Tetszett a cikk?

Irakban került lakat alá egy majdnem két évtizeddel ezelőtti bécsi politikai gyilkosság iráni gyanúsítottja. Ausztriában ismét kérdés: miért tussolta el több kormány is az ügyet?

Kellemetlen leleplezésektől tarthat az osztrák kormány, miután Irakban a minap elfogták annak az iráni terrorkommandónak a vezetőjét, amely 1989 nyarán meggyilkolt három iráni kurd ellenzéki vezetőt Bécsben. A mészárlás nem csupán az állami terrorizmust gyakorló Iránra vetett rossz fényt, hanem az akkor szintén nagykoalíciós szociáldemokrata-néppárti osztrák kormányra is. A rendőrség, bár pillanatokon belül a helyszínen termett, mégis hagyta, hogy a három tettes az iráni nagykövetségre meneküljön, majd elhagyja Ausztriát. Egyiküket az osztrák rendőrök még el is kísérték a schwechati repülőtérig.

De miért volt oly visszafogott a rendőrség ebben a véres ügyben? - kezdte firtatni az osztrák sajtó. A Die Presse még azt is megtudta, hogy a merénylet után a bécsi iráni nagykövet hálásan köszönte az osztrák kormány együttműködési készségét. Némi ellenzéki háborgás után azonban elaludt az ügy, egészen 1992 szeptemberéig, amikor az iráni kurd párt újabb négy vezetőjét lőtték le az iráni titkosszolgálat kommandósai, ezúttal Berlinben. A németek viszont három és fél évig tartó perben nemcsak a gyilkosságot, illetve bűnrészességet bizonyították rá a négy tettesre, hanem azt is, hogy iráni állami parancsot teljesítettek, sőt a készülő merényletről tudott Ali Khamenei, Irán legfőbb vallási vezetője és Hasemi Rafszandzsáni államfő is.

A párizsi emigrációban élő Abolhasszán Baniszadr volt iráni államelnök is megjelent a német bíróság előtt, és egyértelművé tette, hogy a németországi és az ausztriai állami terrorcselekmények koreográfiája azonos volt. Csak éppen a vendéglátó országok reagáltak eltérően. Baniszadr meg is magyarázta, miért. Semlegességét sajátosan értelmezve Ausztria az 1980-as évek elején fegyvert szállított az első iraki-iráni háború mindkét résztvevőjének (a botrányt az osztrák exportőr cég neve után Noricum-ügyként emlegetik). Az emigráns elnök gyanúja szerint a fegyverekért kapott pénz egy része politikai szférákba is átszivároghatott, ezért lehettek elnézőek a bécsi hatóságok. Sőt Teherán nem pusztán békés fegyvervásárló volt, hanem fenyegetőzött is, értésre adván: ha nem hagyják békén ausztriai embereit, előfordulhatnak olyan terrorcselekmények, amelyeknek osztrák állampolgárok eshetnek áldozatául.

A berlini ítélethozatal másnapján, 1997. január 15-én az illetékes osztrák hatóság elutasította az egyik 1989-es kurd áldozat feleségének kérését, hogy Ausztriában is vigyék bíróság elé a bécsi hármas gyilkosságot, még ha a tettesek iráni oltalom alatt állnak is. Az ellenzéki pártok parlamenti vizsgálóbizottság felállítását sürgették, de a kormány ismét sikeresen elaltatta az ügyet.

A következő fordulat 2005-ig, a konzervatív koalíció idejéig váratott magára. Ekkor egy iráni újságíró, akit biztonsági okokból csak D-tanúként emlegetnek, azt állította, hogy az akkor zajló iráni elnökválasztási kampány hat jelöltjéből három is érintett volt a gyilkosságokban. A hivatalban lévő államfő, Rafszandzsáni mellett megemlítette az akkor még esélytelennek hitt rivális, Ahmadinedzsád mai elnök nevét is. A párizsi emigrációban élő tanú az iráni titkosszolgálat egykori vezetőjére, Nasszer Tagipúrra hivatkozva vélte tudni, hogy 1989-ben Ahmadinedzsád volt a felelőse a merényletben használt fegyverek beszerzésének.

Ez a forrás már nem ellenőrizhető. A titkosszolgálati főember állítólag éppen azért osztotta meg titkát az újságíróval, mert veszélyben érezte magát. Nem is alaptalanul: 2001-ben egy búvárgyakorlat közben rejtélyes módon elfogyott a levegője. A Párizsban élő újságíróval az ellenzéki osztrák zöldek biztonsági főembere, Peter Pilz képviselő lépett kapcsolatba, jelezve, hogy a tanú kész az osztrák hatóságok előtt vallomást tenni a 15 évvel korábban történtekről. Nem tartottak rá igényt. Megeshet, hogy az Irakban elfogott egyik főkolompos révén most megint napirendre kerül, mit tettek az irániak és mit nem tettek az osztrákok. Talán ezért ébredt fel a január eleje óta regnáló nagykoalíció. Miután a letartóztatási parancs majdnem húsz éve érvényes, a szociáldemokrata Maria Berger igazságügy-miniszter közölte, hogy ha valóban a körözött Mohammed Dzsafari-Szahrudiról van szó, akkor Ausztria esetleg kérni fogja Iraktól az iráni forradalmi gárda magas rangú funkcionáriusának kiadatását.

FÖLDVÁRI ZSUZSA / BÉCS

Egy új startup különös módon használná ki az 5G előnyeit

Egy új startup különös módon használná ki az 5G előnyeit

Holyfield újra bokszolna a fülébe harapó Tysonnal

Holyfield újra bokszolna a fülébe harapó Tysonnal

Látványosan gyengül a Föld mágneses mezeje

Látványosan gyengül a Föld mágneses mezeje