert végeztek ki vagy kínoztak meg, és 160 ezret tartottak fogva szörnyű körülmények között. Egy másik kutató, az Oxfordi Egyetem Afrika-szakértője, David Anderson összesen 25 ezerre teszi az áldozatok számát. Többségük a Mau Mau harcosa vagy segítője volt - állítja, de elismeri, a "másik oldal" is sokat szenvedett. "Piszkos háború volt ez" - mondta a BBC-nek.

Az ügyvéd, Martyn Day viszont azon az állásponton van, hogy elsősorban Nagy-Britanniát terheli a felelősség a történtekért. Szerinte a kínzások a gyarmati hatóságok politikájának részét képezték, és mindaz, amit London képviselői a Mau Mau lázadóival tettek, azokhoz a háborús bűnökhöz hasonlítható, amelyeket a japánok és a németek követtek el a második világháború idején.

POÓR CSABA

Nem fizetett a kukaholding Budapestnek, február közepéig vannak csak tartalékok

Nem fizetett a kukaholding Budapestnek, február közepéig vannak csak tartalékok

Az ország nagy részéről ma eltűnik a köd

Az ország nagy részéről ma eltűnik a köd

Kiugrott debreceni kollégiuma ablakán egy egyetemista

Kiugrott debreceni kollégiuma ablakán egy egyetemista

Nyolcan meghaltak egy csehországi idősotthonban keletkezett tűz során

Nyolcan meghaltak egy csehországi idősotthonban keletkezett tűz során

Gumicsónakról esett a jeges Tiszába három szír férfi

Gumicsónakról esett a jeges Tiszába három szír férfi

Az orvosigazgató szerint hazugság, hogy kényszersterilizáltak volna betegeket

Az orvosigazgató szerint hazugság, hogy kényszersterilizáltak volna betegeket